A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-19 / 25. szám

1964-ben köztársaságunkban az egy főre jutó sörfogyasztás 120 liter volt BREWED AND BOTtlED BY THE .BUDVAR* BHEWfRlíS óf CFSKC euo^óvicr. MAflONAL CQ*rÓ*ATIO*. . CZECHQ$LCWAKIA • A sör alapanyagai: maláta, komló, víz, s mint mellékanyag, speciális sör­gyári élesztő. • A rossz nyelvek sze­rint a barna sör úgy késiül, hogy a világos sörbe „sötétséget töltenek . • Az export Budvar gyártása 200 napig tart • Ma a Budvar sörgyár évi terme­lése 300 000 hektoliter • Ha az egy év alatt töltött fél literes üvegeket, egy­más mellé raknánk, 1800 kilométeres üvegsor keletkezne. • A Budvar véd­jegy a Búd (Budéjovice) és a Var (va­­fiti — főzni) szavakból keletkezett • Karlovy Vary-ban speciális söröző nyílt, ahol eredeti Budvart csapolnak • Egyedül az USA-ba nem exportá­lunk Budvar védjegyű sört, mert a volt budéjovicei sörgyárosok valami­kor eladták a „Budweiser“ védjegyet 80 000 dollárért az amerikaiaknak. n. v. Ceské Budéjovice Ceské Budéjovice városában a sörgyártáshoz nagyon régóta értenek. Már a középkorban szí­vesen álltak meg itt a különféle kereskedőka­ravánok, bogy a városi sörözőkben kipihenjék az út fáradalmait. A mai sörgyárat a Fischer és Dvofák cég 1894-ben kezdte építeni és egy? évvel később, október 7-én már megtörtént az első főzés az új üzemben. Az itt főzött sör, ki­váló minősége folytán, gyorsan hírnevet szer­zett magának, erről tanúskodik a városi tanács jegyzőkönyvének egyik mondata is (1896-ból): „... nagy jóindulattal kísérik a budéjovicei cse­hek, a környékbeliek, a királyságban és kül­földön lakók egyaránt a Cseh Részvényserfőz­de működését..." A következő évben a Cseh Részvénysertfőzde exportsöre a közszükségleti ipar stuttgarti nemzetközi kiállításán arányér­met nyert. Az első világháború lefékezte az üzem további fejlődését, de a háború után a Budvar Cseh Részvénysecfözde annyira fokozta termelését, hogy az első köztársaság legjelentő­sebb sörgyárai közé tartozott. Ebben az időben már szinte minden földrészre exportálták a Budvart, a Crystalt. 1945-ben államosították az üzemet, két évvel később már néhány vagonnal exportált is a ten­gerentúlra. Különösen a kiváló Crystal az, amely nagy közkedveltségnek örvend szerte a világon. Ma az üzem 3 hektárnyi területet fog­lal el. Kiváló sörének egyik titka a víz, melyet három artézi kútból nyernek (197, 210 és 306 méteres kutakból), s mely mind vegyi, mind biológiai tulajdonságai folytán kiválóan alkal­mas a sörfőzésre. A jövőben, az üzem rekonst­ruálásával az évi termelést 500 000 hektoliter­re emelik. A harmincas években egy különös fénykép jár­ta be a világsajtót. A fényképen egy elrongyo­­lódott, kopott jegyzetfüzet és egy megrágcsált végű ceruza volt látható. Ennyi maradt meg csupán Andrea svéd sarkkutató expedíciójából. A jegyzetfüzet és a ceruza, mellyel a naplót ír­ták, harminc éven át hevert az örök tél és jég birodalmának egyik kietlen helyén. A ceruza jelzése a következő volt: Koh-i-noor 1500, L. C. Hardtmuth, Ceské Budéjovice .... Igen, ceruza-nagyhatalom vagyunk és ezen iparágunk fellegvára a KOH-I-NOOR L. & C. Hardtmuth n. v. Ceruzagyár (Koh-i-noor Tuzkárna L C. Hardtmuth, n. p.) A ceruzabél alapanyagai német anyag, japánból Importált zsiradék, ceyloni grafit. A vékonyra köszörült ceruzabelet Kanadából és Mongóliából importált faburokba helyezik, az­tán ragasztják, simítják, a gép festi-lakozza és cégjelzéssel látja el. Szerte a világon mindezt nagyobbára kézzel csinál­ják, itt már nem. A munkát automata gép végzi el, mindösz­­sze négy perc alatt. Ennek az automata gépnek érdekes tör­ténete van. A gép az NSZK-ban készült, az Erhard cégnél. A cég azonban a kapitalista világban nem tudta gépe prototí­pusát eladni, nem volt gyáros, aki vállalta volna az üzembe helyezésével járó kockázatot. Erre felajántotta a Koh-l-noor­­nak, s azóta nálunk gyártja, minimális idő alatt a világ leg­jobb ceruzáit. Ezenkívül gyónt az üzem festéket, tust, lo­garlécet, vonalzót, egyszóval mindent, amire a diákoknak, hivatalnokoknak, műszaki szervezőknek, stb. szükségük van S gyántimányai nemcsak az Északi-sarkra, de a világ nagy­városaiba, Afrika forró vidékeire, Dél-Amerlka egzotikus tá­jaira és az USA. dübörgő ipari központjaiba is eljutottak. VERSENYKÉRDÉSEINK: I. Mennyi a 12 fokos sör alkoholtartalma? 1. 4% 2. 8 0/o 3. 12 % II. Milyen fából készítik a sörgyári hordókat? 4. Bükk 5. Tölgy 6. Cser III. Melyik típus a Koh-i-noor legjobb ceruzája? 7. Koh-i-noor 8. Black Star 9. Toison D‘Or 1900 Budvar n. v. Kohinoor n. v. /. 1 2 3 //. 4 5 6 8 Hí 7 8 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom