A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-19 / 25. szám
_______ A lévai járás községei Léva A legrégibb írott emlékek, amelyekben Léváról említés történik, a XI—XII. századból származnak. Ezek az adatok azonban Ölévára vonatkoznak, amelyet 1613-ban a törökök elpusztítottak, s csak neve maradt fenn az „óléval“ szőlőhegyek elnevezésében. Kezdetben koronabirtok, első hűbérural a Lévai család tagjai. A XVI. században az egri hős, Dobó birtokában van. A XVII. században Siegfried fóollonllah Idején nyerít vásártartási Jogot és pecsétet: Leva várassanak pecsetei anno 1604. Későbbi ura Csáky László. 1663. XI. 2-án Léva török kézbe kerül. 1664. júniusában örökre letűnik a félhold uralma, és a császári seregek kezére kerül a város. A XVIII. század elején a város Rákóczi kurucalé, majd a szabadságharc bukása után Ismét az Eszterházyaiké lesz. Ebben az időben a város élén bíró helyett választott hadnagy állott. Az utolsó hadnagyot, Szkócsík Mihályt, mivel 1787-ben az Eszterházy önkény ellen föllázadt városi nép pártját fogta, életfogytiglani gályarabságra Ítélték. Az 1848—49-es események Léván is visszhangra leltek. 435 főnyi nemzetőrséget szerveztek és ágyúkat is gyártottak a városban. Innen irányította Görgey a nagysallői csatát. 1434 és 1822 között tizennégyszer pusztította tűzvész a várost. A csizmadia céh 1650-ben alakult. A város hírnevét emelte a messze földön ismert „libafertály“. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg és csehszlovák légionáriusok között elkeseredett harcok folytak a város birtoklásáért. A várost abban az időben háromtagú munkásdirektórium irányította. A felszabadulás után a város nagy fejlődésnek Indult. ŰJ, modern lakótelepek létesültek. Oj, gazdasági és kultúrálls létesítményekkel gazdagodott a város. Megalakult a szlovák és magyar nyelvű állandó jellegű műkedvelő színjátszó csoport és a Juhász Gyula nevét viselő magyar irodalmi színpad. Ipolyság Első említését IV. Béla 1237-ben kiadott oklevelében találjuk, mikor is egyházi birtok volt. 1266- ban megkapta az Ipolyhíd vámszedési jogát. 1405-ben vásárszabadalmat nyert, 1407-ben pallosjogot kapott. 1446-ban Lévai Cseh László feldúlta és kifosztotta. A török veszedelem közeledtére 1546-ban meeerősített hely lett. 1552 — 1595 és 1626 — 1686 között a törökök uralták a várost. 1688-tól a jezsuiták birtokához tartozott, egészen 1776-ig, amikor is a rozsnyőí káptalan lett a község ura. A XIX. század elejétől Hont megye székhelye volt. 1710-ben pestis tizedelte meg, 1832-ben pedig teljesen leégett. A megyeháza börtönében raboskodott 1848-ban Jankó' Král, szlovák költő. A Hont! Kaszinó 1834jben, a Takarékpénztár 1867- ben, az önk, tűzoltó egyesület 1876-ban a sportegyesület 1902- ben és a Népbank 1903-ban alakult. Zseliz Első írott alakjában Ziliz, a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel. 1345-ig korouablrtok volt, utána hűbéri birtok. Hűbérurai Becsei, Eszterházy, Amadé és Breuner családok voltak. Legkiemelkedőbb szerepét a kuruc szabadságharc alatt játszotta. Botytyán János nagy hadi jelentőségű hidat veretett itt a Garamon. Két ízben Rákóczi is táborozott Zselízen. Az Eszterházy kastélyban alkotta Schubert mint az Eszterházyak zenei nevelője „A szép molnáraié“ c. halhatatlan dalciklusát. Határéiban volt Kerekudvard falu, melyet a törökök pusztítottak el. Alsopél 1298-ban az esztergomi káptalan bizománylevele említi. Hűbéri, részben egyházi birtok volt. A XVIII. században serfőzdével rendelkezett. Alsószecse Nagyszecse, Nagh Zecchye, Nagl Jeche néven szerepel az oklevelekben. A XIII. században Bors Ispán utódainak tulajdona. 1401-től egy Időre egyházi birtok volt. Alsószecsén született Polya József orvos. Alsószemeréd Zemered néven már IV. Béla korában szerepel. Hűbéri birtok volt. Lakói 1715-ben települtek át a község mai helyére a katonák állandó fosztogatása miatt. 1883- ban külön fiú és leány-iskolát építettek a községben. Bese Régi település. Oklevelekben először 1298-ban szerepel. Hűbéri birtok volt. Magába foglalja a hajdani Setétkút falut. Bori Bworry, Bóór — régen három helység, Árnyék, Mogyorós és Béke-Bori. Először 1263-ban szerepel oki evei ekbem. 1275-től a Boriak majd a Libádyak uralják. Csata Geen, Gény, Chatha. 1405-ben az esztergomi káptalan birtoka, később a paulínusok birtokába tartozik. 1709-ben a kurucok és labancok között csata zajlik le a község határában. Deménd Első említése Nagy Lajos idejéből származik. Ekkori birtokosa egy olasz család. Temploma már 1387-ben fennállott. Határában van az elpusztult Gördök és Hebécz falu helye. 1828-ban mészáros céh alakult a községben. Egeg 1265-ben a sági prépostság birtokába került. A XIII. század végétől szabad bíróválasztási és 1465-től vásártartási joga volt. Endréd Dereszlényi, Kiss- és Nagyendrédből alakult. 1626-ban a község lakóinak száma a törökök sanyargatása miatt jelentősen lecsökkent. Temploma már 1332-ben megvolt. Modern lakóházak a járást székhelyen
