A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-05 / 23. szám
V. Az angolsziiz egységek április Iduaa előtt Magdeburg térségében éa mái írontasakaszon la elérték az Elba folyót. A gyors előretOréa következménye volt, hagy mind a hadsereg, mind pedig a lakoeaég ellátáséban átmenetileg hiányok mutatkoztak. Az angolszász haderők zavartalan ellátása elsősorban az amerikaiakra hárult, ugyanakkor — mivel a németek éléstárai tellesen kimerültek, — a civil lakosságről is gondoskodtok kellett. As amerikaiaknak nagy gondot okozott a németországi fogoly- és a konoentráoiős A Berlin—Moabtt-t Jegyház, melyet bombatámadás Is árt táborokből kiszabadítottak ellátása és orvost kezelése Is. A német hadvezetés szinte valamennyi, még rendelkezésére éllé egységét a kelati frontra Irányította. A rajnai harook során az angolszászok húsz Jól felszerelt divíziót kötöttek le. A közel háromszázezer katonából álló divíziók — hetvenezrei veszteség után — megadták magukat. A front mögötti hodtápterttleten készültségbe helyezett huszonhat német divízió katonái, a gyors angolszász előranyomulást kihasználva, szétszéledtek, osoportokba verődve szülőhelyükre igyekeztek, vagy a nyugati és a keleti front közötti térségben kószáltak. A muníció és élelem nélkül maradt katonékat és altiszteket a tábori csendőrök ssedték össze és azonnal a keleti frontra küldték. A két frontszakasz közti térségben napról napra rosszabbodott a helyset. A rendszeres ellátás megszűnt, ez üzletekben teljesen kifogyott az áru. Noha a Gestapo, ez *D és a katonai rendőrség még mindig rettegésben tartotta a lakosságot, rendről és fegyelemről mér beszélni sem lehetett. A legfanatikusabb nácik is tisztében voltak már azzal, hogy a héborót elvesztették, vége a rémuralmuknak. Azon a napon, amikor az amerikaiak alérték as Elba folyót és Berlintől már osak kilencvenkilenc kilométer választotta el hadseregüket, váratlanul elhunyt Franklin D. Roosevelt, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke. Amikor Joseph Goebbels náci propagandaminlsstar értesült Roosevelt haléléről, azonnal telefonált Hitlernek. „Ftthrerem, fogadja szerencsekivánatomat! — mondotta örömmel Hitlernek. A csillagokban meg van írva, hogy április második felében a hadiszerencse megváltozik, a szerencse ismét hozzánk szegül. Ne feledje, ma április 13-a, pántok vanl És ez a nap sorsforduló .. .1“ Goebbels örömmámorában a náci propagandaminisztérium minden vezetőjét pezsgővel kínálta. Később, kihallgatások sorén Goebbels egyik volt közeli munkatársa az esettel kapcsolatban ezeket mondotta: „Goebbels akkor a saját halotti torát tartotta.“ ★ Helmuth Cords, huszonötáves kapitány, — akit a keleti fronton szerzett érdemeiért Vaskereszttel tüntettek ki, — közel nyolc hónapja a berlini Csillag-börtön B pavilonjának egyik fogdájában várta kivégzését. 1944. Jóllus 20-án tartóztatták le. Az volt ellene a vád, hogy részt vett a Hitler elleni merénylet előkészítésében. Franklin D. Roosevelt amerikai elnök Hitler kopói, — egyenesen a Führer parancsára, — több mint hétezer embert börtönöztek be, ebből több mint ötezret kegyetlen kínzások után kivégeztek. Hitler, az ellene elkövetett sikertelen merénylet után magánkívül ordította: — Az összeesküvőket Agy kell kivégezni, mint a vágómarhákat! És a rendőrség, valamint a rendszert hűen kiszolgáló bíróságok gondolkozás nélkül teljesítették Hitler parancsát. Az elítélteket hóshorogra akasztották fel, a kivégzéseket pedig zongorahórral végezték, azzal fojtották meg áldozatokat. Cordsot, noha nem vett részt a merénylet előkészítésében, s ahogyan ő állította, nem is tudott róla, mégis elítélték. Azt rótták tel bűnéül, hogy gróf Schenk von Stauflenberg ezredes mellett szolgált egykor, aki az összeesküvés egyik tő szervezője volt. Ez pedig elegendő ok volt nemcsak az 0 letartóztatására és kivégzésére, hanem arra is, hogy menyasszonyát, Juta Sorget és annak szüleit is börtönbe vessék. A két frontszakasz közötti területen levő fogházak, koncentrációs és munkatáborok, valamint a hadifogolytáborok zsúfolásig tömve voltak. Lengyelek, franciák, oroszok, csehek és magyarok sínylődtek a táborokban. Egyedül e berlini munkatáborban több mint százezer franciát és oroszt tartottak fogva, akiket a legnehezebb munkákra osztottak be. A férfiakat elsősorban a romeltakarítási munkákra, a fel nem robbant bombák és aknák eltávolítására osztották be, a nők pedig a gyárakban dolgoztak. A náci halál- és munkatáborokban szinte hihetetlen körülmények között sínylődtek a halálra, vagy kényszermunkára elítéltek. — Soha nem hittem, hogy ez lehetséges, — mondotta Elsenhower tábornok, a későbbi amerikai elnök, — miután a Gotha város közelében levő koncentrációs tábort megtekintette, üsszeszoritott fogakkal, némán, szó nélkül Járta végig a náol haláltábort, és mikor eltávozott, csak ennyit mondott: — Ez az emberiség szégyenei ★ Miután az angolszászok elérték Harry S. Trumann, aki Roosevelt halála után lett az USA elnöke az Elba folyót, csapatösszevonásokkal készültek az utolsó, a döntő ütközetre. A Vörös Hadsereg ekkor már felkészülten várt arra, hogy meginduljon a nagy támadásra, és a fasiszta fanavadat, saját fészkében: Berlinben kényszerítse térdre, megszabadítva az emberiséget » legnagyobb ellenségtől —a nácizmustól Az angolszász hadvezetés az Elba nyugati oldalán vonta össze csapatait, ahonnan Lübeck, majd Oénla felszabadítására indultak és az Elba térségében készültek fel az alpesi erődítmények elleni harcra Is, ahonnan azután már könynyüszerrel Jutottak el a Duna-medencébe, Ausztriába, ahol szintén a szovjet haderőkkel találkoztak. A szovjet osapatok ugyancsak pontos, előre kidolgozott terv szerint folytatták hadműveleteiket. — Mi már februárban megkezdhettük volna Berlin ostromét, — jelentette ki a háború befejezése után Zsukov marsall, aki már hónapokkal azelőtt felkészülve várt a döntő, utolsó ütközetre. A nagy támadást minden szakaszon hatalmas ágyútüz vezette be, amit sűrű egymásután! légitámadások követtek, majd április 18-án, hétfőn megkezdődött a nagy ütközet, melynek célja Boriin elfoglalása volt. rím Ebben a Rafna-pantt iskolában működött at angolszászok főparancsnoksága Az amerikaiak gondjai
