A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-15 / 20. szám
IV. Old Shatterhand nem lilába keresett nyomokat. Az egyik ÍJ mellett érmét talált, melyen a komancs Indiánok jelel voltak. Otközben katonákkal találkoztak. Sam Hawkln* a katonai különítmény parancsnokának ait jelentette, hogy minden a legnagyobb rendben «an, semmi említésre méltó dolog nem tórtánt. A kapitány nem Ismerte lel Old Shatterhandot. A karaván este tábort vert, megvacsoráztak, majd jókedvükben táncra is perdültek. Pirkadatkor ótra keltek. A kacskaringéé, szűk völgyeken csak lassan haladtak előre. Senki sem sejtette, bogy ml vár reájuk. A banditák az egyik szűk és meredek ótkanyarnál várták érkezésüket. Az első kocsin élelmiszereket és külünbüző árucikkeket szállítottak. Amikor a kocsik a kanyarba értek, a sziklák tetejéről a banditák hatalmáé köveket zúdítottak a karavánra, mejd a meglepett utasokat megtámadták. Rövid harc után a trampok meggyilkolták a karaván élén haladó utasokat és a kocsisokat. Az áruló nyomokat eltüntették és a tett színhelyén azoknak az apacs Indiánoknak a holttestét helyezték el, akiket a tónál öltek meg. Amikor a karaván második része a támadás helyére árt, a banditák eltűntek. — Atkozott apacsoki — mondotta dühösen a kapitány, — sokat megengednek maguknak! Es még ők akarnak békét kötni! Old Shatterhand hallgatott. Ezekben a percekben ő volt az egyedüli, aki biztos volt abban, hogy nem az apacsok követték el a bitangságot. A kapitánnyal azonban nem ellenkezhetett, mert a két apacs indián holtteste olyan bizonyíték volt, amelyet nem lehetett elvitatni. Ezért Old Shatterhand egy szót sem szólt, hanem nyomok után kutatott. A kapitány meglepetten figyelte kutató Old Shatterhandot, majd cinikusan megjegyezte:-* Hiába keres nyomokat! Vitathatatlan tény, hogy az apacsok támadták meg a karavánt és ők gyilkolták le ezeket az embereket) — Az apacsok nem követnek el Ilyen gaztettet — mondta nyugodtan Old Shatterhand. — Akkor nem mondaná meg, hogy kik voltak az ntonállók? — kérdezte ingerülten a kapitány. Paloma és a kis Tom egy ideig szótlanul figyelték a szóváltást, majd Tom ezt mondta: — Old Shatterhand még sohasem tévedett! A kapitány Így tudta meg, hogy Old Shatterhand is az utasok között van. A kis Tom közbeszólását meglepetéssel vette tudomásul, de úgy tett, mintha nem érdekelné. Óid Shatterhand nem kereste hiába a nyomokat. Nagyon megörült, amikor az egyik lj mellett érmét talált, melyen a komancs Indiánok jelel voltak. Old Shatterhand az érmét megmutatta a kapitánynak. Azt azonban nem érdekelte az áruló jel. Tovább szidta az apacsokat és megjegyzéseivel nevetségessé akarta tenni Old Shatterhandot, aki azonnal észrevette, hogy a kapitány az apacsok ellensége. • • « A bár kártyaszobájában találkoztak a banditák. Kártyáztak. Az asztalon nagy pénzösszeg hevert, ezúttal azonban nem a kártya járását figyelték, hanem legutóbbi gaztettük visszhangját tárgyalták Izgatottan. Megtudták, hogy Old Shatterhand átlátott piszkos tervükön és bizonyíték is van a kezében, mellyel könnyen bebizonyíthatja, hogy az útonállást nem az apacs Indiánok követték el. Dlxon nagyon meglepődött, amikor észrevette a bárban a seriffet. — Seriff, igyál a számlámra, - szólt hozzá, — de az rá som hederített. (folytatjuk] A bár kártyaszobájában találkoztak a banditák. Ezúttal azonban nem a kártya járására ügyeltek. Sam Hawttüws nyugodtan figyelte a kocsmában Iszogató banditákat — Atkozott apacsok! nek meg maguknak ... — mondotta dühösen a kapitány, — sokét enged-
