A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-09 / 2. szám
4Önr*ít$ay Karddal kezdődött Fejezetek a cseh-magyar és a csehszlovák’ magyar sportkapcsolatok történetéből kéitefet Rejtő László Két zxomszédvér ... Prága éa Buda ... Olykor kart karba Oltva, olykor izembefordulva agyaiéival ... Egyaxer gyfilOlkOdve, agyaiar fiaixeOlalkaive ... Egyszer egymásban látva a nagy ellenséget, máskor együtt harcolva egy harmadik, kOzOs ellenséggel szemben ... Ám lett légyen vetélkedés és szembenállás, avagy egymásratalálás és barátkozás — egyaránt elOsegftette kette jfik fejlődését, kultérája, technikája gyarapodását. A két szomszédos ország sportjának feJlOdésát is. ■ FrantiSek Dworak dönt A verseny véget ért. A nézők többsége valahogy leforrázottban hagyta el a termet. — Letiportak az olaszok ... FrantiSek Dworak felcsattant. — Nem az olasz vivők, csak az olasz vivők Iskolája! Az újmódi kardvívás, az olasz Radaelll kiagyalta rendszer. A könnyű kard, a szabadabb mozgás, a csukló helyett könyökből, alkarral, sőt egész karral vezetett kard! Mondtam én ezt már régen, amióta csak hazajöttem a wlenerneustadtl tanfolyamról! At kell térnünk az újmódi kardvívásra, az új mozgásrendszerre, a könnyedségre technikában épp úgy, mint felszerelésben, öltözködésben... A prágai kadettlskcáa vívás-tanára lelkesen magyarázott barátainknak, akiknek úgy lógott az orruk, amikor hazafelé baktattak a Riegel Club nagy versenyéről. Az első olyan prágai versenyről, amely már a nagy nyilvánosság előtt folyt le, s amely feledtetni tudta azt a sokat emlegetett úttörő akadémiát Is, amelyet még 1886 tavaszán rendezett az öreg Hergsell mester a Colloredo Mansfeld teremben, s amelyet annyi sok akadémia követett. — A ml régi rendszerünk ős metódusunk Jó — folytatta Dworak — Jó tőrvívásra... de kardra nem! Három éve mindössze, hogy Barbasettl, az olasz, betette lábát Bécsbe, s magántermében, meg most már a wlenerneustadtl katonai torna és vlvómesterképző tanfolyamon Is az újmódi olasz vívást tanltja. S mit látunk? Bécset pillanatok alatt meghódította az új olasz rendszer bevezetésével, s itt Is ez a rendszer gyözöttl Most majd ml is áttérünk erre és ha Indulunk valahol... — Pestre hívnakl Pest vívóversenyt rendez! Dworak bólintott. —■ Tudom. Majd elmegyünk oda az ú] olasz rendszer tanításaival felvértezetten és meglátjuk, hol lesznek akkor a magyarok házi hírességei, az ottani akadémiák hősei! ■ Bécsi és prágai tiszteletdfj az első magyar vívóversenyen A két vívórendszer a régi magyar (és egyben régi cseh) csuklóvívás és az új olasz könyökvlvás nagy erőpróbájául nyilvános tusra menő, igazi versenyt (az első, az eddigi akadémiák hélyettl) akartak rendezni a magyarok 1895 tavaszán a pesti Vígadéban. A kiírás szerint részt vehettek benne a magyar „civil" vívókon felül mindazok, akik az osztrák—magyar hadseregben szolgálnak tisztként vagy altisztként, nemzetiségre való tekintet nélkül. Remélték, hogy megjelennek azok, akik a híres wlenerneustadtl tanfolyamon Barbasettl mestertől már elsajátították az új olasz vívást. És itt majd szembekerülnek a magyarok nagy csuklóvlvótval Keresztessy mester híres tanítványaival, Pórtelekyvel, Ivényival, Baloghgai... Nem kevesebb, mint 155 nevezés érkezett, köztük 99 amatőré és 56 mesteré. A versenybíróság még fokozta a viadal nemzetközi Jellegét azáltal, hogy meghívta a zsűribe Bőcs és Prága leghíresebb mesterét, Hartl jánost, illetve Riegel Jánost. El Is Jöttek mind a ketten, sőt mindegyikük egy-egy tiszteletdíjjal állított be, előbbi a bécsi Handegen Fecht Club diját, utóbbi a prágai Riegel Club diját ajánlva fel egv-egy győztesnek. A verseny az ú] olasz iskolának teljes, majdnem száz százalékos diadalával zárult. Sorra azok nyertek, akik már Barbasettl tanításain okulva átalakították vívásukat az új olasz elveknek megfelelően. Az amatőrök törversenvét például a szintén wlenerneustadti növendék, Wanlorek Jaroslav, pozsonyi születésű katonatiszt nyerte. A mesterek tőrversenyét a bécsi Bothmar, a mesterek kardversenvét a „bunvevác" Gregurlch Anion, a segédmesterek törversenvét a bécsi Henke... Mindössze a segődmesterek kardversenvében és az amatőrök kardversenyében győzött magvar vívó. Leszák Károly, illetve a magyarok büszkesége, Iványl Gyula. De közülük Is Leszák már wlenerneustadti növendék volt, Barbasettl-tanltvány. Luigi Barbasutti Vilem Goppold de Lobtdorf így Indult meg a prágai és a budapesti, a cseh és a magyar vívók közötti kapcsolat, amelynek legemlékezetesebb napjai a londoni, 1808-as olimpiához fűződnek. ■ Erősödnek a kapcsolatok Londont már a kapcsolatok erőteljes kialakulása előzte meg. Nem „országok közötti" mérkőzések formájában, csak egyéni vállalkozások révén. A csehek közül a legnagyobb „egyént vállalkozót" úgy hívták, hogy Lobsdorf. Sokszor álnéven is szerepelt Pesten, teljes nevén Vllém Goppold da Lobsdorf lovag. Régi hive a kardnakl Rész vett már a magyar vívósportnak az említett, 1895-ös úttörő versenyét fényben, Jelentőségben messze túlszárnyaló második nagy versenyén, az 189B-os mllleneumi nemzetközi viadalon is. Többször bejutott magyar vlvóbajnokl döntőkbe Is, Így 1905-ben a tőrdöntőben negyedik, a karddöntőben az ötödik helyen végzett, megelőzve többek között Földes Dezsőt, Halász Gyulát, Szántayt, Gerdát, Dunayt, Apáthyt, a bécsi Heilert és másokat. A magyar vívók közül viszont különösen Mészáros Ervint Ismerte jól Prága. Megnyerte az 1908-os prágai nemzetközi verseny kard és tőrszámát is. (Ez a verseny pótolta a csak 1909-ben bevezetett cseh bajnoki viadalt.): ■ Olimpiai versengés A londoni olimpiát úgy rendezték, hogy a csapatversenyek felváltva folytak az egyénivel. így a kardcsapatdöntöre előbb került sor, mint az egész olimpia utolsó napjára időzített egyéni karddöntőre. A csapatversenyben előbb a magyar—németre (9:0), majd a magyar—olaszra (11:5) került sor, miközben a másik oldalon a cseh csapat 9—7-re verte a francia, majd a holland együttest. Következett a két veretlen találkozása. ■ Az első Magyarország—Csehország mérkőzés Ez volt Magyarország és Csehország válogatott kardvívó csapatának első hivatalos mérkőzése. Felállt a két nagy ellenfél. Magyarország: Fuchs, Gerde, Tóth, Werkner. Tehát a „civilek" együttese. Zulavszky és a többi magyar katonatiszt vívó — az eddigi olimpiákkal ellentétben — Londonban már elindulhatott ugyan, de csak az egyéni számokban vívhatott. A csapatversenyben ugyanis összekerülhetett volna a magyar együttes az osztrákkal, tehát a közös hadsereg tisztjel más-más ország színeiben mérkőztek volna egymással! S ezt a közös hadügyminisztérium eleve ki akarta kerülni! A cseh csapatban sem vívhattak közös hadseregbeli katonatisztek! Csehország: Lobsdort, Dusek, Lada II, Scheibal. Csupa lelkes, fegyelmezett, Lobsdorf által jól kézben tartott, amellett művészi módon vívó kitűnőség. ■ Magyar győzelem Lobsdorf Fuchs Jenővel került szembe a páston. Ok ketten vívták az első asszót. És Lobsdorf három tiszta íejrlposzttal 3:0-ra verte Fuchsot. 1:0 Csehország Javára! Gerde egyenlített Dusek ellen. Tóth is, Werkner Is elintézte ellenfelét, s 3:l-re már Magyarország vezetett. Csakhogy most megint a csehek egyenlítettek: Scheibal legyűrte Tőth Pétert, Lada Gerdét. 3:3 ... Most vált csak Igazán izgatottá a teremi A magyar csapat Is, a cseh Is, de még a zsűri Is. Következett két vasmarkú vívó, Werkner és Lobsdorf. Az első találat után Lobsdorf tiltakozott: Werkner megint túl nagyokat suhlntl (A magyar—német csapatraérkőzésen is felszólaltak Werkner csapásai ellen.) A csehek kapitánya mutatja a füle tövét, azt érte Werkner kardja. Meg Is dagadt. Hosszú vita után mégis csak folytatták a döntőt — és Werkner győzött. Ezzel mintha el Is dőlt volna a csapatverseny. A többi már könnyebben ment és megszerezve a kilencedik győzelmet 9:4 után már a magyarok könnyítettek. Végeredmény 9:7. Magyarország első. És Csehország? Második? Nem! A zsűri kisütötte, hogy Csehországnak a második helyért még vívnia kell a magyarokkal szemben előbb alulmaradt olaszokkal. Mire a cseh vezetőség méltatlankodva, a kieséses rendszer szabályainak felrúgását emlegetve leállította, visszaléptette csapatát. Így lett azután második Olaszország, harmadik Németország — és Csehország helyezetten.
