A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-09 / 2. szám

fgf Hírek

a Csemadok évzáró gyűléseiről

A dunaszerdahelyt járásban öszszesen 67 Csemadok alapszervezet van. Ez év decemberéig 41 helyen tartották meg az évzáró közgyűlést.

A somorjal helyi szervezet tagságát tekintve a járásban a legnagyobb. A közgyűlésen a későn jövőknek állva kellett meghallgatnak a tartalmas beszámolót és a viharos vitát. A közgyűlést a helybeli magyar Iskola hatvan tagú kórusa nyitotta meg szép énekszámaival, melyeket Honthy tanárnő vezetésével tanultak be. A vita során sok értékes hozzászólás hangzott el. Helyes volt Mtskovlcs László megjegyzése azzal kapcsolatban, hogy a VNB vezető személyei mtért hiányoznak e fontos gyűlésről, s hogy a helybeit szövetkezet vezetősége kapott-e meghívót. Patócs Gábor rámutatott, hogy a nevezetteket írásban és személyesen Is meghívták, de sajnos még képviselőt sem küldtek kl. A jelenlevők pedig sok olyan kérdésre vártak választ, amire csak ők tudtak volna felelni. Sajnos, a Csemadok Kfí-a sem küldött kt képviselőt, pedig ennyi tagot számláló szervezet ezt megérdemelné.

m körül forgott a vita? A városkának van egy kétszáz személyt befogadó kultúrterme, amelyben egy hattagú család lakik. A VNB tanácsát már többször kérték a tömegszervezetek, hogy adjanak nekik megfelelő lakást, hogy a város újra megkaphassa e kis kultúrházat. Addig a városban ftlmet sem vetíthetnék. Egy hatezer embert számláló községben ezek lehetetlen állapotok. Az elfoglalt kultúrház mellett a Csemadok helyi szervezete megkezdte az öltöző építését ötvenezer korona értékben. még 1964-ben. A helybeit szövetkezet vezetősége vállalta, hoav építőcsoportja a szakmunkákat elvégzi. Ígéretét nem teljesítette, így a pénz az év végén elveszett. Az összeget sikerült 1965-re újra biztosítani, de decemberben az öltöző még mindig a szövetkezet szakemebrelre várt.

A közgyűlést műsorral zárták.

Preslnszky Lajos

Jelenetek Tabl László Esküvő c. darabjából

M anapség már kevés olyan községet vagy várost találunk, ahol a kulturális szervezetek vezetői a tanítók lennánek. Az irányítást többnyire egyszerű munkásemberek vették át. Zsellz kivételt képez, mert a Csemadok helyi szervezetének elnöke Göbő Lajos, az iskola Igazgatója. De nemcsak ő, rajta ktvttl a többi pedagógus Is szívügyének tekinti a magyar kultúra terjesztését. Csupán néhényukat említem meg: Zábrenszkl Imre, Slposs Béla, Trnavsk? Béla, Ar.druSka Tibor, AndruSka Márta, Mácsadl János.

A tanítók nemcsak az iskola falai között oktatnak, tanítanak, hanem az Iskolán kívül Is. A Csemadok színjátszó csoportja az utóbbi években több alkalommal hívta fel magára a figyelmet. Első ízben Móricz Zslgmond Őri muri c. színművének bemutatásával arattak sikert, nemcsak odahaza, de a dunaszerdahelyt közönség előtt Is. Ugyanis Dunaszerdahelyen rendezték meg a Műkedvelő Színjátszók Fesztiválját. Az erős mezőnyben a zse- Uzlek az értékes második helyet szerezték meg. A darabot Göbő Lajos rendezte, leiadatát Igényesen oldotta meg. Ezt követte Masterházy Lajos Tizenegyedik parancsolat c. színműve, amelyet a komáromi Jökal-napok alkalmával Is előadtak.

Ez óv tavaszán Tabl László Esküvőjével Ismét sikert arattak. Csupán a tavaszi Idényben nyolcszor adták elő a darabot. A sikersorozatnak a Járványos száj. és körömfájás, majd az ezt követő árvízkatasztrófa vetett véget. Az őszi Idényben felújították a darabot. Nyír, Daniásd, Oroszt, Garammlkola, Nagypuszta lesznek a további állomások. A környező községek lakossága látni akarja az együttest. A műkedvelő színjátszók tudásuk legjavát nyújtják. Tóth Béla, Csenki Dezső, Szalay Irén, Zabranszky Imre, Hudec Magda, Bogya János, Andruska Tibor, Andruska Márta és a többi szereplő kiváló teljesítményt nyújt.

— Munkánkat örömmel végezzük, mert cserébe elismerést kapunk — mondotta Göbő Lajos kultúrtárs. Előnyt jelent számunkra, hogy Jó kapcsolatot teremtettünk az Állami Gazdaság üzemi klubjának vezetőjével, Gulls elvtárssal. Az együttműködés gyümölcsöző és kedvező feltételeket teremt a kulturális mozgalom számára. Éppen ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy színjátszó csoportunk tagjai a közeljövőben ellátogathatnak a kutast Állami Gazdaságba. Ez a magyarországi út nemcsak Jutalom számunkra, de a két állami

K

ö

szö

n

e

t

a magyar kultúra terjesztőinek

gazdaság kultúrcsoportjalnak találkozója Is.

Zsellzen nemcsak a színjátszás közkedvelt. Az Irodalmi esték Is nagy sikert aratnak. A soron következő feladatról Göbő elvtárs a következőket mondotta:

— Az évzáró taggyűlés ünnepélyességét Irodalmi est fogja emelni. Időn Is felmérjük eddigi munkánkat és meghatározzuk az elkövetkező feladatokat. Ügy tervezzük, hogy a közeljövőben megkezdjük a Szegény gazdagok c. darab betanulását. Nagy figyelmet fordítunk a taglétszám növelésére Is. Jelenleg háromszáztlz tagja van szervezetünknek.

összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy Zsellzen évről évre emelkedő tendenciát mutat a kulturális tevékenység, ami elsősorban a tanítók érdeme.

Andrlskln József

<

Sibelius évforduló

Helslnkttfll nem messze, Järve"ÄI- ben, ex ezer tó egyikének partján egy kis nylrfellgetben elrejtve áll egy meredek oromzaté, xBld futőnBvényekksl bevont ház. Ex ax erdei lak — a Villa Alnola — tBbb mint egy fél xxázadon ét volt hajléka a finnek halhatatlan xenekBltfiJének, Jean Slbelloanak.

A xeneazerxfi xzéx éve, 1BBS. december B-én xxBletett Hfimeellnnilben. Édesapja orvos volt. A gyermek Slbellaa gondos nevelést kapott. Kilencéves korában kezdett zongorázni, de tanárai nem fedeztek fal benne kBlfinBs tehetséget. Később hegedülni tannlt, s Így fi Is bekapcsolódott a család kamarazene estjeibe. Nem szánták mozaikosnak, mlval abban az Idfiben Finnországban ezt a pályát nem tekintették elfogadható életcélnak. Így Jogot kezdett tanulni, de nem hagyta abba a zonal képzést sem. Tehetafige agyra Jobban kibontakozott, a egyik tanára rávette, hogy kizárólag a zenének szentelje ólatét.

TBkéletesftl tudását a hegedű-tanszakon, de emellett komponál is, kitűnt! finn pedagógusok Irányítása mellett. Dflntanl azonban még nem tud a hegedűművész! hivatás és a zeneszerzés közfitt. Mivel tudásét még nem érzi kielégítőnek, hosszabb kfll- IBldl tanulmányútra Indul. Elsfi állomása Berlin, majd Bécs következik, ahol tanulmányait tBbbek kfizütt Oolmark Károly lrányltfa. Az fi hatására

dBnt végleg a zeneszerzés mellett. Ebből az Idfiszakból származó művel mér maradandó értékűek. Bécsbfil hazatérve rövidesen kinevezik a helsinki konzervatórium tanárévá. A pedagógusi pályához azonban nem érez elhivatottságot, hamarosan le la mond róla, hogy kizárólag a partitúráin dolgozhasson. A finn kormány értékeli munkásságát s élig harmincéves koréban állandó Bsztfindljat Juttat neki. Közben elhatározza, hogy művelt zajét maga vezényli. így végigjárja egész Európát s nőve világszerte Ismertté vélik. Népszerűsége olyannyira nfi, hogy a kor nagy karmesterei egymás után tűzik műsorukra Slballus szimfóniáit és más zenekari művelt.

Hangversenyturnétról hazatérve a csendes Villa Alnoléban lázas tempóban alkot. Komponálást technikájára jellemző, hogy zenekart művelt egyenesen a kűlnböxfi szólamokra írja és nem zongorára, mint ahogy általában szokás. Sikereinek tetőpontján, hatvanöt éves korában abbahagyja a komponálást, már csak kisebb művekkel foglalkozik, s főleg régi szerzeményeit javítgatja. Nyolcvanba! éves, amikor tiszteletére hires művészek közreműködésével Slbelius-Iezztivált rendeznek Helsinkiben. A majd kllencvenkót éves aggastyán 1357 ószén hunyta le örökre szemét. A Sibellus-Akadémlén ravatalozták fel s JfirvenpgBben, a Villa Alnola kertjében helyezték örök nyugalomra. Sibelius kiemelkedő helyet foglal el a zenetörténetben. Születésének Idején a század zenei Irányzata, a romantika betetfizfidött és mér a késő romantika mesterei, Brahms, Wagner és Verdi hallatják hangjukat. A századforduló idején kialakuló népzenei Irányzatok csupán annyiban voltak hatással rá, hogy témáival 0 Is a finn nép felé fordult és szerzeményeinek eszmei tartalmát az fizi finn eposz, a Kalevala és a finn történelem tárgyköréből merítette.

Zenéjét hallgatva — a hét nagyszabású, tBmBr hangszerelésű szimfóniáját, hegedűversenyét, avagy szimfonikus kfilteményeit — az ember úgy érzi, hogy művelt hatalmas grénltszikléból faragták. A huszadik század kűlOnbözfi stílusirányzatainak sokszínű forgatagában Slballus mintegy Itt felejtett drágaköve a nagyromantika századénak.

VARGA JÓZSEF