A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-03 / 14. szám
Petőfi szülőföldjén Április 4 - a Magyar Népköztársaság államünnepe Petőfi Sándor szülőháza Csendes nádasok, terméketlen homokbuckák, elárvult bodzabokrok, hatalmas sztyeppeszerű puszták, kiszáradt mezők, áradások tavasszal, homokviharok nyáron, alig lalkott táj, szófukar, egyedül élő emberek — Ilyen volt a XIX. század első felében az a vidék, ahonnan Petőfi származott, melyet öly szép költeményekben énekelt meg: a Kunság. Azóta több mint száz esztendő vonult el a táj felett. A talaj termékenységének fokozásét célzó egyes kísérletek ellenére a közelmúltig alig változott valamit a vidék képe. Petőfi szülőföldjén utazunk. Az első, akivel elbeszélgetünk, a 72 esztendős Tóth János, emberemlékezet óta tanyasi paraszt. „Itt, ahol most állunk, azelőtt Jókora homokdomb terpeszkedett, melynek tetejéről messzire el lehetett látni. És most: olyan sima a talaj, amelyet óriásgépekkel egyengettek el, akárcsak az aszfalt. Még a tücsök Is Itt hagyta azelőtt ezt a földet, ha nem akart éhen pusztulni, olyan nagy volt a szárazság. Most nézzék meg ezeket a szőlőtőkét! Még csak négy esztendő telt el telepítésük óta, és mér hat fürtöt számlálhatunk rajtuk. Pedig a szőlő még nem Is érte el a legnagyobb hozamát. Én, az öreg Tóth, minduntalan elcsodálkozom. Az ősi magyar fajtájú szarvasmarha néhány példánya Kiskun táj A nyomorult gyomok helyett a következő évben bor terem, rubtnplros, nemes bor.“ Megváltozott a vidék képe Dr. Kurucz Sándor, a kiskőrösi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megerősíti az öreg paraszt szavalt. „Egyedül a mi községünk határában a mai napig kb. húszezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk. Ennek kisebbik fele már termést Is hoz. Ha Petőfi ma visszatérhetne szülőföldjére, teljesen megváltozott vidék fogadná. Ez a változás olykor félreértésekre ad okot, egyes külföldi látogatók amikor a Petőfi által megénekelt tájat látják, a pusztát, melynek monoton egyhangúságát ltt-ott csak egy-két gémeskút töri meg, csalódást éreznek. A náddal ős kákával fedett mocsarak helyett halastavak csillognak, a magas homokbuckákat emberkéz tüntette el, és ahol azelőtt kiszáradt, aszályos puszták voltak, most szőlő- és gyümölcsültetvények zöldelluek. Erdők a legrosszabb homokos talajon A következő, akitől felvilágosításokat kapunk, Horváth László erdész, akivel a közeli bugaci pusztán találkozunk. „Ott, ahol a homok olyan sovány hogy nem tartja el a gyümölcsfát, ott most erdők terülnek el. Évente Bács-Klskún megyében tíz-tizenkétezer hold erdőt telepítünk. Nem sokkal ezelőtt Bugac még fogalom volt a terméketlen, elhagyott puszta szimbóluma. Az egész megyében, de talán az egész országban sem lehetett elmaradottabb vidéket találni. Itt mindenki pusztai pásztor volt, egész életén át, s a fiaik Is ezt a foglalkozást űzték — évszázadok óta hagyomány volt ez Bugacon. Nem volt könnyű feladat meghonosítani a Jegenyét és a fenyőt, és egy régi vágású erdész aligha tudta volna elképzelni, hogy egyszer ezek a fák itt fognak díszlenl a kun homokban. Az erdők J61 fejlődnek és ma már Jelentős vadállománnyal is rendelkezünk.“ Vagy lesz termés, vagy se... Kiskunfélegyháza határának egy részét valamikor „Vagyse“ néven Ismerték. Ezzel azt akarták mondani, hogy egy-egy évben vagy lesz termés, vagy se. Senki sem lehetett biztos ebben. Ma ezen a tájon egy ötezer holdas őszibarack-kertészet létesült. Ez egyik tőeszünk fő foglalkozási ága. Gépesített paradicsomszedés „Én Is a szőlő- és a gyümölcsfatelepítés híve és propagátora vagyok“, mondja dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna-Tlszaközl Kísérleti Intézet Igazgatója. „Szakmám a zöldségtermelés, elsősorban az olyan paradicsomfajta termelése, melyet géppel lehet szedni. Intézetünkben kitenyészettünk egy olyan fajtát, melynek a termése egyszerre érik be. Egy gépet Is konstruáltunk, amely levágja a szárat, lerázza és ládákba tölti a paradicsomot. Múlt nyáron amerikai szakemberek látogattak hozzánk, akik a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a munkánkról. Több állami gazdaságot meglátogattak, amit lehetővé tettünk a számukra. Érdekes, hogy Itt sikerült a paradicsom őséből, a perui vadparadlcaomból kultúrfajtát kitenyészteni.“ F. Gv. A kiskőrösi gimnázium Gyümölcstermelés a homokon^
