A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-27 / 13. szám
Fejezetek a cseh-magyar és a csehszlovák magyar sportkapcsolatok történetéből Csehszlovákia amatőr labdarúgó csapata 1932-ben 3:8 arányú súlyos vereságet ssenvedett Budapesten Az AC Sparta 1933-ben megnyerte a Középeurópai Kapát Csehszlovákia csapata 1938-ban S:2-re győzött Magyarország ellen Képek; arch. <? fa se ítS á f JzéH tefet \.n,, 12. Kilenc és fél órán át: Sparta- Hungária i A Középeurópai Kupa volt a 20-as évek derekától (legalábbis a Bajnokcsapatok Európa Kupájának 1955/56 évi kiírásáig) a legnagyobbszabésú klubktlzdelem futballvilágunkban. A leghosszabb csehszlovák—magyar vetélkedés két klub, a prágai Sparta és a budapesti Hungária (MTK) között 1934; június "16-án Budapesten kezdődött a bécsi Frankenstein Játékvezető tüttyjelére és Július 15-én este Bécsben végződött azzal, hogy ugyanez a Frankenstein a kalapba tett két cédula közül kihúzott egyet, s erről leolvasta a szót: Sparta. Otthon vereség, idegenben győzelem A KK-ban 1934-ben is, akárcsak a Kupa első évében, 1927-ben, a sors újra szembeállította egymással a Spartát ős a Hungáriát. Június 16-án vívták az első meccset Budapesten. Már ez sem hozott mindennapos eredményt. Ritka tünet a szomszéd országok mérkőzései során, hogy a vendégcsapat (ezúttal a Sparta.) legyőzze az otthoniakat. Hát még a gólarány: 5:41 Kilenc gól! A prágai szurkolók az Idegenben elért győzelem nyomán biztosra vették, hogy a visszavágón még Jelentősebb győzelmet arat a Sparta. Csak éppen a csapat edzője, „Szedi“ aggályoskodott. Szedi — Szedlacsek Ferenc (magyar-szlovék-zsidó-morva) származású, nagy tapasztalatokkal rendelkező ember volt, aki mindenkor függetleníteni tudta magát bármily hangulattól. A budapesti MÁVAG gépgyár egykori Jeles munkása kiváló futballistaként bejárta még Amerikát is, míg végre elvállalta a prágai Sparta edzői tisztjét. A mérkőzés előtt nem minden alap nélkül Jelentette ki: — Félek a prágai visszavágótól! A mieink fáradtak Is, meg egy kicsit elblzakodottak is. Szabó Tóni viszont nem védhet még egyszer olyan rosszul, mint ahogy ellenünk Pesten védett! A Hungária mindent feltett egy lapra. Vakmerőén támadott, a Sparta megzavarodott. A vendégek győztek 2:l-re. Kiegyenlítették a Sparta előnyét, szintén idegenben, 6:6-ra alakult az összgólarány. övás Harmadik meccsre volt szükség. Ezt mindjárt Prágában két nap múlva le is Játszották. Még be sem fejeződött a Játék, már mindenki suttogta a lelátón: — Hiába rúg annyi gólt a Sparta (5:2-re vezetett ős nyert), a Hungária óvl Hogy milyen címen? Majdnem pontosan ugyanazért, amiért íhét évvel ezelőtt a Sparta óvott ellene, logtalan, Illetve még szabályosan vissza nem Igazolt Játékos szerepeltetéséért. Akkor a Bécsbői hazatért Konrád Il-t Játszatta az MTK, holott előző klubja a jelentkezési zárlatig még nem adta ki. Most a Sparta jobbösszekötő csatárával, Faczlnekkel történt hasonló eset. Faczlnek Svájcból tért haza. A Sparta kérésére a csehszlovák szövetség szóbeli hozzájárulás alapján leigazolta, bár az Írásbeli „elbocsátó levél" még nem érkezett meg Prágába. Július 13-án ült össze a KK-blzottság, hogy tárgyaljon az óvásról. A KK bizottság elnöke az osztrák Joseph Gerő volt, a későbbi miniszter, titkára Meist Hugó. Az ülésen kívülük a tagországok részéről még Eberstaler és Flckels (Ausztria) Coppola és Mauro (Olaszország), Fischer Mór, Kenyeres Árpád és Fodor Henrik (Magyarország), Petru, Glücklich dr. és Pelikán (Csehszlovákia) vett részt. Délután 6-tól este 11-ig tartott az ülés és az Izgalmas vita. Igaz, hogy közben a legjobb barátságban meg is vacsoráztak a nagy ellefelek és az érdektelen érdekeltek. A Sparta igazolta Jóhiszeműségét, s ezért — nem úgy, mint hét évvel ezelőtt — nem törölték a hibát elkövető csapatot. Mindössze megsemmisítették a vitatott 5:2-es mérkőzést és ú], kettős meccset rendeltek el. Szempontok anno 1934... A Hungária fellebbezett... De ikihez? A Sparta azt hangoztatta, hogy a KK-bizottságnak nincs is felettes fóruma. A Hungária viszont hivatkozott valamiféle dlszelnökség, vagy elnökség felállításának szükségességére. Igaz, hogy ez a bizottság még sohasem ült össze, de hát arról senki sem tehet. Ezen is elivitatkoztak délután 4-től este 9-lg (vacsora nélküli). Végül mindenki beletörődött abba, hogy a döntést valamiféle elnökségre bízzák. Összeült tehát a négy ország elnöki joggal felruházott egy-egy képviselője: Eberstaler (osztrák), Mauro (olasz), Kenyeres (magyar) és Pelikán (csehszlovák). Mindössze másfél órára volt szükségük, hogy megszülessék a döntés: a Sparta Jóhiszeműen Járt el, amikor Jogtalanul szerepeltette Feczlneket. A csapatot tehát nem .törlik, de a meccset megsemmisítik. Az elnökséget nagyban befolyásolta az, hogy a Sparta törlése esetén — a Slavlának a bécsi Rapidtói elszenvedett veresége folytán — nem maradt volna a második fordulóra egyetlen prágai csapat se,m. Márpedig az akkoriban 30—35 000 főnyi prágai nézőről és természetesen a várható haszonról nem szívesen mondott volna le egyik csapat sem. Ojabb két Sparta—Hungária meccs következett tehát. Megint egyformák! Mindkét fél sietve erősített. A Hungária leigazolta az óbudai Bíró Sándort, aki rövid Idő alatt a magyar futball egyik ilegerősab oszlopává vált. A Sparta rendezte a Faczlnek ügyet. Így álltak hát fel: Hungária: Szabó — Mándi, Bíró — Szabó IV, Sebes, Kis — Fenyvesi, Cseh, Turay, Dudás, Titkos. — Sparta: Klenovetz — Burger, Ctyroki — KoSfalek, BouCek, Srbek, — HrouSka, Faczlnek, Bralne, Ne-„ Jediy, Kalocsai. (A Hungáriában hét állandó és további két ritkábban szóhoz Jutó válogatott, a prágai csapatban még egy belga válogatott játékos Is!) Budapesten kemény, sőt durva meccsen (Ctyroklt ki is állították) csak egy góllal győzött a hazai csapat. A. prágai visszavágón Szabó Tóni újra bebizonyította, hogy felváltva véd remekül és hajmeresztő hibákkal. Két potyagóljával a Sparta, bár rossz napot fogott ki, legalább győzni tudott 2:1 arányban és Így a budapesti vereségét ellmlnálta. Ojabb döntő meccsre volt szükség. Ennek színhelyéül most már Bécset jelölte ki a bizottság. Július 15-én, a nyár kellős közepén, rekkenő hőségben állt ki újabb meccsre a két csapat. Akkoriban a bécsi pályákon még nem működött a villanyvilágítás, s mivel esetleges hosszabbításra Is számítani kellett, már kora délutánra tűzték ki a mérkőzés kezdetét. Kétségtelenül ez a hatodik mérkőzés volt a legszebb, a legbarátibb és amellett a legmagasabb színvonalú Is. KoSfalek góljával már majdnem megnyerte a mérkőzést a Sparta, amikor az utolsó percekben Cseh egyenlített. Döntetlen! Kétszer 15 perces hosszabbítást Írtak elő a szabályok. Csörgött a verejték mind a 22 Játékosról, mégis óriási iramban folyt tovább a küzdelem, — gól azonban már nem esett. Mit volt mit tenni, sorsolni kellett. A két csapat vezetőinek Jelenlétében a Játékot vezető bécsi Frankenstein ekkor húzott a kalapba tett két cédula közül egyet. Aztán leolvasta róla! — Spártai 9 és fél óra? Vagy több mint 21 ?! Győzött tehát a Sparta, a világ leghosszab „fordulóján“. Íme: Hat szabványos mérkőzés, kétszer 45 perccel................................ 540 perc Egy hosszabbítás, 2X15 perc ... 30 perc összesen: .... 570 perc azaz 9 és fél óra! De ha hozzászámítjuk a KK-bizottság első tárgyalását (5 óra), a fellebbezés körüli vitát (megint 5 óra), a döntést hozó elnöki ülést (másfél óra) és végül a sorsolás körüli időt (10 perc), — tehát ezt az újabb 11 óra 45 percet, akkor összesen 21 óra 15 percet vett Igénybe ez az egyetlen forduló, a szünetek nélkül. Ez is rekord, nem csak a magyar-csehszlovák baráti sportkapcsolatok, hanem az egész futballvilág kupaküzdelmei során. De megérte. Minden más relációnál erősebb kapcsolatot teremtett a futball, a sport a két szomszédállam közötti
