A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-09 / 2. szám

*u az ön véleménye? Kaidatban volt egy elegáns úriember, akt korrektül megha­tóit át ait mondta: „A küzvé­­lemánykntatö lntfiiet dolgozóié vagyok. Nevem ex és ez... Szeretném önt megkérdezni, hogy véleménye szerint he­lyes-e, ha valaki tKbbet keres havonta 10 000 márkánál?“ Hasonló telenet a Német Szövetségi Köztársaságban leg­alább «0S00 esetben Játszódik le havonta. Az Ot legnagyobb kOzváleménykntatO Intézet 4900 alkalmazottfa havonta szátrafzlk az emberek kOzfltt. Kezükben vaskos kárdOlv köte­gelt. Kérdéseiket a „reprezen­táns átlagnak“ teszik fel, mely magába foglalja a vezérigaz­gatóktól a takarítónőkig a tár­sadalom minden rétegét. Rend­szerint 40—ISO kérdést tesznek fel egyszerre. Még az USA-ban, a kOzvéle­­ménykutatás szülőföldjén sem olyan közkedvelt a kérdés-fe­lelet Játék, mint Nyugat-Né­­metországban. A kutatók és kérdezOk kíváncsiságának nin­csenek határai. A kerti por­­celéntOrpékről csak égy ér­deklődnek, mint a szövetségi titkár személyéről és népsze­rűségéről. Tudni akarják, hogy melyik mosószer válik be a leglobban és melyik pártra szavazna a választó, ha a vá­lasztás a legközelebb! vasár­nap lenne. A kOzvéleménykutatást leg­inkább a politikai pártok használják ki. Politikájuk me­netét és taktikáját már az Öt­venes évek elejétől befolvá­­solla a kOsvéleménykutatás. 1953 fanuárjában a szociálde­mokrata párt elűnyben volt a kereszténydemokratákkal szem­ben. A kOzvéleménykutatások figyelmeztették a szövetségi kormánvt, hogy a szociálde­mokraták eiflnyel az árdrágu­lással arányosan növekednek. Ezért 1953 Júniusában lényege­sen leszállították a dohányra, kávára ás teára kivetett adót. Ezeket az árukat Is a kOzvé­­loménykutatáa alapján válasz­tották kL Az adófizetők számlájára a szövetségi kormány havonta egyszer „Informálódik“ a la­kosság hangulatáról és élet­kedvéről. a kutatás gyakran titkos és eredményéről mind­össze három ember tud; a szö­vetségi elnOk, IrodafOnüke és sajtótltkára. Arra a dOntO kérdésre, hogy a választások eredményét mennyire befolyásolhatja a kOzvéleménykutatás, a szak­értők különféleképpen és bi­zonytalanul válaszolnak. Az eredményeknek a politikai pártokra való hatásával már tisztában vannak, de a vá­lasztókra való hatásokat még nem vizsgálták. Példánl a di­vat területéből megállanftot­­ték, hogy az emberek szíve­sen utánoznak dolgokat. A megkérdezettek 50 száza­léka bevallotta például, hogy tetszenek neki a híres pollti­­knsok felét és arcát viseld kerti tQroék. A kutatás ered­ményének kihirdetése után azonnal fokozni kellett ezek­nek a figuráknak a gyártását. S a fürpék ezután olyan ker­tekben is meglelentek, me­lyeknek gazdái aselOtt a ne­vetségessé válástól való félel­mükben nem tűrték meg éket kertjükben. Hat éve fut az tizem tisztító gépe Csendélet a mosodában 'i_is: ■ n r m Mészáros Miklós /balra) a készül/>, modern lodrászüzemben az üzem vezettS/ével Hadzsuba László: „Az autóbusz már a falu végén tülköl, ami­­kqr még befutnak ketten-hárman ... H-n kis patakocska folyik végig a falu kellős közepén. A falu határéban ered, ott Is ömlik bele egy nagyobb patakba, • meglassulva viszi a vizét dél felé. Nyá­ron libák, kacsák és játszó gyerekek uralják a patakocskát, de néha, hirtelen záporok, fel­hőszakadások nyomán elfogja öt a türelmetlen harag, rakoncátlan kamasszá növekszik, rossz­indulatúan elönti az utcát, elsodorja a hida­kat és sártengerré változtatja a házak elejét. Egy megejtő téli képért, melyben az egyik főszerepet a patakocska játssza, érdemes kis­sé a múltba visszatérni, ügy két évtizednyi távolságra visszagondolni, gyerekkorunkat idézni. A kép megéri az emlékezést. A pata­kocska jégbillncsek közt csordogál, partján súlyos hóréteg reccsent! meg néha-néha az akácokat. Csendes a falu, a házak ablakának fényei belebámulnak a néptelen utca sötétjé­be. S egyszerre a patakocska Jegén súlyos, egyenletes csattogás hangzik, szapora és rit­mikus csattogás, ahogy a szorgalmas harkály kutat a fák kérgében eledel után. A jégen lék tátong, a lék felett feketeruhás, nagy ken­dőbe burkolózott parasztasszony térdel és mo­sófájával sulykolja a fehérneműt. Mellette ita­tó vödörben párolgó meleg víz, ha fázik a ke­ze, belémártja, néhány másodpercre elhalkul a csattogás, aztán újra felveri a falu csendjét. A havas fák némán bámulják a mosó paraszt­asszonyt ... A mosásnak, mint minden emberi munkának ■ története van. Például a tavaszi nagymosások is belétartoznak ebbe az egyszerű történelem­be. Nagyon komoly dolog volt a tavaszi nagy­mosás, s a gyerekek számára rég várt és egye­dülálló szórakozás. A dézsákba rakott ruhát szekér vitte öblögetni a nagy vízre, tetejében ott ültek a gyerekek. Várakozással telve, el­jövendő kalandok lehetőségén álmodozva. Mit fognak majd a gombostű horoggal? Talán csak bekapja valami hal a légycsalit, tán még har­csa is... I Térdig álltak az asszonyok a víz­ben s egész délelőtt csattogott a mosófa a fűz­fák között... A mosás történetének egyedül­álló fejezete a nagyvárosok, a proletárnegye­dek mosókonyháinak világa. Igen, a mosás történetébe beletartoznak a szappanszltta kezű, korán megöregedett proletárasszonyok, a kora hajnalban páréban úszó mosóteknők, József At­tila édesanyja is beletartozik a történetbe. De a történelem nem áll meg, mosógépek sora jelenti az új határkövet partjain ás paraszt­­asszonvok keze, mely már nem sulykolófát markol, de villanykapcsoló gombját fordítja el. Sót legújabban egy másfél tonnás, csukott te­herautó is beletartozik a történetbe, mely ép­pen H.-n, a kis patakocska partján áll meg s a hangosanbeszélő sietve hirdeti ki a faluban: „Akinek mosatni való fehérneműje, vagy ágyneműje van. azonnal vigye a kultúrház elé. Itt a kommunái...!“ Ipolyságon néztük meg, hogy hová viszi a csukott teherkocsi az összegyűjtött fehérne­műt, Jó néhány Talu „szennyesét*. A helyi Köz­szolgáltatási Üzemek mosódája és tisztító rész­lege egy volt szálloda épületében nyert elhe­lyezést. Nem valami üzemi célszerűség köve­telményeinek jegyében épült az épület s ezért nem is szolgálja kielégítően a munka techno­lógiáját. Az üzem alapfelszerelése; régi típusú gőzkazán, egy hat éve egyfolytában működő tisztítógép (kattog és nyikorogj, néhánv mo­sógép és szűk helyiségek — a munkafeltételek nem kedveznek az effektivitásnak. A munka­­helyiségek és az expedlclós csarnok közé egy moziterem ékelődik, mely nem tartozik az üzemhez, jelenleg kihasználatlan és jelentős akadálya a munkafolyamat ésszerűbb megszer­vezésének. Mindezek ellenére Szabó Miklós technikai tervező közlése szerint — a mosó- és tisztító üzem győzi munkáját. Ezt bizonyltja az a tény is. hogv 75 százalékban a szomszédos (zólyo­mi] járás részére dolgozik. A korszerűsítés, le­hetőségei? Invesztíciós befektetésekkel, új részlegek építésével nem számolhatnak (Szögei elvtárs, a VNB elnöke), szó van arról, hogv rövidesen megkapják a kérdéses mozlhelysé­­get. Végeredményben marad tehát a saját kez­deményezés, a lehetőségek jobb kihasználása. A fejlődés irányát és fővonalát múlt és jelen összehasonlításával értjük meg leginkább. A szolgáltatások falun alakuló jövőjét vizsgál­juk, nézzük hót meg a múlt egy másik Jelen­ségét e téren! A háború előtt, alatt és után egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom