A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-27 / 9. szám
Akárcsak ax otthoni polcok Acs Margit Lippán Magda Keszeli Ferenc: a k ik K a ssá ra ír ■BMI elet-szlováktat Vasmű. A sajtóban renaszeresen, talán naponta emlegetik. Természetes, hiszen az ország egyik legnagyobb építkezéséről, az elmúlt húsz év egyik legnagyobb ipart vívmányáról van szó. Kassa — Vasmű. Emberek, építők — Ideiglenes kassat lakosok, akik a várost mégis annyira „kassaivá" teszik. Emberek. Hradec Královéból, Hontfüzesgyarmatról, Kassáról és környékéről. Építők, aktk az ország legkülönbözőbb területeiről Jöttek. Van, akt hat évé, van akt tegnap Jött Kassára. Dolgozni, építeni, pénzt szerezni. Vajon megtalálták számításukat? Akár igen, akár nem —- hogyan élnek, mit mondanak róla önmaguk? Még mészszagú toronyépületek, Ideiglenes autóbuszmegállók ,az építkezés idejéből fennmaradt ,felepi büfék" ...Oj városnegyed, emberek, lakóházak ezrei... ... munkásszállások: fásán, Tulipán, Nárcisz, fawa — mindegyiknek van neve. Az utolsó háromban nők laknak. Munkásasszonyok, lányok, építkezési liftkezelők, titkárnők, mérnökök, esti iskolások — munkáslányok, munkásasszonyok, a Vasmű az Oj-Kassa építői. Nyolc-, tízemeletes toronyépületek. Jawa — nyolcadik emelet Acs Margit blzalmatlankodva szűkebbre zárja előttünk az ajtót, amit később így magyaráz: „ ... és tudják, Ide nem nagyon Jöhetnek fel a férfiak, ez itt női munkásszálló.“ (Később a portásnál azt is megtudjuk, hogy már csaknem száz személyt el is bocsátottak a szállóból, hasonló okok miatt.) Szolid, harminc körüli, erős, szőke asszony. Bizalmatlankodlk, pedig még Igazoltuk is magunkat. Feszes testtartással, ölhetett kezekkel ül a heverőn. Eltelik csaknem fél óra, míg nagynehezen megtaláljuk a beszélgetés kellő hangnemét. — Hogy mióta? Hetedik esztendeje lesz március... — pontos dátumot mond. — Hogyhogy Ilyen pontosan tudja? — Akkor kezdődött az életemben egy új szakasz. Már tizenkét éve dolgozom. Szentkereszten kezdtem, ugyanennél az üzemnél. Még ott ismerkedtem meg a férjemmel. Csak négy hónapig éltünk együtt. Óvatosan próbálom a miértet kiprovokálni. — Ah... — legyint — kár erről beszélni. Régen volt, csaknem tizenkét esztendeje. A férjem azóta megnősült és folytatta azt az életmódot, amit megkezdett. Én meg tovább dolgoztam. Az üzemet Kassára helyezték, én is eljöttem. De ne beszéljünk erről, nem szeretem a múltat idézni. Elfelejtettem és Jól van •gy— Mi van Jól? — Az hogy, itt vagyok. — Szóval ez annyit Jelent, hogy tetszik is, meg van elégedve, megtalálta a számítását? — Nézzék! Hatodik éve itt dolgozom, kint a Vasműben egy kísérleti állomáson, ahol az új típusú előregyártott épületelemek technikai próbáját csinálják. Én az elemeket öntöm formába, öntözöm és szedem ki. Hogy nem nőnek való munka? Dehogynem, hiszen szívesen végzem és elégedettek velem. És nézze meg ezt a szobát, ezért semmit nem kell fizetnünk és olyan, mint otthon. A szoba valóban kedves, otthonias. Nincs munkásszálló szaga, Ize. — Ketten lakunk itt egy fiatal szlovák lánynyal. Korban nem hozzám való, mégis olyanok vagyunk, mint a testvérek. Naponta főzünk, otthont teremtünk az idegenben. Szépen keresek, elégedett vagyak. Léva mellől Jöttem, a mamám otthon él. Egyedül van a mama a házzal, a baromfiakkal, a kerttel. Az öcsém is megnősült, ritkán Jár haza. Én havonta kétszer hazamegyek. Karácsonyra televíziót vettem s a mamának nem tetszett, mert hogy ki fogja nézni, ha én nem vagyok otthon. Van hűtőszekrényem, lakásom, a bútort is két éve vettem, szóval megvan mindenem. Ez a kis telepes rádió is alig három hónapos. Este egy ismerős családhoz megyek televíziót nézni. Ács Margitnak megvan mindene. Valóban igy van ez? Karácsonyra televíziót vett, a mamának nem tetszett. Este televíziót megy nézni egy ismerős családhoz. Ács Margitnak valóban megvan mindene? Ne legyünk ünneprontók, hiszen még saját termésű borral is megkínál, ami odahaza termett. — Higyjék el, valóban nincs férfiismerősöm. Próbálkoznak ugyan, de én úgy érzem, már kinőttem azt a kort, hogy táncolni menjek. A kérdés ismét felmerül, problémává válik. Egyet azonban leszögezhetünk. Ács Margitnak megadtak mindent, amit egy munkaadó megadhat. Lippán Magda az új lakótelepen, a munkásszállótól alig tizenöt méternyire dolgozik. Postai alkalmazott, de ő is a Vasmű, az Oj-Kassa építője.
