A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-20 / 8. szám
Mai számunk tartalmából Velenc* Tatay Zoltán olaszországi útijegyzetel az S. oldalon Fláker eladó ... Ozsvald Árpád árdekes riportja egy hirdetés nyomán a 6—7. old. JBttem a Gangesz partfalról... Jankovlch Imre útibeszámolója Indiáról a 19. oldalon A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesflletének hetilapja. Megjelenik miaun vasárnap. FAszerkeszt6 Major Agostan Szerkeszt« bizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyáré tik József, LflrinOz Gyula, Mist lAtael, Ozsvald Árpid, dr. Szabi Rezsi. Szerkesztőség: Bratislava, Tesanskiho S. Postafiók C 398, telelőn S33-M. Terjásztl a Posta Hlrlapssolgilata, előfizetéseket elfogad minden poatthivatal és levőikéibe«!!«. KHifiidre sziló elóflzetóseket allntói: PNS — Ostredni ezpedfela tlaidi Bratislava, Gottwaldovo nám. « VII. Nyomta a PRAVDA nyomdavillalat, Bratislava, Stdrova i El Aliza tóal díj negyed évre 18.M Kis, fél Ívre 39— Kés, egész évre 78— Kés. Kéziratokat nem ArzBnk mag éa nem kUdink visz sza. K-21*6U31 a közlekedésről Hitelt érdemlő források szerint hazánk minden lakosa (a csecsemőket is beleértve) évente negyvenhatszor utazik vonaton — azaz ilyen lenne a helyzet, ha az utazások számát elosztanánk a lakosok között. Ezen a téren világviszonylatban is ml foglaljuk el az első helyet. S az említett források csupán a vasúti közlekedésről beszélnek... I Ha ehhez még hozzőadnőnk az autóbusz —, villamos és egyéb közlekedés statisztikai adatait, attól félek, kiderülne, hogy nálunk mindenki állandóan ütőn van. Hiszen a múlt évben csak a nyugat-szlovákiai kerület állami autóbuszain 201 millió 743 ezer ember utazott. (11 millióval több, mint az USA lakosainak száma). Ezek a számok évről évre növekszenek — a kívánatosnál Jóval élénkebb ütemben. Ezzel párhuzamosan szaporodnak a közlekedés problémái: a túlzsúfoltság, túlterheltség, rugalmatlanság stb. — nem folytatom, valamennyien saját bőrünkön tapasztaljuk ezt a helyzetet. Megkértem BaranCok Jozef elvtársat, a Keleti Vasútlgazgatóság sajtóosztályának vezetőjét, mondja el, mit várhatnak a közeljövőben az utasok a vasúttól? Tekintsünk most el ez utasok számának állandó növekedésétől. Az Igazgatóság véleménye szerint ml okezza még a vasúti közlekedés (elsősorban a személyforgalomra gondolok) legfőbb hiányosságait? Az alacsony műszaki színvonal, melyre az elmúlt évek folyamán kevés gondot fordítottunk. Ez ma már egyenesen fékezi a népgazdaság fejlődését, gyakran és Jogosan bírálnak érte bennünket, ezt be kell Ismernünk. A személyvonatok a csúcsforgalom idején túlzsúfoltak s ezt nem lehet megoldani pótkocsik beiktatásával, mert ez legtöbbször a teherszállítás rovására menne. Ezen csak vasúthálózatunk korszerűsítése segít. S ml a helyzet ezen a téren? Kétmilliárd koronát kaptunk erre a célra: beruházásokra, korszerűsítésre. Ebben az évben, mér meg ts kezdjük a Bfeclav—Bratislava—Párkány vasútvonal villamosításának előkészületeit. Helyesebben már a múlt évben megkezdtük, hiszen Bratlslaváig már a kábeleket Is lerakták. Az Idén a hidak és a Bratislava—LamaC-t állomás átépítése következik. Továbbá a bratlslaval alagutak rekonstrukciója. Az első vlllanymozdonyt jövőre akarjuk üdvözölni Bratislavában. A villamosítás befejezését 1969 elejére tervezzük. Érsekújváron modern pályaudvart építünk 12 millió koronás költségvetéssel. Az elkövetkező években egyébként az Érsekújvár—Komárom közötti vasútvonalat is villamosítjuk. Jó lenne mér kicserélni ezeket az ormótlan és füstös gőzmozdonyokat Is — erre nem gondolnak? De Igen. Szeretnénk, ha 1970-ben a vasúti forgalom nyolcvan százalékét Diesel- és vlllanymozdonyok bonyolítanák le. A gőzmozdonyokat már csak a félreeső, kevésbé Jelentős vonalakon akarjuk alkalmazni. Ogy vélik, ezzel csökken majd a vonatok túlzsúfoltsága is? Azt reméljük. Ha meggyorsul a közlekedés, megnövekszik a vasutak „áteresztő képessége“, a pályaudvarok férőhelye és a vasúti kocsik száma, akkor természetesen több utast tudunk szállítani. Mi lesz a régi, rozoga vasúti kocsikkal? Azokat mikor küldik „nyugdíjba“? Kicserélésükre fokozatosan sor kerül, ám 1970-lg aligha javul érezhetően a mostani helyzet. Igen sok panasz hangzik el a vasúti kocsik higiéniáját illetően, ez utazás kényelmetlen, a kocsik gondozatlanok, stb. Ml erről a véleményük? Elismerjük, hogy nincs minden rendben a ml házunk táján sem, vagyis: többet Is tehetnénk a vonatok tisztasága, az utazás kulturáltsága érdekében. Elismerjük, de nem érezzük magunkat maradéktalanul és egyedüli bűnösnek, mert az igaz, hogy a vonatok berendezése egyáltalán nem fényűző, nem Is valami kényelmes, különösen a régi kocsiké nem az, éppen ezért furcsa, hogy sok utas még ezt a szegényes berendezést Is, napról napra következetesen rongálja. Az az utas, aki egyre kényelmesebben, egyre civilizáltabb körülmények között szeretne utazni. Paradox helyzet. Tavaly a keleti vasúti körzetben több mint egymilliós kárt okoztak azi ismeretlen polgártársak. A Komárom—Bratislava vonalon pl. 11 ezer vlllanyégőnek kelt lába, ez kb. 70 ezer koronás kár, elveszett 300 darab függöny (18 ezer korona), 733 db ablaktakaró stb. Képzelje el: Erattslavából elindítjuk a vonatot reggel, este visszaérkezik, s az ellenőrzésnél kiderül, hogy eltűnt egy teljes WC. Megáll az ember esze. Hogy vitték el világos nappal? A tapadnál ugyebár a bőrülés jóval kényelmesebb, sőt néhány polgártársunk arra is rájött, hogy a fapadokkal szemben módosítani is lehet ezeket, például fel lehet hasogatni bicskával, hogy puhább legyen, nadrágszíjra valót lehet hasítani a huzatokból, esetleg eredeti képzőművészeti alkotások (bőrmetszetek) létrehozására Is alkalmas. Végezetül talán csak azt mondanám, hogy az utazás kultúréltségához két dologra van szükség: kultúrált közlekedési eszközökre és kulturált utasakra. A kettő feltételezi egymást... Az autóbuszkűzlekedés problúmálról Martin Michaliőka elvtárs, a csehszlovák Autóforgalmi Vállalat (CSAD) igazgatósága autóbuszközlekedési osztályának vezetője tájékoztat. Hasonló Jellegű bajokkal küzdenek ők is, mint a vasút. S ezeket a bajokat itt sem lehet máról-holnapra orvosolni. Várbató-e Javulás a közeljövőben? Előreláthatóan 5,9 millió utassal kell többet szállítanunk az idén, mint tavaly. Ez másképp, mint új autóbuszok beállításával aligha elképzelhető. Kapnak új autóbuszokat? Kapunk. Éppen csak az a baj, hogy kb. ugyanannyit kell kiselejteznünk. Tehát nincs segítség? Pótkocsikkal is megoldhatnánk a dolgot, sajnos, ott Is hasonló, ha nem rosszabb a helyzet, mint az autóbuszoknál. A pótkocsiikat a lengyelek gyártják. A nyugat-szlovákiai kerület pl. 1962-től 1964-lg egyet sem kapott — holott 63-ban tizet, 64-ben hatot, 65- ben 27-et kellett kiselejtezniük. Más megoldás nincs? A jelenlegi helyzetben egyetlen megoldás lenne, de az nem rajtunk múlik: ha az üzemek másképp szerveznék meg a műszakokat. Erre van kormányrendelet is, még 1959-ből. Sajnos, egyelőre a dolgozók hetven százaléka dolgozik az első, húsz százaléka a második, s mindössze tíz százaléka a harmadik műszakban. Ezt az aránytalanságot kellene felszámolni, egyensúlyt kellene teremteni s akkor a jelenlegi autóbuszpark Is győzné a szállítást, és a túlzsúfoltság >s csökkenne. Afölött hiába siránkozunk, hogy kevés az autóbusz, kevés a pótkocsi. A körülményekhez kell alkalmazkodni. Ml akadálya van pl. annak, hogy a hivatalok és hasonló Intézmények dolgozói hat vagy félhét helyett nyolckor kezdjék el a munkát. Ezzel fellélegzene a közlekedési vállalat s az autóbuszok utasai is szabadabban lélegeznének. Dehét Ismétlem: Ez nem rajtunk múlik ... 1 Tehát az utazás kulturáltsága felől a körülmények Ismeretében akár nem Is érdeklődjem? Érdeklődni lehet. Ml egyelőre örülünk, ha az utasokat tömött kocsikban ugyan, de Időben ős baj nélkül szállíthatjuk. ZS. NAGY LAJOS
