A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-06 / 6. szám
A galántai járás községeinek története Galánta Az első Írásbeli emlék Galántáről az 1234-ből származó királyi adománylevél, mellyel IV. Béla király Galántát (Gaulanta) a pannonhalmi apátságnak adományozta. A tatárok teljesen elpusztították, de Béla király űjjáéptttette. Egy 1297- ből származó oklevél két Galántát említ — melyek közül az egyik O-Galánta volt. Helyén ma egy kis köralakú erdőcske áll. 1300 körül, de egyes feljegyzések szerint még az Árpádok alatt megalakult a nemesek közbirtokossága és a mai Papdombon templomot építettek. Helyéről ma csak síremlék maradványok tanúskodnak. Az egykori Írás szerint: „Sem tűz, sem víz, sem ragály“ nem érheti a templomot ős környékét. A Papdombon levő templomot 1563-ben üjjáépltlk. A városnak két kastélya van. Az egyiket 1633- ban, a másikat 1647-ben építtette az Eszterházy család. 1519-ben alapítják meg Galántán az első Iskolát, melyet a plébános vezet, de 1700 körül már külön tanítója van. 1705. okt 17-én Gróf Bercsényi Miklós Galánta vendége. 1708-ban Vak Bottyán János foglalja vissza Heister generálistól Galántát. 1723-ban az Iparosok céhekbe tömörülnek. Ezekben az években Galánta szépen fejlődik és a vidék aranybányájának nevezik. Híresek voltak a galántai vásárok. A jelenlegi kéttornyú templomot 1794—98-ban építették. 1741-ben épült a már lebontott kápolna, melynek barokk oltára Galánta legszebb és legértékesebb műemléke. (Ma a plébánia templom főoltára). 1850-ben létesült a világhírű galántat rabbiiskola. 1850-ben a Böcs—Budapest, majd 1883-ban a galánta—zsolnai vasútvonal épül, melyek érintik Galántát. 1892—1904. Galántának saját újságja van „Galánta és vidéke“ címen. 1918-ban A Csehszlovák Köztársasághoz csatolják. Az első világháború után Galánta és környéke fontos szerepet játszik az egyre erősödő munkásmozgalomban. 1938 nov. — 1945 márc. Magyarországhoz tartozik. Ma fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban. Bútorgyára, gépgyára, mézfeldolgozója, kefegyára és több más üzeme van. Az utóbbi években nagyszabású lakásépítés Indult meg Galántán. Két általános középiskolája, két kilencéves iskolája, tanonciskolája, és nagy tanoncközpontja van. Deáki A járás egyik legősibb települése. A pannonhalmi apátság alapítólevelének függelékében már 1001-ben szerepel Wag néven. Később Vágfölde, Sala, Salaíölde, Deákmonostor, Dlaky neveken szerepel. Temploma 1103-ból való. Innét származik az a m'.sekönyv, amelyben a legrégibb magyar nyelvemléket a Halotti beszédet találták. Ez a könyv ma Praykodex néven Ismeretes. Felsőszeli Az oklevelekben az első nyomot 1158-ban találjuk, II. Géza király adománylevelében, amellyel a nyitral egyháznak adományozta a községet vámjával, halászaival együtt. Zele, Seele és Slll néven fordul elő a későbbi oklevelekben. Területén ősrégi leletekre bukkantak, amiért Is feltételezhető, hogy a község helyén ősidők óta település volt. Tulajdonosai a Szeli, Zylt, Báthory, Eszterházy és Benyovszky család voltak. A község határában a nép által Rákóczi-sáncoknak nevezett földsáncok vannak. Góny Galánta tőszomszédságában fekvő kis község. Egyike a legrégibb településeknek. I. István király a záport apátságot alapító oklevélben 1025tben Gann néven szerepel. Később Gune, Guan és a XVI. században Gaan néven. Ismeretes. Hegy 1239-ben Hegyi néven a pozsonyi várhoz tartozik. Mons néven Is szerepel. Temploma ősrégi, állítólag árpádkorabeli. Hegysúr A Kisduna közelében fekvő község. Első nyomát 1256-ban találjuk Bolch de Sur birtokos nevén. 1859-ben teljesen leégett. Hidaskürt A községet Kwrt néven 1271-ben találjuk először. Később Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt. Serédyek, Levánszkyk és Dobrovodszkyk uralták, utánuk az Eszterházyak tulajdona volt. Temploma régi, melyet az 1783-as földrengés megrongált. Jóka A község legrégibb nyomát 1239-ben találjuk, akkor a pozsonyi várhoz tartozott. IJka, Jalka, Jelka, majd később Jocza néven Ismeretes. Az okiratok Kis és Nagy Jókát különböztetnek meg. A Farkas, Udvarnoky, Fraknól, Karcsai és Kozma család uralták. Kajal Késői település. Első nyomait a XVII. században találjuk, Kyal nemes birtokként. Lakói nemesek voltak, Innét ered későbbi elnevezése, a Nemeskajal. A régi Időkben juhtenyészősről volt nagyon híres. Több Ízben 1813, 1840, 1894- ben árvíz pusztította a falut. Katolikus temploma a XVI. században épült. A község blráját régen hadnagynak nevezték. A Kamocsay, Soos, később pedig az Orros család birtokolta. Királyfa (Szentkirályfa) Legrégebben királyi birtok volt, Villa Regla néven. 1397-ben már Királyfalu néven Ismeretes. A XVI. században a Pálffyak birtokában volt. A XIX. században Pálffy Ferencnek híres tehenészete, sajtgyára és lácánkertje volt Itt. 1712-ben Pálffy Nándor tejedelml kastélyt építtetett a faluban, mely tele volt értékes műemlékkel. Királyrév Kezdetben királyi birtok, majd a nagyszombati jezsuiták tulajdona. Régen Szentmlhélypuszta volt a neve. 1490-ben Miksa császár seregei elpusztítják. Hosszú ideig lakatlan volt, csak a XVIII. század közepén telepítették be újra s nevét Is az Itteni révtől kapta. Neve emlékezetes az 1849-es peredi csatával kapcsolatban. Kismácséd Mached néven először az 1326- os határjáró levélben szerepel. A XV. században Gyékényes-Mácséd néven szerepel. Temploma nagyon régi és félholddal ellátott keresztje a török uralom emléke. Kosát Galánta szomszédságában fekszik. Először 1214-ben Cosoud, majd később Kusoud néven említik az okmányok, de lehet, hogy A taksonyl domb, obol a bronxkori xlrleletat talflték A hegyi templom Zalgmond király nebojizat vadáaxkastélya 6
