A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-07-25 / 30. szám

Caamano ((elemeit karral középen) mellett tüntetnek a dominikai főváros lakosai ás kö­vetelik az amerikaiak 'távozását. reg minden eszközt megragad arra, hogy meggyőzze a dominikai népet Washing­ton beavatkozásának helyességéről, ezért bevetették a Psy-War (Pszichológiai há­ború) egységeit, akik hangszórókkal, röp lapokkal stb. hiába árasztják el a domini­kai lakosságot, a tömegek elítélik az ame­rikai beavatkozást és egymást érik a Caa­­mafio ezredes melletti szimpátiatüntetések és a fegyveres megmozdulások az ország különböző városaiban. A nyugati félteke védelmi szövetsége Az Egyesült Álamok dominikai erkölcsi jkudarca arra kényszeríti Washingtont, hogy olyan Intézkedéseket tegyen, ame­lyek megkímélik a dominikaihoz hasonló helyzetekben Amerikát a közvetlen be­avatkozástól. Ezért szeretnének létrehozni az Amerikai Államok Szervezetének kere­tében egy csendőri különítményt, amely a nemzeti felszabadító mozgalmak tevékeny­sége esetén bármelyik latin-amerikai or­szágban beavatkozna és kikaparná a gesztenyét az amerikaiaknak a fűzből. Lé­nyegében tehát a reakciós politika eszkö­ze lenne a „nyugati félteke védelmi szö­vetsége“, amely csírájában elfojthatná a haladó mozgalmakat. Természetes, hogy Ilyen szervezet létre­hozása Igen nehéz, megköveteli az OAS átszervezését, hiszen a szervezet alapsza­bályzata kimondja, hogy egyik tagország sem avatkozhat be egy másik szuverén ál­lam belügyeibe. Ellenkezik az ENSZ alap­okmányával Is és megsérti a nemzetközi jogot. Ezért érthető, hogy a latin-amerikai országok többsége ellenzi az amerikai ter­veket és az Amerikai Államok szervezeté­nek őszre tervezett ülésén nem valószínű, hogy Washingtonnak sikerül elfogadtatnia terveit. Igaz, Johnson elnök nemrég kijelentette, hogy a népek önrendelkezési joga nap­jainkban már elavult és nagyobb célokat kell szem előtt tartani, Latln-Atnerlka né­pei azonban más véleményen vannak és egyre határozottabban meg akarnak sza­badulni Washington gyámkodásától. S hiá­ba próbál különféle megváltó terveket ki­agyalni az amerikai kormány a lázongó földrészek megfékezésére, hiába próbálja útját állni a függetlenségi törekvéseknek, a történelem fejlődését tengerészgyalogo­sokkal, és „nemzetközi csendőrséggel“ még sohasem sikerült megállítani. SZOCS BÉLA 5 Az amerikai sajtó gyakran használja ezt a kifejezést, amely évekkel ez­előtt Afrikát jelentette, nemrég Ázsiát, legújabban pedig Latln-Ame­­rlkát. Ezek a változások nagyon Is jellem­zik a mai világhelyzetet. A nemzeti felsza­badító mozgalmak mindenütt harcban áll­nak az Imperialista törekvésekkel és ezért a forrongó földrész kifejezés Afrikára és Ázsiára ugyanúgy vonatkozik, mint Latln- Amerlkára. A három földrész problémái közül a leg­súlyosabb és legveszedelmesebb kétségte­lenül az Egyesült Államok vietnami hábo­rúja, de nem kevesebb gondot és fejtörést okoz Washingtonnak Latin-Amerlka, ame­lyet az amerikai uralkodó körök saját va­dászterületüknek tekintenek. Elegendő megemlíteni, hogy az utóbbi hónapokban klsebb-nagyobb arányú partlzánháború fo­lyik Venezuelában, Kolumbiában, Paraguay­­ban s legújabban Peruban és Ecuadorban Is. Az Amerika-barát bábkormányok nem tud­ják elfojtani a népi tömegek elemi erejű megmozdulásait, elkeseredett fegyveres ak­cióit. Az amerikai kormány hiába próbál különféle recepteket kidolgozni a latin­amerikai népi mozgalmak tevékenységének megakadályozására, eddig minden törekvé­se hiábavalónak bizonyult, mivel a demok­ratikus kormányok helyett mindig a hűsé­ges katonai klikkeket támogatja és soha­sem tudja megérteni az elnyomott népe­ket. Az amerikai politika igazi céljait a leg­jobban megmutatta a legutóbbi dominikai Intervenció, amely válságba sodorta Wa­shington egész latin-amerikai koncepcióját. A dominikai buktató Mint Ismeretes, a Dominikai Köztársa­ságban 1961-óta, amikor meggyilkolták Trujillo diktátort, a köztársaságban egy­mást válogatták a különféle konzervatív uralkodó csoportok, amelyek lehetetlenné tették a szociális változásokat, a 30 000 főnyi hadsereg megemésztette az állami jövedelemnek több mint a felét. Csupán az 1962-es választások útján hatalomra kerülő Bosch elnöknek sikerült hét hóna­pos uralma alatt felvázolni egy demo'kra­tlkusabb fejlődés távlatait. A reakciós ka­tonai klikk azonban nem sokáig tűrte meg a változásokat ígérő Bosoht és újra megkaparintotta a hatalmat. A népi töme­geknek a reakciós katonai juntával szem­beni ellenszenvét bizonyította Caamuüo ez­redes sikeres hatalomátvétele, a parlament egyetértésével. Az Amerika-barát katonai klikk azonban nem engedte ki hatalmát kezéből, és ami­kor a vereség szélén állt, Washington el­követte egyik legbrutálisabb politikai bak­lövéséit, sok ezar tengerészgyalogossal beavatkozott a Dominikai Köztársaság bel­­ügyelbe és megakadályozta, hogy Caamafio leszámoljon a juntával. Azóta Dominiká­ban teljes a zűrzavar, egymást érik Santo Domingóban a washingtoni közvetítők az újabb és újabb javaslatokkal, azonban mindeddig nem sikerült mind két fél szá­mára elfogadható megoldást kiagyalni. Legújabban már azt a tervet fontolgatják Washingtonban, hogy mindkét politikai csoport vezetőit száműzik Dominikából és teljesen új emberekkel próbálnak kilábol­­nl a válságból. Az amerikaiak dominikai Intervenciója olyan mély felháborodást váltott ki egész Dél-Amertkában, hogy egymást érik a Wa­­shington-ellenes tüntetések, és komoly vál­ságba jutott az Amerikai Államok Szerve­zete (OAS), amely eddig sok évtizeden ke­resztül hűségesen kiszolgálta az amerikai imperializmus érdekelt. Az Egyesült Álla­moknak nem sikerült az úgynevezett „Amerlka-közl rendfenntartó erőkre“ át­hárítani beavatkozásának következményeit és a világgá kürtőit „kommunista vesze­delemmel“ is csúfosan felsültek. Hosszas tárgyalások után a gazdasági és politikai nyomás minden * eszközét fel­használva sem sikerült Johnson kormá­nyénak rávenni a legjelentősebb latin­amerikai országokat, hogy küldjenek kato­nákat a Dominikai Köztársaságba, az Ame­­rika-közi egységbe. Brazílián kívül csupán néhány Jelentéktelen bábkormány (Hon­duras, Nicaragua, Kolumbia és Paraguay) küldött csapatokat Santo Domlngóba. így még mindig 12 ezer amerikai katona tar­tózkodik Dominikában. Az amerikai hadse­Form# földrész Egyszerű dominikaiak Santi* Domingo utcáin, akik fegyvert fogtak a katonai junta megdöntő

Next

/
Oldalképek
Tartalom