A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-25 / 30. szám
Caamano ((elemeit karral középen) mellett tüntetnek a dominikai főváros lakosai ás követelik az amerikaiak 'távozását. reg minden eszközt megragad arra, hogy meggyőzze a dominikai népet Washington beavatkozásának helyességéről, ezért bevetették a Psy-War (Pszichológiai háború) egységeit, akik hangszórókkal, röp lapokkal stb. hiába árasztják el a dominikai lakosságot, a tömegek elítélik az amerikai beavatkozást és egymást érik a Caamafio ezredes melletti szimpátiatüntetések és a fegyveres megmozdulások az ország különböző városaiban. A nyugati félteke védelmi szövetsége Az Egyesült Álamok dominikai erkölcsi jkudarca arra kényszeríti Washingtont, hogy olyan Intézkedéseket tegyen, amelyek megkímélik a dominikaihoz hasonló helyzetekben Amerikát a közvetlen beavatkozástól. Ezért szeretnének létrehozni az Amerikai Államok Szervezetének keretében egy csendőri különítményt, amely a nemzeti felszabadító mozgalmak tevékenysége esetén bármelyik latin-amerikai országban beavatkozna és kikaparná a gesztenyét az amerikaiaknak a fűzből. Lényegében tehát a reakciós politika eszköze lenne a „nyugati félteke védelmi szövetsége“, amely csírájában elfojthatná a haladó mozgalmakat. Természetes, hogy Ilyen szervezet létrehozása Igen nehéz, megköveteli az OAS átszervezését, hiszen a szervezet alapszabályzata kimondja, hogy egyik tagország sem avatkozhat be egy másik szuverén állam belügyeibe. Ellenkezik az ENSZ alapokmányával Is és megsérti a nemzetközi jogot. Ezért érthető, hogy a latin-amerikai országok többsége ellenzi az amerikai terveket és az Amerikai Államok szervezetének őszre tervezett ülésén nem valószínű, hogy Washingtonnak sikerül elfogadtatnia terveit. Igaz, Johnson elnök nemrég kijelentette, hogy a népek önrendelkezési joga napjainkban már elavult és nagyobb célokat kell szem előtt tartani, Latln-Atnerlka népei azonban más véleményen vannak és egyre határozottabban meg akarnak szabadulni Washington gyámkodásától. S hiába próbál különféle megváltó terveket kiagyalni az amerikai kormány a lázongó földrészek megfékezésére, hiába próbálja útját állni a függetlenségi törekvéseknek, a történelem fejlődését tengerészgyalogosokkal, és „nemzetközi csendőrséggel“ még sohasem sikerült megállítani. SZOCS BÉLA 5 Az amerikai sajtó gyakran használja ezt a kifejezést, amely évekkel ezelőtt Afrikát jelentette, nemrég Ázsiát, legújabban pedig Latln-Amerlkát. Ezek a változások nagyon Is jellemzik a mai világhelyzetet. A nemzeti felszabadító mozgalmak mindenütt harcban állnak az Imperialista törekvésekkel és ezért a forrongó földrész kifejezés Afrikára és Ázsiára ugyanúgy vonatkozik, mint Latln- Amerlkára. A három földrész problémái közül a legsúlyosabb és legveszedelmesebb kétségtelenül az Egyesült Államok vietnami háborúja, de nem kevesebb gondot és fejtörést okoz Washingtonnak Latin-Amerlka, amelyet az amerikai uralkodó körök saját vadászterületüknek tekintenek. Elegendő megemlíteni, hogy az utóbbi hónapokban klsebb-nagyobb arányú partlzánháború folyik Venezuelában, Kolumbiában, Paraguayban s legújabban Peruban és Ecuadorban Is. Az Amerika-barát bábkormányok nem tudják elfojtani a népi tömegek elemi erejű megmozdulásait, elkeseredett fegyveres akcióit. Az amerikai kormány hiába próbál különféle recepteket kidolgozni a latinamerikai népi mozgalmak tevékenységének megakadályozására, eddig minden törekvése hiábavalónak bizonyult, mivel a demokratikus kormányok helyett mindig a hűséges katonai klikkeket támogatja és sohasem tudja megérteni az elnyomott népeket. Az amerikai politika igazi céljait a legjobban megmutatta a legutóbbi dominikai Intervenció, amely válságba sodorta Washington egész latin-amerikai koncepcióját. A dominikai buktató Mint Ismeretes, a Dominikai Köztársaságban 1961-óta, amikor meggyilkolták Trujillo diktátort, a köztársaságban egymást válogatták a különféle konzervatív uralkodó csoportok, amelyek lehetetlenné tették a szociális változásokat, a 30 000 főnyi hadsereg megemésztette az állami jövedelemnek több mint a felét. Csupán az 1962-es választások útján hatalomra kerülő Bosch elnöknek sikerült hét hónapos uralma alatt felvázolni egy demo'kratlkusabb fejlődés távlatait. A reakciós katonai klikk azonban nem sokáig tűrte meg a változásokat ígérő Bosoht és újra megkaparintotta a hatalmat. A népi tömegeknek a reakciós katonai juntával szembeni ellenszenvét bizonyította Caamuüo ezredes sikeres hatalomátvétele, a parlament egyetértésével. Az Amerika-barát katonai klikk azonban nem engedte ki hatalmát kezéből, és amikor a vereség szélén állt, Washington elkövette egyik legbrutálisabb politikai baklövéséit, sok ezar tengerészgyalogossal beavatkozott a Dominikai Köztársaság belügyelbe és megakadályozta, hogy Caamafio leszámoljon a juntával. Azóta Dominikában teljes a zűrzavar, egymást érik Santo Domingóban a washingtoni közvetítők az újabb és újabb javaslatokkal, azonban mindeddig nem sikerült mind két fél számára elfogadható megoldást kiagyalni. Legújabban már azt a tervet fontolgatják Washingtonban, hogy mindkét politikai csoport vezetőit száműzik Dominikából és teljesen új emberekkel próbálnak kilábolnl a válságból. Az amerikaiak dominikai Intervenciója olyan mély felháborodást váltott ki egész Dél-Amertkában, hogy egymást érik a Washington-ellenes tüntetések, és komoly válságba jutott az Amerikai Államok Szervezete (OAS), amely eddig sok évtizeden keresztül hűségesen kiszolgálta az amerikai imperializmus érdekelt. Az Egyesült Államoknak nem sikerült az úgynevezett „Amerlka-közl rendfenntartó erőkre“ áthárítani beavatkozásának következményeit és a világgá kürtőit „kommunista veszedelemmel“ is csúfosan felsültek. Hosszas tárgyalások után a gazdasági és politikai nyomás minden * eszközét felhasználva sem sikerült Johnson kormányénak rávenni a legjelentősebb latinamerikai országokat, hogy küldjenek katonákat a Dominikai Köztársaságba, az Amerika-közi egységbe. Brazílián kívül csupán néhány Jelentéktelen bábkormány (Honduras, Nicaragua, Kolumbia és Paraguay) küldött csapatokat Santo Domlngóba. így még mindig 12 ezer amerikai katona tartózkodik Dominikában. Az amerikai hadseForm# földrész Egyszerű dominikaiak Santi* Domingo utcáin, akik fegyvert fogtak a katonai junta megdöntő
