A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-07-04 / 27. szám

A szövet, a textil készítésének módja ősidők óta ugyanaz volt; a gyapjúból szálat fontak, s a szálból szövőszékeken szövetet szőttek. Idők során a módszer tökéletesedett, a szövőszékek modernizálódtak, teljesítményük csodálatosra nőtt, de a módszer ugyanaz maradt. Az ötlet, hogy a gyapjúból egyenesen szövetet kellene gyárta­ni — évezredeken át kísérte ez a gondolat a takács-nemzedé­keket — köztársaságunkban valósult meg először. Elvben a kö­vetkezőről van szó: fonál helyett, melyet a szövőszék keresztül­­kasul sző, alapanyagul gyapjút használni és cérnával való át­­meg átvarrással szövetté „szilárdítani“. Ismert dolog, hogy a Juhgyapjú nyírás után Is egyben marad. Ezt a gyapjút keresz­tül engedik a gépen, mely ezer és ezer öltéssel átvarrja ős szövetté változtatja. Természetesen ennél a műveletnél Is szük­ség van cérnára, de sokkal kevesebbre, mint a klasszikus mód­szerrel készített szövetnél. A gép, mely ezt a bonyolult műve­letet elvégzi, csehszlovák találmány. A neve Arachne. A görög néprege szerint az ókorban egy szövőlányt hívtak Arachnénak, aki oly merész volt, hogy a hatalmas Athéné Isten­nőt merte kihívni szövőversenyre. A versenyt megnyerte s a meg­bántott istennő arra kárhoztatta őt haragjában, hogy hátralévő életében pókhálót keljen fonnia. Akikor még a féltékeny Is­tennők megengedhették maguknak, hogy vetélytársaikat pókká változtassák. Ma a világ legproduktívabb szövőgépe kapta az Arachne nevet, s az egykori görög szövőnővel szemben a sors Iróniája, hogy a nevéről elnevezett gép nem szőtt szövetet készít. Ma 15 gép helyett 7 is elég. Egymillió négyzetméter szövet készítésénél 44 ember helyett 7 dolgozik. Egy klasszikus gépek­kel felszerelt textilgyár beruházásai 23,9 év múlva térülnek visz sza. Az új Arachne gépekkel felszerelt üzem Invesztíciós költsé­gei 1,8 év alatt megtérülnek. A gyártás effektívltása 700 száza­lékkal növekszik. Ez a csehszlovák találmány — a textilipar jövőbeni forra­­dalmasítója — mint már az nálunk szokás, néhány évig elfek­tetve hevert a bírálóbizottságok, a szabadalmi hivatal és a kísér­leti Intézetek íróasztalaiban. Aztán a delimitáció és a véletlen folytán egy északcsehországi kisvárosba, Kdyfíbe került. Ebben a városban van egy apró gépgyár, melyet Kdyft-i Gépgyárnak hívnak. Bár valóban kis üzem, szívesen fogadta az új technikát, és már több életrevaló ötletet valósított meg. Amikor megkap­ták, ahogy szalknyelven mondják, az Arachn'e „delimltált“ gyár tását feladatul, nem egészen egy év alatt megszervezték a gyártást és az új géppel egyenesen a brünnl Nemzetközi Min­­tavásáron „rukkoltak kl“, 1963-ban. Az Arachne világszenzá­cióvá vált. Az új gépek még abban az évben dolgozni kezdtek Angiéban, Japánban és a Szovjetunióban. A sikerek mellett természetesen azonnal megmutatkoztak az első változat hibái Is. Mindenekelőtt az eredeti Arachne túlsá­gosan keskeny anyagot gyártott. Munkaszélessége 180 centi­méter volt, 160 centiméter széles anyagot gyártott, mely a meg­­ványolása után alig lett valamivel szélesebb, mint egy mé­ter. Másik hátránya az volt, hogy nem szerelték fel olyan beren­dezéssel, mely a gépet automatikusan megállította volna, ha a gyapjút átvarró fonál elszakadt. S Ilyen fonál 2000 szál volt, melyet az emberi szem nem volt képes figyelemmel kísérni. Ha valamelyik szál elszakadt, a gép még utána is dolgozott és se lejtet gyártott. A Kdyft-í Gépgyárban hihetetlenül rövid idő alatt mindkét problémát megoldották. Fél év alatt átkonstruálták az Arachnét és az 1964-es Mlntavásáron már ezt az új, 250 centiméteres fesz­távolságú gépet állították ki, mely automatikus ellenőrző beren­dezéssel volt ellátva. Az új gép sikerét misem jellemzi jobban, minthogy egy kanadai üzletember úgy biztosította be magának az Arachne Időbeni beszerzését, hogy csekkönyvét kihúzva, kifizette a kiállított példányt. A Blrfield Callagham angliai cég igazgatója Angliába hívta a Kdyfi-i Gépgyár igazgatóját és a PZO Kovo képviselőivel együtt nagyobb számú Arachne szállítá­sára írt alá szerződést. Megvette az új Arachnét a Szovjetunió, Japán és néhány afrikai állam is. S emellett az Arachné nem is olyan olcsó gép. Teljes joggal fizettetjük meg tervezői geniá­­lls ötletét és olyan összeget számlázunk érte, mint 31 Skoda személykocsiért. S a gép — bomba a textiliparban — még így Is kifizetődő. Kanadában és az USA-ban például olyan asztalterítőket fognak vele gyártani, melyeket használat után egyszerűen eldobnak, mert kiszámították, hogy az Arachrie-anyagból készült terítő ol­csóbb, mint amennyibe a kimosása kerülne. Ugyanígy áll a hely­zet a gyerekruhák terén Is, annyi pénzért, amennyiért azelőtt egy gyerekruha készült, az új gépen több ruhára való anyagot lehet gyártani. Örlási lehetőségeket jelentő tény, hogy az Arachnén, ruha­szövetek mellett többféle Ipari szövetet is lehet gyártani. Hang- és hőszigetelő anyagokat, dekorációs anyagokat, szőnyegeket és különféle csomagoló anyagokat. Érdekes megoldásnak ígérkezik például aszfaltcsomagoló zsákok gyártása ebből az anyagból. Eddig az aszfaltot pléhhordókba csomagolták, melyek mind­egyike 50 koronába került. Az Arachne-csomagolás mindössze 15 koronába kerül, s a hordó eltávolításával járó munka Is elma­rad, mert az aszfaltot zsákostól együtt az üstbe lehet dobni és megolvasztani. A T-65 nyomán Nem kínzókerék Magnetola Szabadságra televízióval de Poldy László magyar orvos és Kovács Zol­tán mérnök újdonsága — gyermek röntgen­­készölék. Eddig gyomor röntgenezásnél a se­gédszemélyzet kénytelen voli tartani a gyer­meket és Így állandóan sugárzásnak volt ki­téve. Az új készülék megszünteti a személy­zet számára állandóan fennálló sugárveszélyt, az új rüntgenkészSlék lehetővé teszi a cse­csemé minden erószak nélküli rögzítését. Nem nagyobb, mint egy hordozható Írógép, de ennek ellenére nagyon sok mindent tud. Eze­ket a tranzisztoros készülékeket az örmény­­országi Jerevánban gyártják és lényegében a magnetofon és egy 25—2000 méteres hul­lámhosszal működé, tranzisztoros vevőkészü­lék „kereszteződései“. A magnetofon-rész 10D méteres szalagra vehet fel jelzéseket. A szovjet szurkolók a legközelebbi hónapok­ban már tranzisztoros készülékkel mehetnek szabadságukra. A Junoszty nevű tranzisztoros készülék képernyője 14X13 centiméter, sú­lya 7,5 kg és széraztelepeken kívül hálózati kapcsolásra Is működik. IS II III ll 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom