A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-26 / 52. szám
JCeuéő, pénzért A prémet a nők ősidők óta kedvelik, mert hízeleg a szépségüknek, kiemeli azt, mert a prémmel díszített öltözék választékosán hat, elegáns. Persze nem olcsó, hacsak ... Hacsak régi, vagy öröklött prémekből nem szabatunk magunknak az új divatnak megfelelően, kabátot, keppet, stólát. Egy hosszú perzsa bundából, amely már kopott, esetleg molyos, még mindig nagyon szépen kihozható az első képünkön látható, könyökön alul érő ujjú kabátka. HosszúulJü szövetruhával vagy hosszúszárú kesztyűvel napközben hordjuk, de alkalmas viselet esti öltö»zékhez is. Második képünk rókából, nercből (de más meglévő prémből isj készült stólát mutat. Ha a régi, esetleg már többször átalakított bundából klskabátra sem telik, egy elegáns stóla még mindig megéri az átalakítást. Ha pedig stólára is szűkén futja, akkor legalább egy keppet, — amilyent harmadik képünkön láthatunk — kihozhatunk belőle. Természetesen — ez bizonyára olvasóinknak is eszébejut — az itt látható ruhadarabok elkészíthetők krümmerből, vagy más prém-hatású anyagból is. ImMrét szilveszteri kérdések Nőkhöz • A múlt évben hányszor Jelent meg n reggelinél fésületlenül, rendetlen pongyolában? • Hányszor főzött olyan ételt, amelyet az ura nem szeret? • Hányszor Jelentette ki keserű hangon: „Igazán nincs mit felvennem. Csupa ócska rongy lóg a szekrényemben!“ • Hány kölcsönkapott könyv ünnepeli az ön könyvespolcán a Szilvesztert? • Hányszor nyugodott bele mosolyogva, hogy ma nem mennek színházba (moziba, társaságba)? • Hányszor nem volt deficit a konyhapénz körül? • Hányszor ment a férje gombhíjjas kabátban a hivatalba? Fértiakhoz • A múlt évben hányszor csókolta meg a feleségét borotválatlan állal? • Hányszor hozott — csak úgy, ukmukfuk — egy csokor ibolyát haza? • Hányszor állapította meg a felesége ú] ruhájáról vagy kalapjáról, hogy: „Nagyon Ízléses, remekül áll. És nem Is volt drága“? • Hány kölcsönkapott könyv ünnepli az ön könyvszekrényében a Szilvesztert? • Hányszor mondta vigasztalóan, mikor deficit volt a konyhapénz körül, hogy: „nem ])aji muciként, majd én helyrespórolom a cigarettán“? • Hányszor hozta haza a kabátjáról leszakadt gombot? acsőb A régi rómaiak háromféle csókot különböztettek meg. Osculum volt a tisztelet és a megbecsülés csókja. Basium a szeretető, amely a feleséget és a rokon nőt Illette meg. Harmadik és egyben szívet dobogtató fajtája volt: a suavium. Erről a szövegmagyarázók nagyon' tartózkodóan írtak s a tudomány, komolyságához illően, úgy értelmezte, hogy csak a rossz nők körében volt szokásos ... Pedig rossz csók nem létezik... Különösen akkor nem, ha a neve a suavlumből származik, mert ez a szótár szerint is édeset Jelent ... Az újkori latin költészetnek egyik fiatal képviselője „Csőkok“ címen tizenkilenc versből álló sorozatában annyi csókfajtát dob a felszínre, hogy a legelszántabb szerelmes is megélhet belőle ... Mit tudom én azt, mely nemű csók ts volna a legjobb? Nedvesen ér ajakad? Nedvesen hltk a csók. Szárazon illeszted rám csókodat? úgyis oly édes, Attól is tűz ömöl széjjel a csontijaimon. Hosszú csók-e te édes? Kurta-e, csattan-e, halk-e? En adom, és kapom-e? mlndenlk egu örömem. Szegény csókl Micsoda múltra tekinthet vissza! Életbeléptették, istenítették, sőt kötelezővé tették ... Felállították a csókjogot s ki tudná felsorolni, hogy mennyi Jogi következmény tolongott a nyomában ... Befolyásolta az öröklést, a válást, a házassági szerződések megkötését. Egy Rogericus nevű jogtudós nem csak figyelmeztette a Jegyespárokat a csók döntő fontosságára (ha a vőlegény a menyasszonyát megcsókolta, ennek a szimbólumnak az lett a következménye, hogy a jegyajándék fele mindenképpen a menyasszonyt illette meg. Ha a csók elmaradt, a férfi rokonai voltak az örökösök), hanem még arra is tanácsot adott, hogy hogyan kell csókolni: „Egyik kezeddel fogd meg a nő állát, a másikkal a nyakszirtjét, s ugyanakkor nyomd az ajkadat választékos finomsággal az ajkára.“ De ennek a nagy csókosztogatásnak hamarosan megjött a böjtje is. A puritán gondolkodás minden életörömet bűnnek bélyegzett és a legcifrább törvényekkel tartotta kordában. Hollyvood szomszédságában a neméppen fedhetetlen erkölcsű fürdőváros, Long Beach tanácsa 1929-ben „kedves“ rendelettel lepte meg az üdülő közönségét: „Tilos bármely utcán, úton, téren, sétatéren, parkban, udvarban, ház előtti kiskertben, vagy mindezek közelében, vagy egyáltalán Long Beachban bárhol, a másik nemhez tartozó vagy több személlyel ölelkezni vagy csókolózni, azt vagy azokat cirógatni, tapogatni, vagy egyébként fogdosni... Angliában is csókellenes ligák alakultak, amelynek tagjai minden nőt felvettek — amint az alapszabályból kitűnik — korhatár nélkül... Egyes tudósak is kárhoztatják a csókot, mert a baktériumok átvitele folytán betegségek terjesztője lehet! (Az emberiség Jelentékeny része hajlandó e veszély kockázatát vállalni...) Egy élelmes amerikai kihasználta a tudósok ezen álláspontját és egy „csókos újdonsággal“ rukkolt elő; Űgynevezett csók-rakettet készített, amely — szerinte — legbiztosabb védelem a fertőzés ellen. Miniatűr kis Jószág, akkora, hogy elfér az orr és az áll között, befedi az ajkat. Szitája finom, rugalmas anyagból készült, s át van itatva olyan antiszeptikus folyadékkal, amely a bacilust azonnal megöli... Lehet, hogy ez az új találmány higiénikus, de vajon mit szólnak hozzá a legilletékesebbek, a fiatalok? Zs. M. 21
