A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-26 / 52. szám
minden kunyhóban megszabott rendben, a kunyhó közepe és fala között vannak klfeszitve. A fölső hálóban alszik az apa, az alsóban az anya. Az anyának ugyanis éjjel a tüzet kell táplálnia s a gyermekekre vigyáznia, akik szintén az alsó hálókban alszanak. Minden férfinak csak egy felesége van: a gyermekek száma meglehetősen alacsony. Ennek következtében az utolsó „ősemberek“ kihalófélben vannak, és a nem túlságosan távoli jövőben minden bizonnyal teljesen ki Is halnak. A paradicsomi állapotokra emlékeztető kép A halakat kétféleképpen fogják: vagy nyíllal lövik . . . ... vagy megmérgezik a vizet, s az elpusztult halakat kézzel emelik ki a hűtőszekrényre vett kölcsönök száma, ősszel, karácsony felé pedig, ha a meleg szobába húzódunk, a TV készülékek kelendőbbek. Hamis a mája ... Azt hinnénk, hogy a formaságok elintézése után, ha már a kliens hazaszállította a vett holmit, nincs más hátra, minthogy megvárja, amíg munkaadójától az utolsó törlesztés is befut a takarékba és ezzel az ögy közmegelégedésre annak rendje-módja szerint lezárult. Hiszen az esetek óriási többségében így is van. De nézzük csak ml történik az elenyésző egy, vagy talán nem is egész egy százalékkal, ami a részlet-kölcsön fekete báránya. Néhány hónapon át a meghatározott őszszeg pontosan befolyik a takarékba, míg egyszer csak elmarad. Ilyenkor akad aztán a takarék ügyészének dolga. Főleg a nagyobb városokban, mint Bratislavában is. Vidéken, történetesen Léván az egy százalék Ugye ügyész nélkül is rendezhető. Miért? Vidéken nem olyan nagy az anonymltás, jobban ismerik az embereket, inkább számontartják a körülményeiket. Ahol az ügyésznek kell közbelépni, ott rendszerint fluktuánsról van szó, aki másik munkahelyre távozik, nem hagyja meg, hová, és bizony legtöbbször a rendőrség segítségét kell igénybe venni, hogy megtalálják s a követelést behajtsák rajta. Egyszerűbb lenne ilyenkor előkeríteni a kezest, de az állami takarék nem szívesen hajt be olyan pénzt, amit más tartozik megfizetni. Amerikában nem kell kezes, ellenben ha a részletfizetéssel csak egy napot is késnek, megjelennek a vállalat emberei és irgalmatlanul elszállítják a részletfizetés tárgyát, még akkor Is, ha már az utolsó részletről van szó. Így aztán se pénz, se posztó. Hogy a vállalat mit kezd az Ilyen már bizonyos ideig használt holmival, nem tudom, esetleg némileg leszállított áron eladja. Ráfizetni semmi esetre sem fizet rá. Ha nálunk „kámforrá“ válik az adós, a kezesnek érdeke, hogy a nyomára vezesse a hatóságokat, a kezes nyomozása legtöbbször sikeres, hiszen rendszerint közel áll az adóshoz, rokona, vagy jő ismerőse. (Bár van egy nő, akit például két éve kerestet a takarékpénztár eredménytelenül, de az is előfordult, hogy valaki az utcán ismeretlen embert szólított meg és kérte fel kezesnek, mivel neki „sürgősen“ kell a kölcsön, és az illető be is ugrott.) Dr. Badík ügyész egy körmönfont házaspár esetét meséli el. Lakásberendezésre vettek fel nagyösszegfi kölcsönt s a jó jövedelmű pártól az első részlet után nem érkezett tovább semmi. Mikor a helyszínre mentek, kiderült, hogy a drága bútorral komplettül berendezett lakás teljesen üres, mindent eladtak külföldi útjuk előtt, ahonnét nem tértek viszsza. Ez az eset remélhetőleg senkinek sem ültet bogarat a fülébe, hogy példájukat kövesse. Természetesen a takarékpénztár is tökélesíti módszereit, amelyekkel az ilyen csalók, vagy lelkiismeretlen hanyag fizetők ellen védekezni tud. Éppen ottlétemkor tagadták meg a kölcsönt egy atyafitól, akinek már előzőleg volt egy kölcsöne, ki is fizette, de csak pereskedés útján. Az ilyen adós persze elveszti hitelét. Az állam ugyan különféle kedvezményekkel siet polgárai igényeinek kielégítésére, de mint minden kapcsolatnál, egyezménynél, üzletkötésnél, itt is áll az alapvető szabály: a megállapodások becsületes betartása mindkét félre egyformán vonatkozik. O. K. 19
