A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-19 / 51. szám
A fáraók országában wa AlnrapiHisssis^ Délután ötkor Indul a szovjet négymotoros repülőgép, az Antonov Kairóba. Oj fejezetet nyitok a noteszemben. Tiszta lapra plngálom a betűket: Kairó, Egyiptom, Afrika. Oj fejezet kezdődik az élménysorozatban Is. Európa után egy másik földrész következik, a fekete Afrika, északi részén az arab világgal, amelynek lüktető szive, legtekintélyesebb fővárosa: Kairó. Kíváncsian várom az afrikai part feltűnését, pedig nem Jelent különösebb élményt. Egyhangú, alig fodros, cikcakkos a partvidék, mintha a föld Is lusta lett volna gyűrődnl a nagy hőségben. Hat óra körül érkezünk az egyiptomi főváros fölé. Az arab fináncok szigorúak. Egy külföldit bírságolni akarnak, mert vétett a rend ellen, hiányzik valamilyen papírja. Itt vagyunk hát Afrikéban. Fehérek, feketék és mindenféle náció átutazó helye Kairó. A világ egyik legnagyobb es legfontosabb légikikötőjében tartózkodunk. Az arabok különösen pedáns emberek, figyelmességük olykor már kellemetlen is. Bőröndjeinket legalább hat helyen rakják le. A város központja 25 kilométerre van a repülőtértől. A Continental hotelben szállásolnak el. Kollegámmal a 314-es szoba kulcsát kapjuk meg. Nyomasztó a hőség és a lift nem működik, magunk cipeljük fel bőröndjeinket a harmadik emeletre. Lóg a nyelvünk s dől rólunk a veríték, mire felérünk. Nem találjuk a szobát. Körültekintünk, hátha segítségünkre lenne valaki, a folyosón azonban egy lélek sem mutatkozik. Egy mohamedán férfit látunk mindjárt az első ajtóban, de az is Imádkozik, térdepel a szőnyegen és hajlong. Gondoljuk, más országbéli arab az áhltatos lélek, aki lefekvés előtt nem attól fél, hogy esetleg valamivel elrontotta a gyomrát ős majd Irtózatos dolgokat álmodik, hanem attól, hogy ha a napi ötszöri Imádkozás egyikét elmulasztja, a mennybőll kiméri rá a megfelelő büntetést. Pillanatok alatt kiderül, hogy az illető nem külföldi, hanem hazai, mégpedig szállodai beosztott, akinek elsőrendű feladata az érkező vendégekkel törődni, szobájukba vezetni. Pechesek vagyunk s rosszkor érkezünk. Éppen akkor, amikor Ali, Ahmed vagy Abhdul barátunkat megszállta a buzgóság. S ha ő egyszer ledobja maga elé a szőnyeget és rátérdepel, a mennybőll sem rángatja fel onnan, míg végére nem ér az Imádságának. Kairó folyami kikötő, kereskedelmi, gazdasági és kultúrálls központ Vasútvonalak kötik össze a Földközi-tengerrel, a Vöröstengerrel és Szudánnal. Múzeumai óegyiptomi és hellenisztikus emlékekben gazdagok. Az éttermekben érdekes képek és falfestmények juttatják eszedbe, hogy Egyiptomban vagy. A vajnak szokatlan az Ize, a dzsem keserű, a kávé arab. A pincérek esetiének, lomha járásúnk, az egyik leönti kávéval a sapkámat, a fényképezőgépemet. Sajnálkozó képet vág, de nem kér bocsánatot. Az utcák piszkosak, szemetesek, sok az eldobált cigarettacsonk, a papír és ostya. Kairóban az utcai takarltószolgálatnak van a legtöbb gondja. Érkezésünk napján, szombaton tartották az arabok a vasárnapot. Sokáig népesek voltak az utcák, a szokottnál többen tódultak ki a mozikból, a báltermekben reggelig játszottak. Másnap kilenckor Indul városnézésre a buszunk. Az Operaház épülete mellett haladunk el. Az araboknak máig sincs saját operaegyüttesük, a téli hónapokban külföldieket látnak vendégül. Az üzletek kl-Kalró lenckor nyitnak. A kereskedők vallása szerint szalad fel vagy ereszkedik le a roló. Gyakran látok Wartburg és Tátra 603-as személygépkocsit, s ez azt mutatja, hogy 1956, az angol—francia—izraeli agresszió után Egyiptom gazdasági kapcsolatai és kölcsönös árúcsereforgalma Jól fejlődik a szocialista országokkal. A főváros utcáin sok az éhező ős senkihez sem tartozó gyermek, ugyanis a proletár negyedekben, de még a klsburzsoázla körében Is általános és megszokott a hat-tlzenkét gyermek. Az egyiptomi múzeumban négyezer év előtti dolgok Is láthatók. Termeiben szarkofágok és szobrok váltják egymást. Minél kisebb méretű a szobor, annál kisebb rangú lehetett a gazdája. Azért nem kerültek Ide eddig a névtelen és jelentéktelen emberek szobrai, a beduinoké, a pásztoroké, vagy a fellahoké, a parasztoké. Ezeket meg sem mintázhatták volna, olyan kicsi lett volna a szobruk. Közismert, hogy az ókori egyiptomi művészet mindvégig Igen magas szlnyonalon A világbiológiai ritmusról Dr. R. Tomaichek professzor, a Nemzetközi Geofizikai Társaság elnöke Főidőnk utolsó 139 legnagyobb földrengését elemeive bebizonyította, hogy azokat a cslllag-batások okozták, főleg az Uránnszá. Budapesten dr. Rechnltz docens, nőgyógyász 40 óve vizsgálja a csillagoknak a terhességre, a szülés folyamatára és a torzszülöttekre való hatésát. Dr. Horák prágai professzor, a fizikai tudományok doktora bebizonyította az autóbalesetek és vonatszerencsétlenségek összefüggését a csillagok hatásával. Hasonló kutatással foglalkozik Dr. Eugen }ónás pszichlátár főorvos Is. Mivel e cikk Írója hosszabb ideje együttműködik dr. Jónással, módjában áll megfigyeléseinek egyikéről beszámolni. Az égitesteknek vannak olyan hatásai, melyek mindenki számára hozzáférhetőek és ls-Dr. Jónás Eugen pszichiáter főorvos, a vllégrltmus görbéjének felfedezője és munkatársa dr. Szabó Iván pszichológus mertek. Így pl. a napkeltével az élőlények felébrednek álmunkból. Minél magasabban jár a Nap a láthatáron, annál Intenzivebb a természet mozgása. Dalelés után megindul lefelé, aminek hatáséra az élettani folyamatok lassulnak, és amikor a Nap a horizont alá ér, az élettevékenység a minimumra süllyed. Ezen a napi ritmuson kívül megfigyelhetünk még évi ritmust Is: a csillagászati év március 21-vel kezdődik. Ettől kezdve a Nap az északi földgömbön mindig magasabbra száll. Megkezdődik a tavasz, az élet megélénkül. Június 21- én, amikor a Nap kulminál a pályáján, hatása a természetben Is mazlmállsan megmutatkozik. Ősszel szeptember 23-tól az életfolyamatok lassulni kezdenek, a természet nyugovóra tér. A Nap a földhöz viszonyítva az Ekliptikán mozog, amelyre kevés eltéréssel a Naprendszer többi bolygóinak a mozgása Is rávetlthető. E mozgások közben a bolygók a Nap és Föld között bizonyos helyzeti szögeket alkotnak, melyek azután gravitációs hatásukkal a Földön az élő, és élettelen természetben sajátságos változásokat Idéznek elő. A régi bölcsek, orvosok, csillagászok állítása szerint éppen a gravitációs változások — melyet az égitestek