A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-12-12 / 50. szám

Az-, is általánosén tapasztalható, hogy az érzelmi nevelés mögött marad. Megemlíthetjük még ;dr. VanCurová na­gyon érdekes statisztikáját, melyet gondos vizsgálat nyomán állított össze.. Eszerint az óvodai nevelőnők' 50 %-a alacsony abb­­rendűségi . érzésben szenvedett, 46 %-a át­lagon felüli idegességben, 44 %-a félelem­érzésben, szorongásban. Kedvezőtlen a következetesség -hiánya- is-, az, hogy sokszor, ami ma Ideál. és szilárd értéknek számit, holnapra devalválódik és ami kemény kritikának volt kitéve tegnap, mára esetleg kedvező színben csillog. A fenti tényezők — bár a felsorlás ko­rántsem teljes — nagyon előnytelenül hat­nak a gyermekek, fiatalok egészséges lel­ki-szellemi fejlődésére. Természetesen nem lehet állítani, hogy önmagában bármelyik . is oka lenne a lelki-szellemi egyensúly meg­bomlásának. A leghathátősabb gyógyszer,, amit Innen a gyerekek hazavisznek, az, högy amennyi­re csak lehetséges, képessé teszik őket az önnevelésre. Mert nem elég a kívülről Jövő nevelés, Intés, oktatás, a gyermeket rá kell vezetni áz önnevelés tudományára Is, amely attól a kortól kezdve, mikor önállóan, tu­datosan kezd gondolkodni, óriási segítsé­get nyújt egyénisége, jelleme helyes ki­formálásában. Nézem a gyermekrajzokat, amely a pszi­chológust, pszichiátert sokszor biztosabban eligazítja a gyermek. lelkivilágában, mint a válaszok,, amelyeket barátságosan és céltu­datosan feltett kérdéseikre kapnak. Az egyik rajzon a két testvért és az anyát egy hóember választja el az apától. A másikon az a figyelemreméltó, hogy míg a családot a gyermekek szinte kivétel nél­kül az otthont szimbolizáló szobába helye­zik, Itt a ház mellett, kívül sorakoznak fel, az apa meglehetősen despota pózban néz végig a családon, és az anyát kivéve mindannyiukon feltűnő erősen hangsúlyozza ki a rajzoló a nadrágszljat. Sok-sók kü: lönféle rajzvallomás fekszik az orvos nyil­vántartásában. A rajznak, színeknek egyébként is nagy szerepe van a diagnózisban és a terápiá­ban. Nagyon sokat mond, hogy a beteg a feladatul kapott piramis építőséhez mi­lyen színű karton, kockákat használ fel, hiszen minden színnek megvan a Jelen­tősége. Persze a kiértékelés korántsem olyan egyszerű, mint hinnénk. De a rajzok, a színek nemcsak vallo­mást tartalmaznak. A park- egy kis épü­letében fiatal festőművész telepedett meg, akinek egyrészt biztosították öz alkotó mun­kájához szükséges feltételeket, másrészt pedig néhány gyermek és felnőtt beteg látogatja, akik felügyelete" alatt rajzolat­nak, festegetnek. A formáknak és színek­nek, a valónak és a> tetszetősnek keresése, a tevékenység és az akaratlan figyelem­­összpontosítás örömérzést, klelögültségel kelt, Jótékony hatású, tehát gyógyít. Az intézet orvosai szinte megszállottjai hivatásuknak. Minden tudásukkal azon fá­radoznak,, hogy a lelkileg, idegileg sérül­teket megerősödve, ellenállóképesen adják vissza a'mindennapi életnek. A betegek nö­vekvő száma azonban mlndannyluriknak ko­moly intő jel: ne legyünk közömbösek em­bertársaink lránt ‘és lehetőségei szerint, ki'-kl munkálkodjék az egészséges, derűs családi, munkatársi vagy egyszerűen közös­ségi légkör kialakításán, hiszen annak kel­lemes vagy nyomasztó volta adott esetben döntő tényező lehet. Egy másik jelvételen dr. Kucserenko egy n m e t ja n itm t U Szkltfoszovszklf Intézet eqytk dr. Kucserenko. — Ha ez a baleset, mond­­iletl kórtermében fekszik. A fia- juk két évvel ezelőtt éri Brumelt, nem A moszkvai Szkltfoszovszklj Intézet eqytk dr. Kucserenko. — Ha ez a baleset, mond­­mdsodik emeleti kórtermében fekszik. A fia- fűk két évvel ezelőtt éri Brumelt, nem tál, türelmes páciens már tudfa, hogy túl tudom, nem tudom ... Habár őszintén szól­ván a veszélyen. Legyőzte betegségét, mint va páciensünk lába most is csak egy haf­­annak idején Thomas rekordfát. szálon függött. Ha komplikációk állottak Megismerkedünk kezelőorvosaival: dr. volna elő — amputálnunk kellett volna a Iván Ivanovtcs Kucserenkót, a kórház bal- lábát. Szerencsére Valertfnak kivételesen esett sebészeti osztályának főorvosát kér- erős szervezete van. Fiatal, ktsportolt, ru­­tük meg először, mondjon valamit új pá- galmas, életerős, clenséröl. ~s ö t é t e b b vonala mutat. Ez az az EfA-l-T ti­pusú’ rozsdamentes acélból készült lemez, uslfin efínTM1et’n ^iThIíhnlt hiVnuni} amelyet merevítés céljából a csontok közé SZÓ’ “I?TM1 a kórházba hívatlak, helyeztek. Nemrégiben még csupán a ME­DEXP0RT átállításain Volt látható. jelvételeket, mindjárt tudtam, ennek a jele se tréfa. Azonnal meg keli operálnunk, Amikor a pácienst meglátogattuk, éppen Ivan Ivanovtcs dolgozószobájában élénkbe újabb vérátömlesztést kapott. Dr. Ku­­teszt a Valért/ Brumel lábáról készült rönt- ^erenko Brumel kór lapját tanulmányozta. A genjelvételeket. A baleset után egyes „jól hőmérséklet 38—39 között ingadozik. Később tájékozott sportújságírók* azzal igyekeztek csökken. Egyes napokon rendszeresen — megvigasztalni a sportkedvelők népes tábo- 300—500 ml adagokban — vérátömlesztést rát, hogy: ,JJem olyan veszélyes a dolog, kaP-szerencsére nem a dobbantó lába sérült Vége a vérátömlesztésnek. A páciens éf­megl‘ Ugyanezek müve az újságokban meg- leltszekrényén egy kalandregény fekszik, jelent, feltűnést keltő cím Is: Brumel ismét Bal kezét nyújtja üdvözlésünkre, mivel a ugrálni jogi jobbról épp most szerelik le a transzfúziós — Ördögöt fog ugrálniI — jegyezte meg készüléket, felháborodottan dr. Kucserenko —, fogai- — NézzékI — mondja nevelve Brumel, és műk sincs róla, mi mindent kellett elkövet- ujjatt mozgatja. — Nagyszerű, ugye? Már nünk, hogy úgy-ahogy ÓsszeeSzkábáljuk a lábra is tudok állni. lábát I Közben az orvosok minden tudásukat lat­­bg vétve azon törték a fejüket, mit lehetne .itt csinálni, hogy ez a fiatalember legalább járni tudjon. Nézzük, a röntgenfelvételeket: a boka és sípcsont két helyen eltörve. Komoly insza­­kadds. Erős züzódások nyomat az egész lábon. A bőr cafatokban lóg le a lábszár­­csontról, sok helyen teljesen hiányzik. S rá­adásul,: két ttzenkétcentiméteres nyílt seb tátong a tanácstalan orvosok előtt. — , Tapasztalt sebész létemre, most egy­szeriben nem tudtam, mihez kezdjek — em­lékszik vissza dr. Kucserenko. — Egészen hajnalig tartott a műtét. — Még nemrégen ilyen komoly törések­kel és traumával nemigen tudtunk volna eredményesen megbirkózni magyarázza Megteszi az első bizonytalan lépést. Noha még meglehetősen bizonytalan, de azért lépés. Mozgás. Valóban nagyszerül — Fog még ugrálni, Valeri) Nytkolafe­­vics — kérdezzük tőle. — Ugrálni? — elgondolkozik és felsóhajt. — Egyelőre tárnom kell megtanulni. Szé­pen, lassan, lépésről lépésre, mankón. S az­után mint tréner — másokat fogok edzeni. Ugyanis okleveles edző vagyok. Azután leveleket tesz elénk. Tucatnyi le­vél barátoktól, szurkolóktól, kollégáktól. Megfogja a kezünket: — Válóban nem feledkeztek meg rólam Csehszlovákiában? Derék fiúk. Üdvözlöm valamennyiüket. — Válerif — szólal még ismét dr. Kucse­renko — nincs kedved egy sakkpartira? Tudják — teszt hozzá magyarázatképpen az orvos —, Valértj még vérátömlesztés közben ts képes sakkozni. Kemény gyerekl Meglátják, rövidesen járni fog. Brumelre azonban a gipszkötés eltávolítá­sa után egy újabb műtét vár. Bőrátültetés, transzplantáció. Egyet azonban már most biztosan tudunk: hála az orvosok Igyekeze­tének — Brumel járni jogi ROMAN KOSTA (J. Vlach felvételei) 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom