A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-05 / 49. szám
A nagybeteg Sokan tiltkonik ax üzemi orvot rondáit|6ben. Betegek fit agfitxtfigetak. A batagak kexalfisre várnak fix betegállományba helyeiéire. Ax egfixxsfigesek ceak arra, hogy hivatalosan betegnek nyilvánítsák fiket. Ex utfibblakat hétköznapi nyelven sxlmnlánsOknak hlvfuk. Termfixxetesen fik a legtftrelmetlenebbek. Dél lelfi Jár ax Mfi. A sok páciens ott sxorong ex a|tfi elölt fis egymásra kfihfig. Lassan fogy a tömeg. Ax orvos lelkiismeretes, sokat vesxfidik egy-egy beteggel. Ex ax, ami nem tetsxik a várakoxfiknak, egfisx addig, amíg fik Is bejutnak a rendelőbe. Akkor axtán mindenki megköveteli ex alapos kexelfist. Most váratlanul kilfip ax orvos, utcai ruhában fia köxli, hogy sürgős firtekexlatre kell mennie. Megigfirl, hogy háromra feltfitlettfil. vissxa|ön. A várakoxfik sorai hirtelen megritkulnak. Ax igaxi betegek ott maradnák, a többi lassan elsxilling6iik. Magukban talán Őrölnek Is, hogy holnap Is otthagyhatják a munkát. Ekkor firkexlk a Nagybeteg. Mielőtt hbxxálog a kőhfigfishex, kint gyorsan eloltfa a cigarettát. Még valaki axt hihetni, hogy nem is beteg, csak rossxul nyelte a füstöt. Amikor megtudja, hogy ax orvos nincs ott, felháborodik. Sxldja ax egfisxsfigögyi intéxményeket, ax firtnkexletaket, ax flxemi bizottságokat, mely Ilyet eltör. Óvatosan leül, nagyokat nyög fis törhetetlen tá|dalmakrfil panaszkodik. Egy tapintatos érdeklődőnek több latin kifejezéssel válásai, amit az illető nem firt, figyhogy sürgősen abbahagyja a kivé ncsiskodást. Amikor klvált|a n körlapját, a nővér régi ismerősként üdvözli. A Nagyheteg tehát nem először van itt. Lassan mélik az Idő. Megindul a beszélgetés. A Nagybeteg nyilván jártas az egészségügy terén, tanácsokat Is tód adni. Ismeri ax előírásokat, tájékozott a táppénxügyakben. Fél három felé jár ax idő, amikor ax orvos visszatér. A Nagybeteget ax orvos láttán éjből erős fájdalmak fogják el, köhögési rohamot is kap. Elsők között tolakszik be a rendelőbe. Nincs bent sokáig. Amikor kijön, nemcsak ax egészségügyi hatóságokat szidja, de ax orvost is. Elvégre 0 a beteg, ő csak tudja, ml a baja, de ax orvos mégsem irta ki. Persze 0 nem protakciés, de nem baj, van még felettes hatöság. Van ott egy ismerőse, egy ápold, jelentős ember, aki majd segít neki orvosolni ax igazságtalanságot. Egy várakozó részvéttel kérdezi meg: kapott-e legalább fájdalomcsillapítót. — Természetes, hogy kaptami Jól nézett volna ki az orvos, ha még azt sem írja fel — mondja magabiztosan. — Siessen e gyógyszertárba kiváltani — ajánlja az előbbi — legalább megszűnnek a fájdalmai. A Nagybeteg az Arájára néz, mely éppen hármat mutat. — Csak nem képzeli, hogy a drága szabadidőmben fogok sorba állni a gyógyszertárban? Elvégre holnap is van munkaidői /. Loósz Dezső jellegzetes nlcosial utca 2. Cipruson a helyzet Az autóbusz, amelyen másnap körútra Indulunk, rendkívül magas. Alacsony üléseiről sem előre, sem oldalra nem lehet tekinteni. Ilyen járműveken utaztatják talán a ciprusi szépasszonyokat? Kyréné leié tartunk. Vezetőnk többször is megkérdi az úton: — Melyik részén fürödjünk Ciprusnak? S ml mindig azt feleljük: — Amelyik részén hidegebb a Víz. A szigetnek valamivel több mint ötszáz ezer lakosa van. Mi csehszlovákiai magyarok jóval többen vagyunk. Nemzetiségi megoszlás: 80 % görög, 18 % török, örmény, román, stb. Hat nagyobb városa közül a legnagyobb sem nagy, olyan, mint Kassa. S ez Nicosia. Az autóbusz a sugárhajtású repülőgépekkel akar versenyezni. Ügy száguld, hogy Jóformán semmit nem látunk. Ezt meg Is mondom egyik brünnl kollégámnak. Megharagszik őszinteségemért. Menjek Llptőba, ha látni akarok, ez a válasz. Nem Is tudtam, hogy Liptöban annyi a látnivaló. De ne túlozzak. Látok azért valamit. A hegyoldalon egy futballpályát. Igaz, csak egy kapura lehet rajta játszani, ezek szerint pedig a pálya a törököké, mert nekik van a szigeten mindenből kevesebb. Talán már panasszal Is fordultak az ENSZ-hez, amiért csak egy kapura játszhatnak. U Thant személyesen foglalkozik az üggyel. Lehet, hogy az ügyet a Biztonsági Tanács elé terjeszti, mert ő mindent oda terjeszt! Apró vályogházak szomorltják a szivem, s nagyszőrű bárányok állítják el bennem a lélegzetet. Van eszük ezeknek az állatoknak? Ilyen bundában legelészni? A forró éghajlatú szigeten? Nem hallgathatom el, hogy eddig szeszesital mellett senkit nem láttam szórakozni. Ehhez csak mi értünk, a törökök nem hajlamosak a „büstörökösködésre“. Egyébként akárhogyan erőltettem Is a szemem, a törököt a görögtől nem tudtam megkülönböztetni. Dolgos embereket láttam a szigeten, amely keletkezése pillanatától a tenger foglya. Kyréné 7000 lakosú város a sziget északi részén. Kikötője a legrégibbek közül való. A tengerpart, ahonnan tiszta Időben a »őrök változatlan Most épül egy új klkötö a halászhajók számára. Erődítmény Is látható Itt, fényképezni azonban nem szabad. Ebben a városkában székel a görögkeleti egyház püspöke. Templomaiban gyönyörűen énekelnek, akárcsak Zagorszkban, Moszkva mellett. Láthatatlan száj leheli a párát a szigetre. A kisvárosok utcáin művészet közlekedni. Autóbuszunk esetében félő, hogy vagy az elejével, vagy a farával nekiütődik a házaknak. S a keskeny utcákba csak lassan, alig észrevehetően lopakodik be a civilizáció ... Famagusta 4000 lakosú város. Időszámításunk előtt 260-ban épült. Jó időben a tengerpartról látni a török partokat. Itt ebédelünk, fürdünk és csónakázunk. A kormányos erős, zömök, napbarnított ember, gályarabok késel Ivadéka. Nekem ő tűnik érdekesnek, neki egyik agglegény mérnök barátom, aki teljes búvárfelszerelésben jelent meg, fején büvárslsak, lábaszárán tőr, ha esetleg jönne a cápa ... Famagusta közelében fekszik Szalamtsz. A rómaiak hideg és meleg vizű fürdőhelyeinek romjai ma Is lenyügözőek, Itt történt meg az a mulatságos dolog, hogy mérnök barátomat a fáradság és a hőség ráültette egy kőre, amely a szabadtéri színpad, közepén állt, s vezetőnk éppen oda mutatott: — Azon a kövön egy hatalmas állat Olt. Mindenki hangosan felkacagott, a kolléga meg Irult-pirult... Különben a görögök szobraikat hozták Szaliamlszba. A Földközitenger térségébe elvitték mindenüvé alkotásaikat. Ahová a haragos vagy nyugodt tenger szele elsodorta hajóikat, ott rendszerint Ilyen emlékeket hagytak. A görögök gyönyörű szobraikkal ejtették ámulatba az őslakőkat, a rómaiak meg fürdőjükkel gondoskodtak arról, hogy az ámulatból felocsúdjanak. Persze, a görög szobroknak ellensége is akadt. Az arabok személyében. Gonosz mosollyal, mintha megfigyelték volna, mikor és hova állítják a görögök szobraikat. Aztán hajóra szálltak, betörtek a szigetre s lekaszabolták a kőalakok fejét. S miért éppen a fejét, s miért nem a kezét, vagy a lábát, látni
