A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-11-28 / 48. szám

kiport o Lenin atomjégtörő fedélzetéről „Atom, emberek, jégtáblák“ — as salt a «lma V. Nyikolajev szovjet frö két évvel ezelőtt megjelent könyvének, amelyben be* számolt a világ első atomjégtőrő hajójának útjáról. Az író most ájnbb átázáson vett részt a Lenin jégtörő fedélzetén, s további élméqyanyngot gyűjtött a sarkvidék tenge­részeiről. A Hét kérésére, e Novosztyl saj­tóiroda közvetítésével a Lenin atomjégtörő, fedélzetéről irta alábbi riportját. A Lenin atomjégtőrő hatodik északi-sarki útja,.. Mér több mint két és fél ezer mér­­földnyi utat tett meg, ebből több mint más­fél ezret jégtáblák között, hajőkaravánok­­kaL Karszklje Vorota. Itt kaptuk a parancsot,, hogy a jégmezőn át utat törjünk egy négy hajúból álló karavánnak. A jégtáblák azon­ban ellepték a csatornát, ezért Időnként vissza kellett térnünk, hogy átvezessük a hajókat A karaván úticélja, a Jenyiszej-öböl felé közeledve, mind gyakrabban találkoz­tunk Jégtorlaszokkal. Az Eszaki-sark nemsokára bemutatkozott ■szeszélyeivel. Sűrű felhők lepték el a fe­héres égboltot, áthatolhatatlan köd eresz­kedett le. Az ügyeletes fedélzetmesterek na­pokon át ezt Írták a hajónaplóba: „Látótá­volság egy-két kábelhossz“. Egy kábelhossz «185,2 méter. Elég gyakran előfordultak Ilyen bejegyzések Is: „Látótávolság nulla, a lokátor szerint halafkmk.“ A fedélzetmeste­reink fiatalok, de B. Szokat ov kapitány és helyettese, j. Kucsijev teljesen megbíznak bennük. Ónálló munkára szoktatják ókét. ugyanakkor átadják hajózási tapasztalatai­kat. 19B1 ószán hosszú utazást tettem a Le­nin atomjégtórőn az Északi-jeges-tenger legészakibb részén, -s azóta a fiatal tengeré­szek sokat fejlődtek, megférfiasodtak, to­­wébb haladtak a szolgálati lépcsőfokon. Az északi jégvilág hőse ötéves szolgála­ta alatt hozzájárult a sarkvidéki hajózás határidejének meghosszabbításéhoz. Bármi­lyen báj érte a kereskedelmi hajőkat a sark­kört vizeken, a Lenin atomjégtörő mindig kimentette a bajba Jutottakat. A Lena die­sel-elektromos bajó most például nem tu­dott áthatolni az erős jégtorlaszon és teher­­rakományát eljuttatni a sarkkutatókhoz. Ezért a második hajókaraván átvezetése után azt a parancsot kaptuk, bogy sies­sünk a Lene segítségére. Jégtáblák kősóit Alpári felvételei. A Xarsxkl-tenger északi részén a Lenin jégtörő a jégtáblák úgyszólván végtelenül összefüggő mezőin tört magának utat. Is­mét kőd, korlátozott látási viszonyok. Erős vihar támadt záporesővel, ami a sarkvidé­ken nagyon ritka jelenség. Az égyúlövésre emlékeztető mennydörgés és a jégtáblák­ról vakítóan visszaverődő villámok félelme­tes hatást keltették. A közel hat Arán át tartó vihar Izgalmas perceket szerzett a fe­délzetmestereknek és a rádlótávfrászoknak. Gátolta a rádiólokációs műszerek munkáját, megnehezítette az összeköttetést. A vihar megtisztította az égboltot... Is­mét felragyogott a soha le nem áldozó sark­vidéki nap. A Barents-tengeren a jéghegyek egész hada tűnt fel. A hajó Irányt változ­tatott, hogy az úszó jéghegyek között a leg­veszélytelenebb folyosókon jusson kérésztől. A Lena közelében súlyossá vált a helyzet. Erős jégpáncél lepte be a sarkvidéki tele­püléshez vezető vízi utat. A Lenin atOmjégtú­­rönek több mint hét mérföldnyl rést kel­lett vágnia a jégtorlaszba, hogy a Lena cél­ba érjen és partra tehesse rakományát Micsoda hét mérföld volt ezl Elég volt egy pillantást vetni az egyetlen rés nélküli, összefüggő jégmezőre, az ósszetapadt jég­torlaszokra, a sok helyen kiemelkedő jég­hegyekre, hogy tisztában legyünk vele, na­gyon lassan fogjuk számolni a mérföldeket. Az „ellenfelet“ többször kikémleltük a ma­gasból. Nemegyszer szélit fel helikopter a jégtörő fedélzetőről. Ott volt B. Szokolov kapitány és O. Vllkov hldrológus mérnök, a jég titkainak megfejtője. Az atomóriás több mint harminc óra alatt A fogak romlása Ez éo szeptemberében a J. E. Purktné cseh­szlovák orvostársaság jogászati szakosztálya és a prágai Fogászati Kutató Intézet nemzet­közt szimpóziumot rendezett a fog romlásá­ról és ennek megelőzéséről. A szimpóziumra négyszáz vendéget hívtak meg: a Szovjet­unió, az USA, Anglia, Francia, Svédország az NSZK, Dánta és Csehszlovákia legkiválóbb tudományos dolgozóit, aktknek már ezidátg ts Igen sokat köszönhet az emberiség. A fogak romlása — mivel az emberiség kt­­lencvenkét százalékát érinti — a legelter­­jedtebb betegségnek számít a földön. Az egyén egészsége szempontjából Igen nagy je­lentősége van az egészséges fogsornak. A fog romlása erősen összefügg a különféle föld­rajzi és alkatt tényezőkkel, tehát a kutatások során mindezeket tekintetbe kell venni egyenként és együtt Is. A tudósok világszerte keresik a módját, hogyan lehetne megelőzni a fog romlását és megakadályozni terjedését a gyermekek és fiatalkorúak között, hiszen éppen náluk jár ez a legveszélyesebb követ­kezményekkel. A Jogromlás a fogak tdó előt­ti elvesztését, a rágást készség csökkenését Idézi elő, mely végül ts Igen negatívan hat az egész szervezetre, mely rendszeresen össze nem rágott táplálékhoz fut. A romlott és ki nem kezelt fogak fertőzést gócok lehetnek. A müfogak és fogsorok, melyek okvetlenül szükségesek a hiányzó fogak pótlására, az államnak és az egyénnek Igen nagy kiadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom