A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-10 / 41. szám

— Értsd meg, Elza drágám, sok­ba kerlllt az esküvő, összébb kell húzni magunkat... I — Szóval el akarja venni a lá­nyomat? És éppen most, amikor az orvos megtiltotta nekem a bort, a konyakot, a tejszínt és a pezs­gőt... ?! — Még egy apróság, doktor úr; mit kell tenni, ha belétörik a Betörők, vigyázat I Liverpoolban annyira elszaporodtak a bűnesetek az utóbbi Időben, hogy a rendőrség most a legmodernebb eszközök Igénybevételével próbálja felvenni a harcot az agyafúrt gonosztevőkkel. Ebben a küzdelemben résztvesz a televízió Is. A város bizonyos pontjain televíziós felvevő készülékeket helyeztek el, melyek figyelemmel tartják a parkoló helyeket és az üzleteket. Ezek a készülékek infravörös sugarakra Is reagálnak, tehát sötétben Is ki­fogástalanul működnek. A képernyők szemmeltartására egyetlen ember elegendő. Ha valami gyanúsat észlel, rá­dió segítségével küldi ki a helyszínre a készültségi autót. Ezen módszer bevezetése után jelentősen csökkent Liver­poolban a bűnesetek száma. Az egyik rendőr elmondta, hogy a képernyőn jól felismer egyes gonosztevőket, ha már valamikor találkozott velük. Szenzáció mindenáron! Az 1964-es szépségklrálynő nem akarja, hogy megfe­ledkezzenek róla a csodálói. Egy év bizony hosszú Idő és ezért mindent meg kell tennie, hogy hírnevét a sző leg­szorosabb értelmében kamatoztathassa. Nemrégen részt kellett vennie a blarritzl Palals-szállóban rendezett für­dőruha bemutatón. A szépségkirálynő egy egészen eredeti dolgot gondolt ki. Ugyanis a fürdőruha bemutatót már a repülőtérre érkezésekor megkezdte. Fürdőruhában szállt ki a repülőgépből. A rendőrök nem a közrend megsértése miatt kísérik öt, hanem testőrként rendelték őket ki az ötletes szépségklrálynő védelmére. Kutya a leopárd ellen Dél-Afrlka legveszedelmesebb ragadozói, a leo­párdok ellen kutyákat vetnek harcba. Dean Marals johannesburgi állatorvos kltenyésztott agy külön­leges kutyafajtát, melynek a testsúlya száz kiló Is lehet. A kutya ugyan nem száp, de kitűnik hatal­mas testi erejével. Az említett állatorvos a ber­náthegyit keresztezte az angol bulldoggal. A ku­tyákat a leopárdok üldözésére tanították be. Ve­szélyes ellenfél, mivel könnyen ugrik át kétméteres akadályokat és hatalmas fogaival megöli a leopár­dot Is. Haladnak a korral Whiteleaf angol városkában az új katolikus temp­lomban piros és zöld lámpa irányítja a gyóntató­szék előtt a hívőket. Kissé sokba került ez a kor­szerűsítés, mivel a városkában mindössze nyolcvan katolikus vallásé egyén van. A másik korszerű­sítés még érdekesebb. A perselybe dobott aprópénz egy csövön keresztül egyenesen a plébános irodá­jába „gurul“. Bajban vannak a magándetektívek Nyugat-Németországban bizony nem irlgylésre­­méltó a magándetektívek helyzete még a stuttgar­ti nyomozó központ szerint sem. Manfred Dessau elnök nemrégen így panaszko­dott: „Bizony sorainkban nagyon sok a »fekete bárány«. Az ügyfél elárulása gyakori jelenség. A fennálló törvények értelmében a büntetett elő­életű egyének is lehetnek magánnyomozók. Az NSZK-ban éppen olyan könnyen lehet valaki de­tektív, mint utcai cipőtisztító. Bárki szerencsét pró­bálhat. Semmiféle egységes iskolázásról nincsen szó. A hiszékeny emberek hisznek a mindenféle »távtanfolyamokban«, melyért háromszáz márkát vasalnak ki belőlük/ A valóság azonban sokkal prózaibb: két-három márkás órabérért a magándetektív türelmesen áll­dogál valahol kint az esőben vagy a szélben, hogy valamelyik házastárs hűtlenségét bebizonyíthassa. Ugyanis éppen ebből áll főként a magánnyomozók munkája. A Szövetségi Köztársaságban jelenleg körülbelül négyszáz magánnyomozó-iroda és kétezer magán­detektív van. Ezek nagyrésze nyugdíjas, diák vagy pedig feleség, aki Így akar egy kis pénzhez jntni. Szóval valóban nem irlgylésreméltó a magánnyo­mozó élete. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom