A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-10 / 41. szám

Äz öregedésről Az ifjú házaspár elbűvöl ten nézi a kert sötétzöld bokrai között megbúvó hófehér házikót, a verófőnyben tündöklő ablaksze­meket, humorosan parányi kéményét, a ka­putól az ajtóig vezető beton-ösvényt, ezt az egész, meséből Idevarázsolt valószínűtlen­ségeit. Szótlanul szemlélődnek, kezük ösz­­szeér a gyerekkocsi műanyagfogantyúján s mosolyognak. Bizakodóin és reménykedve. A fiatalasszony képzelete fehér csipkefüg­gönyt aggat az egyetlen, de tágas ablak mögé, a férfi tekintete Ibodros füstpamacsot rajzol a cigarettaszipkára emlékeztető ké­ményre, látja magáit, amint vasárnap dél­előtt Ingujjra vetkőzve, derékig kihajol az ablakon s rászól kisfiára: „Csendesebben, klsöreg, csendesebben, micsoda hullgón­­módszerek ezek, azt az ebadta... “ s da­gadó kebellel gyönyörködik a rózsás­arcú legényke hancúrozásában. Hetedszer sétálnak már el a házikó előtt. A vörös vaskapu mellett gaflambszínű, kül­földi márkájú személykocsi. A tulajdono­sok tehát Itt vannak. A férfi enyhe reme­gést érez a gyomrában, valahányszor rá­szánná magát, hogy benyisson a kiskapun. — Mennyit kérhetnek érte? — fordul sze­­lldtekintetű felesége felé, talán huszadszor. — Kérdezzük meg... I Hát Igen, kérdezzük meg. A férfi szem­rehányó pillantást vet a gyerekkocsira, mintha azt akarná mondani: Ezt neked kö­szönhetem, fiam, ezt a lehetetlenül össze­­gabalyódó helyzetet. Aztán a kaput kezdi tanulmányozni: jó kapu, meg kell hagyni, hegesztett, sűrű vasrácsozattal, Ilyen kapu mögött nem kellene huligánoktól, betörők­től, egyéb veszedelmektől tartani, tény, hogy ez a kapu biztos védelmet nyújt. — Gyerünk már — suttogja az asszonyka türelmetlenül — ne gyávéskodjl Férje sértődötten kapja fel a fejét, az asszonyra tekint aztán a gyerekre, végül Ideges mozdulattal benyit a kapun. Párja félénken toQJa utána a gyerekkocsit. Magas, vászonnadrágos férfi áll a rlblzll­­bokrok között s érdeklődő arccal figyeli az érkezőket. — Ml járatban vannak? — kérdi a be­mutatkozás után. A férj némi habozás után válaszol, előbb jól megnézi a vészonnadrdgost. Az arca pety­hüdt, széles, szétfolyó vonásokkal, a keze kifinomodott, hajdani munkáskéz. —» Ogy hallottuk, hogy a ház eladó... — Kitől hallották? — üti fel a fejét szin­te Ijedten a vászonnadrágos. — Beszélik. Ml éppen házat akarunk venni, gondoltam, megnézzük. — Eladó? Hm. Hát esetleg. Azonban at­tól tartok — összehúzott szemmel néz vé­gig a házaspáron — maguk drágállnl fog­ják... A férj egy kissé meghökken. Hogyan, hát az orrukra van írva, hogy kevés a pén­zük? Végignéz a feleségén, önmagén. A ruhájuk ha nem is a legdrágább, de ren­des. Igaz, nem látszanak milliomosoknak, azért még nem koldusok ... — Mennyiért adják? — Hát... elölbb talán nézzék meg... I Közben a kert bokrai közül eüójött egy jóalakú, divatosan öltözött asszony, a vA­JÜcLcLtin — VRBOVÉ A vrbovél Trlkota üzem gyártmányát ter­mészetesen a Made In Czechoslovakia Jel­zést vtseltk magukon, mt csak azt akar­juk kiemelni, hogy milyen nagy sikereket értek el az utóbbi két év alatt. Miről ts van szó? Nem egyébről, mint­hogy gyártmányaikkal betörtek a nyugati piacra, amit kezdettől fogva főleg a fran­ciák uraltak, majd később a németek ts. A Trlkota női szllonf ehér nemül elérték te-Házl fehérnemű-divatbemutató hát a világszínvonalat. Hogy ez miképpen sikerült? Tartant tudták a lépést minőség­ben, fazonban és árban az elismerten leg­jobb gyártmányokkal és ami nem kevésbé fontos, valamennyi megrendelésnek rögtön és pontosan eleget tettek. Hozzá kell fűz­nünk, hogy az Igények kielégítése és a szállítást Időpontok betartása alaposan pró­bára tevő feladat. Sajátos feltételekre ts szükség van. Pél­dául főn a belga megrendelő — maga ts üzletember — körülnéz, tetszik neki az áru. Próbaképpen megrendel egy kis sorozatot. Ha az árut tdőben szállítják, a kivitele ts Jómtnöségü és méghozzá rövidesen haszon­nal túl is ad rajta, sor kerül a további meg­rendelésre. Ezzel tisztában vannak Vrbo­­vén, azért a kts rendeléseknek ts kifogás­talanul eleget tesznek. A Trtkotásoknak különben ts nagyszerű eredményeik vannak. Nemcsak az exportra szánt cikkek kiválóak. Gazdasági szempont­ból sok nagyobb és Ismertebb vállalatnak ts például szolgálhatnak. Állapítsák meg önök, így van-e? A kötő-, szövőipari szakigaz­gatósághoz tartozó tizenhat vállalat közül a Trlkotáé az egy főre eső legmagasabb ter­melés, és tekintet nélkül arra, hogy keve­sebb alkalmazottal dolgozik, mint az em­lített igazgatóságnak sok más vállalata a legmagasabb hasznot értk el. Ezt egyrészt a becsületes és felelősség­teljes munkának, másrészt a gazdasági ve­zetők előrelátásának köszönhetik, annak, hogy a pénzt Időben fektették új gépi be­szonnadrágos felesége s bizalmatlanul nézi a látogatókat. Tekintete mögött fölény és megvetés. Belépnek a házikóba. Kis szoba s egy egé­szen aprócska konyha az egész. Fehérre meszelt falait szentképek borítják, parkett, modem bútor mindkét helyiségben. Vado­natúj minden. Használatlan. — Mit szólnak hozzá? — kérdi a vászon­­nadrégos. — Szép — mondja kurtán a férj. — Mennyit adnának érte? — Hét... talán jobb lenné, ha ön mon­daná meg az árát. — Kérem. Bútor nédkül ötvenezer. Ter­mészetesen a (bútor Is eladó. A férj homlokára sötét ráncok szaladnak: ez a vászonnadrágos bolond. Vagy ókét nézi bolondnak? —i Komolyan gondolja? — Igen. S ne Igyekezzenek alkudozni, mivel egy fillérrel sem adom olcsóbban, mint amibe került. — Es... nem adná ki albérletbe? — Ugyan... — Minek áll Itt üresen? — Ahhoz magának semmi köze... I ■ Azt hiszi kapnak énte ötvenezret? — Mindegy, hogy mit hiszünk. Nem árul­juk. Maguk akarták megvenni. Nekünk nem sürgős. Nem kér kenyeret... — Az igaz — dörmögl a férj és sápadt feleségére pillant — maguknak nem sürgős. És köszönés nélkül, szótlanul elindul a kalpu felé. Az utcán bevárja feleségét, megfogja a gyerekkocsi műanyag fogantyúját. Kezük most nem ár össze. Nem néznek ;hétra. Egymásra sem néznek. Némán mentiek a nyárvégi verőlényben. Megöregedtek. Zs. Nagy Lajos Szilen szálak finom rácsa mőgOtt rendezésekbe. A gyártás biztosítva van, job­bat és olcsóbban termelhetnek. Eredményeiket felsőbb helyen ts értéke­lik, mert a sok vörös zászló és különböző elmek után ebben at évben elnyerték a Munkaérdemrendet. Gyártmányaik további elismerést és he­lyet vívnak ki a világpiacon, hasznot hajt­va népgazdaságunknak s öregbítve Iparunk, no meg saját vállalatuk Jó hírnevét Is. K. BACHAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom