A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-03 / 40. szám

A Tyany-Sany éghajlatának rejtélye Mindenki tudja, mi a hegyi betegség: magas hegycsúcsokon a felleié haladást vérnyomás­emelkedés kiséri. Az egyetlen hely a Földön, ahol ezt nem észlelték: a Tjany-Sany hegység északi része; itt a hegyvidékieknek alacsonyabb a vérnyomásuk, mint a síkság lakóinak. A tu­dósok azzal magyarőzzák ezt, hogy negativ ionok vannak a Tyany-Sany légkörében. Lehet­séges, hogy más okok is közrejátszanak, de a lényeg az, hogy nagyszerű szanatóriumokat lé­tesíthetnek itt a magas vérnyomásban szenvedő emberek részére. A vadászkutyák vetélytársa Két évvel ezelőtt egy Preili városból való lett vadász farkaskölyköt talált az erdőben és barátjának, Vitold Kairannak ajándékozta. A farkas együtt nevelkedett a vadászkutyákkal és nem vágyott többé vissza az erdőbe. Sőt, Aza, igy nevezte el a gazdája, a tapasztalt va­dászkutyák méltó „vetélytársa“ lett. A vadász vele megy nyulászni és a farkas engedelmesen odaviszi gazdájának az elejtett állatokat, soha nem esik kísértésbe, hogy megegye a zsák­mányt. Különös táncosnő A Dél-Kirgizla hegyeiben turistáskodó moszk­vaiak egy alkalommal furcsa foglalatosság köz­ben pillantották meg társukat, jurij Dadonovot: gitározott, előtte pedig egy vipera táncolt a zene ütemére. Amikor a gitár elhallgatott, a kí­gyó összetekerődzött, az újabb hangokra azon­ban ismét kiegyenesedett. Később a vipera még közelebb kúszott — él­vezte a zenét. A jelenet két óra hosszat tartott. A kígyó végül is belefáradt a produkcióba és eltekergőzött. Száz éven felüliek Szovjet-Üzbégisztánban 468 száz éven felüli ember él. Többségük ma is dolgozik, a 111 éves Hambi-buvi például a házimunkában segít déd­unokái feleségeinek. A 102 éves Mingdzsamal asszony még ma is szemüveg nélkül köt. A sivatag ajándéka Eddig azt hitték, hogy aranyat csak a he­gyekben vagy a folyók aranytartalmú fövényé­ben lehet találni. Szovjet geológusok nemrég szenzációs felfedezést tettek: régi aranybánya nyomait fedezték fel a Kizilkum sivatag egyik homokbuckás vidékén. Az értékes rögöket itt külszínen bányászhatták. Víz és alligátorkörte Az ember nem ehet egész életében csak al­mát, körtét, narancsot, burgonyát vagy sárga­répát. A Földön termő növények, különböző hasznos vitaminokat tartalmaznak. De egyedül az alllgátorkörtét (az avocadó-t) ruházta fel a természet a szervezet részére szükséges ösz­­szes vitaminokkal. Egyedül vízzel és ezzel a kör­tefajtával egy egész életet kibírhat az emberi szervezet. Az örökzöld alligátorfát, amelynek gyümölcse ilyen csodálatos tulajdonsággal rendelkezik, Mexikóban és Grúzia szubtropikus vidékein termesztik. A szovjet tudósok űrha­jós-ételinek is ajánlják az alllgátorkörtét. Dr. M. Kozakiewici fyitaimas . bt&iétycfésck Szerelem vagy megfontolás ... — Már nem vagyok nagyon fiatal. Eddig nem mentem férjhez, vártam a nagy, az Iga­zi szerelemre, de csak nem jött. Most talál­koztam egy férfivel, aki szeret, aki felesé­gül akar venni. Becsülöm, jól érzem magam a társaságában, tetszik Is, de — nem vagyok bele szerelmes. Huszonnyolc éves szellemi dolgozó — Sohasem mondta, hogy szeret, bár én nagyon szeretem, össze akarunk házasodni. Én azonban attól tartok, hogy részéről ez nem lenne szerelmi házasság. Huszonkét éves vidéki munkáslány — Feleljenek nekem folyóiratukon ker resztül, mióta gondolják az emberek, hogy csak szerelemből szabad házasodni? Nem valahogy úgy van ez, hogy mindig csak az egyik szerelmes, a másik pedig rászokik erre és hagyja magát szeretni? Vajon az ész­házasság nem nyújt-e biztosabb alapot a hosszú együttélésre, mint a szerelmi házas­ság? Egy városi névtelen levél Casanova, a szerelmi kalandjairól közis­mert, mondhatnánk, hírhedt férfi azt mond­ta, hogy az ész a szív legnagyobb ellensé­ge. Mi ennek ellenére védelmére kelünk az észnek. A szociológusok és a szexuológusok osz­tályozták, rendszerezték a házasságokat és a szerelmi kapcsolatokat. Eszerint megkülön­böztetnek: a) szerelmi házasságot, b) ész-házasságot, ej kényszer-házasságot (gyerek stb.) d) rokon-házasságot (például az arisz­tokrata családokban), e) vegyes házasságot (néger és fehér) f) pajtás házasságot — próba házasságot. A felsorolt típusok mindegyike annyira közismert, mint a házasság maga. A szocio­lógiai kutatások szerint a házasságok közül 17,6 °/o nagyon boldog, 44,2 °/o boldog, 31,1 százalék aránylag boldog, 5,3 % szerencsét­len és 1,4 % nagyon szerencsétlen. A felso­roltakból kitűnik, hogy a nálunk kötött há­zasságok több mint hatvan százaléka bol­dog, azaz sikerült, éppen ezért veszem vé­delmembe a józan megfontolást, az észt. A házasság előtti józan mérlegelés bizony csökkentené a házasságok számát. Gyakran elegendő lenne, ha a jegyesek hosszabb ideig járnának együtt. Ki tudja, hány pár esküdne össze, ha a házasságkötés előtt egy évig járnának együtt, hányán állnák ki a próbát. Éppen azért kell hangsúlyoznunk a jegyességi idő fontosságát, melyet ma már sokan valami „csökevénynek“ tartanak. A „jegyesség“ egyáltalán nem olyan buta Intézmény, mint sokan gondolják. Tulajdon­képpen ez a próbaidő. Minden megszakított jegyesség tulajdonképpen a partnerek gon­dolkodásának a következménye. Természe­tesen ezt is nyíltan, jellemesen és rendesen kell' elintézni. A szerelmi házasságban az ész hallgat, az észházasságban viszont a józan megfon­tolás játssza a főszerepet. — „Azért veszem feleségül, mert szeretem,“ — mondják a szerelmi házasság előtt. — „Feleségül ve­szem, mert tiszta, takarékos, jól főz, szép lakása van..." — mondják a másik eset­ben. Bizony, nem ritkák az ilyen megjegyzé­sek sem: — „Feleségül veszem, mert már megúntam a kávéházakban a csavargást. Végre már minden másnap tiszta inget aka­rok — és otthont.“ P. Hauran felvétele 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom