A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-26 / 39. szám
A tudomány a múltba lát Mintegy másfél évvel ezelőtt a moszkvai Kreml Arhmgelszk.il székesegyházában felnyitották IV. t Rettegett 1 Iván cár, fial Iván és Ffodor, valamint Szkopin-Sujszki] herceg szarkofágfát. A tudományos munkálatok oroszlánrészét Mihail MUiaflovics Gerasztmov professzor, a történelemtudományok doktora, a nemzetközi tekintélynek örvendő neves szobrász-antropológus vállalta. A szovjet történészeket nagyón régen foglalkoztatja a Kaltta uralkodóház élete, különösen a legnevezetesebb Holttá, IV. I Rettegett) Iván cár alakja. A kőkoporsóban pompás kivitelű, gyémánt díszítésű serlegeket, olajtartót találtak, ugyanakkor fakó barna, ütöttkopott szerzetest vezeklő ruhába öltöztetett tetemet, Illetve csontvázat. Ez lenne a nagy cár?! Igen, minden kétséget kizárólag Rettegett Iván földi maradványaira bukkantak, bár nyoma sem volt a cárt bíbor.nak. A mült szakértői aránylag könnyen rájöttek ennek titkára. IV. Iván, áz erélyes uralkodó életében sohasem.retteht vissza erőszakos cselekményektől, s kora szokása szerint úgy igyekezett megváltani „leik? Üdvét“, hogy a halálos ágyon felvette a szkímát,.a vezeklő, szerzetest köntöst, s így a pravoszláv egyház tanai szerint' minden bűne begbocsáttatott: A tudomány embereit azonban jobban érdekelte a cár valóságos alakja: nemcsak termete, hanem embert s uralkodót lénye Is. Gerasztmov p-ofesszor elkészítette Rettegett Iván szoborfejét, mely kissé eltér a nagy uralkodó festményeken ábrázolt, filmben megelevenített, általában a művészetben élő alakjától. Mihail Seraszimov modern méréstechnikai és matematikai módszerekkel megállapította, hogy Jván. cár 178 cm magas és 80—JO kg súlyú tagbaszakadt, vállás c Tiber volt. Gerasztmov professzor portréja elkínaolt arcú, megtört emberként ábrázolja Iván cárt. ö ugyanis azt vallja, hogy az épségben maradt koponya sokat elárul a megboldogult kilétéről, természetéről, s ebből következtetni lehet arcvonásaira. Az arckifejezés azonban bizonyos betegségek hatására deformálódhat. Iván cár esetében ez anatómiailag ts kimutatható. Maradványait ugyanis most orvosi szakértők vizsgálták, köztük H. Grimm kórboncnok profeszszor az NDK-ból. A cár gerincoszlopán nagy elváltozásokat észleltek, különösen a mell és a derék táján voltak rendellenesek a csigolyák. Egybehangzó vélemények szerint az elváltozásokat fizikát túlterhelés okozta. Kidomborodó has, kiugró mellkas — így képzelik el a nagyhatalmú cárt a tudósok. Születést htba lett volna? A feltárás óta eltelt másfél év alatt ezt is világosan megállapították: nem születési htba volt, hanem a nehéz páncéltng viselése és gyors hízás okozta Iván cár gerincoszlopának elváltozásait. Az anatómusok arra is felfigyeltek, hogy Iván cár jobb keze különbözött a baltól. Törés következményének vélték, de a röntgenképek ktmutatfák: bal kulcscsontfa nagyobb volt a jobbnál, így aztán a bal keze is. erősebb volt a másiknál. gi szerv utasítása nélkül Is köteles elsősegélyben részesíteni a közlekedési baleset áldozatát. Ennek a segélynyújtásnak a foka már a sebesüléstől magától függ. Ennek a segítségnek több módja van. Egyik esetben a sebesült személyt a gépjármű vezetője beszállítja a kórházba, más esetben pedig úgy teljesíti kötelességét, hogy a baleset színhelyére elhívja az orvost vagy a mentőszolgálatot. Ha azonban nem áll módjában gyorsad orvost hívni, vagy a sebesülés foka ezt megkívánja, a gépjármű vezetője köteles a sebesült személyt késlekedés nélkül kórházba szállítani. Legbiztosabb azonban, ha orvost hív, mert a sebesült őllapota még rosszabbodhat is a kórházba szállítás folyamán. Ha a közlekedési baleset résztvevője ff baleset áldozatát nem részesíti első segélyben, vagy nem segít rajta másképpen, bűntettet követ el. A büntető törvénykönyv 208. paragrafusa szerint az Ilyen személyt három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Gyakran megesik, hogy a közlekedési baleset színhelyére később érkezik Járművével valaki, tehát a baleset előidézéséhez semmi köze. A közbiztonsági szerv felhívására a gépjármű vezetője ilyenkor köteles jármüvét a sebesült kórházba szállítására kikölcsönözni. Abban az esetben, amikor a balesetnél jelen nem lévő, tehát a baleset megtörténőse után odaérkező gépjárművezetőt nem a közbiztonsági szerv szólítja fél, hanem valaki más, akkor Is köteles' a sebesült segítségére lenni. Nem fontos; hogy ez a segítség éppen a kórházba szállítás legyen. A 207. paragrafus szerint azt a személyt, aki életveszélyben lévő emberen nem segít, amikor ezt saját élete kockáztatása nélkül megteheti, hathónapos szabadságvesztéssel lehet büntetni. Mindebből kitűnik, hogy a gépjármű vezetője minden esetben köteles segítségére lenni súlyosan sérült személyeknek, még akkor is, ha erre senki sem szólítja fel, amennyiben nyilvánvaló, hogy erre a baleset áldozata rászorul. örvendetes tény, hogy a gépjárművezetők túlnyomó többsége tudja, ml a kötelessége. Mivel azonban egészségügyi téren többnyire laikusok, rendszerint minden sérülést súlyos sérülésnek tartanak, nehogy á törvénnyel összeütközésbe kerüljenek. Közlekedési baleset és elsősegély A gépjárművezetők gyakran kerülnek közlekedési baleset színhelyére. Ilyenkor aztán nem tudják, kötelességük-e az elsősegélynyújtás vagy nem, ha nem ők a baleset okozói. A gépjárművezetők arra hivatkoznak, hogy a közlekedési szabályzat értelmében a gépjármű vezetője vagy tulajdonosa kártérítés fejében köteles gépjárművét korlátlan időre a közbiztonsági szerveit, rendelkezésére bocsátani, ha erre őt ieiszőnt- Ják. Az előírás felsorol pár ilyen fontos esetet. Ilyen például, amikor bűnesettel gyanúsított személy üldözéséről, sebesült személy szállításáról van sző, vagy éppen a baleset színhelyére akarnak a közbiztonsági szervek eljutni, tűzvészhez vagy más elemi csapások esetében. Ezért aztán a gépjárművezetők arra hivatkoznak, hogy csak a közbiztonsági szerv utasítására kötelesek kölcsönönzni járművüket sebesült iskolája 3. Vezeti: Milan Cbodás, a bratlslavat AutAlakola vezetője személy kórháza szállítására. Mindjárt itt hangsúlyoznunk kell, hogy a közlekedés rendészeti szabályzat (KRESZ) Itt csak azokat a gépjárművezetőket említi, akik a közlekedési baleset okozói. A gépjármű vezetője gyakran nincs vele tisztában, mit Is kell tennie, ha közlekedési baleset színhelyére ér, viszont a baleset előidézésében nincsen része. Köteles-e a sebesült személyt kórházba szállítani bárki felszólítására, vagy csak az orvos és'a közbiztonsági szerv felszólításának engedelmeskedjen? Elsősorban Is azt a problémát tisztázzák, hogy a gépjármű vezetője mely esetben köteles kocsiját a közbiztonsági szervek rendelkezésére bocsátani. Viszont az előírásból világosan kitűnik, hogy a közlekedési baleset előidézője vagy résztvevője köteles a sebesült személyt elsősegélyben részesíteni. S itt nem az a döntő, hogy a résztvevő személy volt a baleset okozója, vagy a póruljárt személy. Ilyen esetben az orvos vagy a közblztonsá-
