A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-12 / 37. szám
Ezt a képet — a Szovjetszkaja Zsenscslna nyomán — tavalyi 35. számunkban közöltük. Kerek egy évig kereste a szovjet lap azt a forgalomirányító lányt, akit a berlini Frankfurter-Alleén fényképezett le f. Tylhanov fotoriporter. A fényképész csak arra emlékezett, hogy a lányt Ljuszának hívták. Aztán a lap szerkesztősége levelet kapott a lány egyik ezredtársától, aki közölte, hogy Lfuszát nem is Lfuszának, hanem — Nylnának hívják. Következett egy levél, ami aztán végül teljes nyomra vezetett. „Kedves szerkesztőség! Ma, május 10-én került a kezembe folyóiratuk, s egyszercsak megakadt a szemem Nyinán, a húgomon. Leírhatatlan, mennyire örültem! Nylna címe: Cseljabinszk körzet, Csebarszkuli járás, Medvegyovo. Nylna Nyikolajevna Poklád. Leánynevünk — Kalecseva. Nylna önként jelentkezett katonai szolgálatra, még az éveit is megtoldotta: 1925- öt írt be, pedig 1927-ben született. Szlszejovo-Alekszandrovszkoje faluban laktunk, nem messze Szalszktól, mai lakhelyemtől. Szüléink most is ott laknak a faluban. Lnllja Krikunova“ Így került a Szovjetszkaja Zsenscslna riportere Medvegyovóba s ott feljegyezte Nytna szavaltt — Sziszejovo-Alekszandrovszkojéban születtem. Nagy volt a család: anyám, négy fivérem, a nővérem és én. Amikor megkezdődött a háború, fivérem és nővérem a frontra mentek. 1942 júniusában körzetünket elfoglalták a németek. Apám még el tudott menni a szovjet csapatokkal. Anyám és én azonban láttuk a németek kegyetlenkedését. Szalszkban kivégzéseket rendeztek és pogromokat. Amikor a Vörös Hadsereg negyvenháromban visszavetette a fasisztákat, barátnőmmel, Nylna Anyinával eljutottam Novocserkaszkba és ott forgalomirőnyítónak jelentkeztem. jókora utat tettem meg a fronton: Donmenti Rosztov, Mariupol, Dzsankoj, Szevasztopol... Egységünket azután átirányították Belorussziába... Végigvonultunk Lengyelországon ... Így jutottunk el Berlinig ... Ma mint két gyerek anyja, irtózattal gondolog arra, amit a háború alatt átéltem. Nylna Nyikolajevna Poklád két gyermekével, Óljával és Vászjával. v C laim a s H S W fyetések Kilátástalan helyzetbe kerültem. Közszeretetnek örvendek, sikereim vannak, főiskolára járok. Minden rendben, gondolják, csakhogy ... Tizenhét éves voltam, amikor életemben először szerelmes lettem egy idősebb férfiba. Azt hittem, ez a szerelem melegséget hoz az életembe, amit a családi ház nem adott meg. Apám másodszor nősült. A férfitól, akit szerettem, nem sokat kaptam. Elsősorban azért szenvedtem, mivel rajtam kívül még számos nővel tartott kapcsolatot. Végül is nem bírtam elviselni a megaláztatást, szakítottam vele. Most újra arra kér, újítsam fel vele a kapcsolatom, én azonban másképpen szeretnék élni. Arra vágyom, hogy valaki igazán szeressen. Viszont attól tartok, a fiúk szemében már „megbélyegzett“ vagyok a múltam miatt. Képesek lennének a megértésre és megbocsájtásra? Húsz éves orvostanhallgató. ■ — A fiúval, akivel együtt járok, arról álmodozunk, hogy az Iskolából közős egyhónapos munkagyakorlaton veszünk részt. Csak attól félek, nehogy bizalmasabb közeledésre kerüljön sor köztünk. Tizenhat éves vagyok s arra még tán korán lenne. Azt mondják, hallgassunk a szívünkre. A szívem azt súgja, jogod van szeretni s arra ts hogy téged szeressenek. Másrészt, ha a nemi kapcsolatra gondolok, viszolygást érzek, ám egyben kívánom Is. Mi ez? Mit jelent ez? Boldogtalan vagyok, mert nem tudom, mit csináljak. Gyorsan válaszoljanakI Tizenhat éves diáklány. ■ — Főiskolai Internátusbán lakom. Tálán, ismerik: esténként a termek és az ablakmélyedések tele szerelmes párral. Nyíltan szeretkeznek. Ha valaki meg akarja Ismerni egy férfi vagy egy nő érzelmeit, nem kell más, csak hogy észrevétlenül a közelükbe férkőzzék. Hogy kezdődik? A fiú azt mondja: Ugyan mtért csinálsz olyan nagy dolgot belőle? Ennyire naív vagy? Azt mondod, valóban szeretsz — bizonyítsd bel Ha a leánynak jelent valamit a fiú, ha szeretné őt megtartani: beleegyezik. Hiszen az első lépés a legnehezebb. A leány számára, akit eddig figyelembe se vettek, sokat jelent, he egyszercsak érdeklődnek iránta. Am, ha a fiú az „egyszer és vége“ szabályai szerint játszik csak vele, szörnyű megrázkódtatás ért öt. Utána vagy magába zárkózik, vagy a társaság örvényébe vett magát. A lelkiísmeretét valamiféle rekordmániával Igyekszik elhallgattatnt: az áttáncolt éjszakák, az idegen lakásban való ébredések növekvő számával. A nemi élet területén szerzett szakértelme révén az Internátus sztárjává válik. Nem vádolom őt. A fiúk a bűnösök. Miattuk válik Ilyenné. Sóvárognak utána, de a lelkűk mélyén megvetik őt s álmukban sem gondolnák arra, hogy egy ilyen „bűnöst“ feleségül vegyenek. Huszonegy éves diáklány. ■ Valamennyi idézett levél közös vonása, hogy az „első lépéssel“ foglalkoznak. Súlyos és fontos problémák ezek. Elsősorban a leányok számára súlyosak és fontosak — ezért néhány szót a leányok nemi „tűzkeresztségéről“. Talán kár is, hogy nem vagyunk vademberek Az utóbbi tíz év folyamán az európai civilizációra jellemző lett a fiatalok nemi érésének meggyorsulása. Az utóbbi 50 év alatt a nemi érés időszaka két-hápom évvel lett rövidebb. Ám a gazdasági-társadalmi feltételeik, továbbá a társadalmi-erkölcsi szempontok nem mentek át Ilyen feltűnő változáson. Tehát végeredményben szélesebb lett az a hézag, amely elválasztja azt az időszakot, melyben a fiatalok fizikailag már elkezdhetik a nemi* életet attól, melyben a társadalmi feltételek lehetővé is teszik. Néhány társadalomiban viszont ez a probléma nagyon egyszerűen fejlődik. A Melanéziai sizegeteken pl. a fiatalok a felinőttek teljes beleegyezésével már a gyermekkortól kezdve nemi életet élhetnek. Az erkölcsi és jogi elvek csak a társadalmi érettség, 111. a házasság után lépnek életbe. Különleges Intézményeket, úgynevezett „Ifjúsági otthonokat.“ találunk itt, valamiféle klubokat és szállodákat, ahol fiatal párok már házasságuk előtt együtt tölthetnek egy-két éjszakát. Afféle prőbaházasság ez. Itt találkozgatnak, elválnak és senki sem veti a lányok szemére, -hogy az Ifjúsági otthoniban éltek. Ebben az országban az „első lépés“ problémája olyan értelemben, mint nálunk, nem létezik, hiszen Itt a szexuális színezetű gyerekjátékokról észrevétlenül térnek ót a teljesértékű nemi közösülésre. A nemi kérdések itt erkölcsi .szempontból épp olyan természetesek, mint az evés, Ívás és a szórakozás. A mai lányok A hozzánk küldött levelekből kihámozhatjuk azokat az okokat, melyek ezt a kérdést kiélezik. Az első alapvető ok: a fiú sürgetése: „vagy szeretsz és az enyém leszel, vagy távozok". Egy leány szószertnt a következőket Írja: „Írják meg legkésőbb június végéig, mit tegyek. Gyuri azt mondta, ha akkor sem adom oda magam — elhagy ...“I Ám miért adják meg magukat a leányok az efféle követelésre? Igen bonyolult dolog ez. Mindenek előtt, úgy tűnik, a leányok már az első, úgynevezett „együttjárást“ is komolyan veszik, szerelemnek vélik. A fiúknál inkább az első vágyról,, mintsem az első szerelemről van szó. Másodszor: A szerelmes leány azt hiszi, elveszít1! a fiút s fél, hogy másodszor nehezebben sikerül meghódítania valakit. A nők feladata mindig passzív. Harmadszor: a leányok is másként néznek már a nemi kérdésre. Sokszor környezetük hatására, arra a következtetésre jutnak, hogy a szerelem „ágyprobléma“. Egyikük ezt Írja: „Két évvel ezelőtt estem át rajta Z.-vel. Egyáltalán nem szerettem öt, sőt, nem Is tetszett. Kíváncsiságból tettem meg, hogy legyek már túl rajta. Igen kiábrándultam az egészből. Semmt gyönyör, semmi élvezet. Inkább valamiféle megvetést éreztem. Most viszont valóban szerelmes vagyok s ma már őszintén sajnálom, hogy olyan bután kezdtem el“
