A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-05 / 36. szám
„Sikló“ hajó-Ma már kevés olyan ember akad, aki hosszabb tengeri vagy kon- * tinensek közti utazásnál a repülőgéppel szemben a haját részesítené * előnyben. A gyorsaság legyőzte a repülés iránti bizalmatlanságot, • s Így a személyszállítással foglalkozó hajöstársaságoknak megnőttek * a gondjaik, miként hódíthatnák vissza az utazó közönséget. Csak az • áruszállítást forgalom nem csökkent, mert a legnagyobb repülőgé- * peknek is korlátozott a befogadóképessége. * Az ember azonban semmivel sem elégszik meg, különösen olyan országban, ahol mindig a hajózás Játszotta a legnagyobb szerepet — Nagy-Brltannlában. A kjét? közlekedési eszköz előnyeinek egyesítésével már csaknem hatvan éve foglalkoznak Angliában. Gyakorlati megvalósításához azonban csak 19S3-ban jutott el Christopher Cockerell angol mérnök. Nagy-Brltannlában helyes érzékkel rátaplntottak a kérdés jelentőségére, ezért a vele foglalkozó kutatókat állami támogatásban részesítik. Sokéves fáradságos munka eredményeképpen most végre megszületett az SRN hajó prototípusa, amelyből az idén már rövid távolságon több példány közlekedik az angol kikötők között. E hajótipus legnagyobb előnye a nagy sebesség és az, hogy közvetlenül a parton tud kikötni, aminek főként az áruszállítás szempontjából van igen nagy Jelentősége, mivel feleslegessé válik a hajók kikötést manőverezése. Az első „sikló“ hajó, amelyet 1988-ban helyeznek üzembe, az SRN 8-os típus lesz. A La Manche csatornán fogja a személyszállítást lebonyolítani, hűsz perc alatt teszt majd meg a 33 km-es távolságot, amihez egy közönséges hajónak a kikötőt manőverezést leszámítva ma másfél órára van szüksége. Ezeket a „sikló“ hajókat sugármftvű repülőgépmotorok hajtják — melyeket később a célnak megfelelően különleges módon átalakítanak. Jelentős műszaki újítás, melynek segítségével a hajó .nagyobb távolságokat is megtehet a tengeren, a törzset körülvevő gumipárna. Ez megkönnyíti a kikötést és megakadályozza a hajó felborulását vihar és különösen erős hullámverés esetén is. A tervezett SRN 4-es típus már tizenöt méteres hullámokkal is képes lesz megbirkózni. Bár nyilvánvaló, hogy még sok konstrukciós változáson megy át a „sikló“ hajó, de azért már ma is a legmegbízhatóbb közlekedési eszköznek tartják. Azon kaland ellenére, amit Erzsébet angol királynő {élt át White szigetéről hazatérőben, amikor száz méterrel a cél előtt kifogyott az üzemanyag, s a királynőt közönséges motorcsónak szállította partra. Az SRN „sikló“ hajó egyik kisebb, típusa, 18 személy szállításéra alkalmas, a skót partok előtt közlekedik. a jövő vízi járműve ? J Az SRN 4-es óriáskomp terve. Befogadóképessége 126 személy és # 40 gépjármű. Jelmagyarázat: 1. bejárat a gépjármüvek számára, 2. J gépészfülke, 3. a pilóta kabinja, 4. navigátor-kabin, 5. raidarberen• dezés, 8. antenna, 7. szellőző nyílások, 8. utastér, 9. jármű-férőhely, • 10. utasbejáró, 11. sugárhajtóművek, 12. üzemanyag- és ventllláclós * kamra, 13. a légpárna ventillátora, 14. zajtompttó berendezés. holnap egyszerű operáció ? Ma még csoda — Az Idén májusban megrendezett bécst XI. nemzetközi sebészkongresszus résztvevőt előtt bemutattak egy színes ktsftlmet, amely egyedülálló kísérlettel ismertette meg az egybegyült szakorvosakat: megjelelő különleges előkészítés után sikerült egy kísérleti kutyán idegen egyed lábát átültetni. A sikeres kísérletet Anasztazlj Lapcsinszktj szovjet sebész, a Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézet szervátültetési laboratóriumának vezetője hajtotta végre. Lapcslnszklj professzor, Bratylk és a Bemka nevű szuka. Ennek a kutyának tíz évvel ezelőtt visszaültették a levágott lábát. 1984. január 7-én Bratylk kutyán komplikált operációt hajlottak végre. A. Lapcslnszklj levágta az állat lábát és ezt egy Cigány nevű, fekete szuka lábával helyettesítette. A műtétet különleges előkészülés előzte meg. Amikor a vörösszőrű, kis kutyakölyök még csak hatnapos volt, az orvosok kicserélték a teljes vérmennyiségét Cigányéval. Amikor Bratylk kilenc hónapos lett, Cigány egyik végtagját ültették át az eltávolított lába helyébe. Műtét után Bratylk Jól érezte magát. A sebek teljesen begyógyultak, a kutya vidám volt, fürge, jó létvággyal eveté, futkározott, sőt a hátsó lábaira is fel tudott állni, ütvén nap után azonban rosszabbra fordult az állat állapota. A hasán és az átültetett láb bőrén kiütések jelentek meg — beállt az allergikus reakció. Hozzáláttak a gyógykezeléshez. A kutya allergiaellenes orvosságokat kapott, és néhányszor kicserélték a vérét. Az állat szervezete, amely már megszokta az idegen vért, legyőzte azt a nehézséget, amit immunltásos reakciónak hívnak. Már másfél esztendeje |él Bratylk egy idegen kutya lábával. A kísérletnek, tekintet nélkül arra, milyen lesz a vége, nagy elméleti Jelentősége van: megmutatta a szervátültetések felé vezető további utat. Sok hasonló műtétet végrehajtottak már a Szovjetunióban és külföldön is. Lapcsinszklj kísérlete azonban abban különbözik a többitől, hogy ebben az esetben az átültetett lábat egy teljesen Idegen szervezettől — egészen más fajú, növésű, nemű, színű kutyától vettlék el. Maga a műtét nem túlságosan nehéz. Bármely képzett sebész végrehajthatja, Jóllehet sok speciális beavatkozást igényel, mint amilyenek például a két vérkeringés, az idegrendszerek, csontok összekapcsolása. A szervátültetés, azonban nemcsak sebészi, de közvetlenül biológiai probléma. Első pillanatra úgy látszik, hogy a műtét sikerült. Ez azonban csak látszólagos siker. Általában kjét— häram hét után az átültetett szerv elhal, bármilyen gondosan hajtották is végre az operációt. A transzplantáció legnagyobb akadálya maga a szervezet, illetve az, hogy a szövetek nem forrnak össze. □ Lapcslnszklj, mielőtt kísérletéhez hozzáfogott volna, száz és száz hasonló kísérletet hajtott végre. 1940-ben sikerült neki patkányokon idegen szerveket átültetnie. Az állatok új végtagjukkal halálukig eláltek. Hasonló műtétek annak Idején macskákon és kutyákon nem sikerültek. Később a háború miatt megszakadt a tudományos kutatómunka. Nagy lépest jelentett előre a hasonló kísérletek terén, amikor szovjet tudósok megszerkesztettek egy érvarró műszert, mely még ma Is a legtökéletesebb a világon. A vérkeringést mesterségesen fenntartó berendezés is nagyban elősegíti a műtét előtt 26 órával eltávolított végtag összeforrását. Egy Vágy nevű szuka volt az első, amely sikeresen túlesett a transzplantáción. Amputált lábát 25 órával később újra visszaoperálták a testéhez. A kutya több mint öt évet élt, és szívbetegségben pusztult el. Csontvázát bemutatták New Yorkban, Londonban, Párizsban. □ Bratylk, a kísérleti kutya kitűnően elviselte a műtétet. Az „idegen“ láb testének már szerves része — normális a vérellátása, bőre érzékeny, reagál a vlllamosáram-fitésre. Csak a szőrzet árulja el, hogy a láb valamikor más kutya tulajdona volt. Lapcslnszklj professzor úgy véli, hogy kísérlete alapvető jelentőséggel bír. Gyakorlatilag bebizonyította, hogy lehetséges szerveket egyik szervezetből a másikba átültetni. Csakhogy az állatkísérletektől az emberi szervek átültetéséig még Igen bosszú az út. L. LOPATYINA (APN, Moszkva} 8
