A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-07-04 / 27. szám

* # TTOPAßACSIZä Az igazat szólva, Tofalárla nevű ország nem létezik. De Így nevezhetnénk talán a Kelet-Száján hegységnél, Irkutszk megye délnyugati részén azt a vidéket, ahol a tofok laknak. Ez a világ egyik legkisebb népcsoportja. Számuk alig több, mint 600 tő, de lakóterületükön egész Belgium elférne. Gazdag a tofok ősi földje. Megtalálható itt sok árvány; nemesprémű állatok te­nyésznek; a folyók vize sok millió kilowatt villamosenergiát rejt magában: tömör er­dőségekben sorakoznak az örökzöld fe­nyők és az óriási cédrusok ... A tofok vérbeli vadászok és ügyes szar­vastenyésztők. Felső-Gutara tagjai faluban a ,,szőrmés­ben“, ahogy itt a prémátvevőhelyet neve­zik, ismerkedtünk meg egy idevalósi va­dásszal, Tulájjal: szeme hunyorgó, fekete homlokát mély ráncok barázdálják, a ha­lántékán őszül. — Hát Igen, sok telet megéltem én már... — mondja az öreg. — Túléltem az orosz cárt, rég meghalt Szemiszol, az utolsó sámán is, de én még mindig élek ... Ügyesen kioldja szarvasbőrtarisznyáját és egész halom cobolyt rak ki az asztalra. — Jól sikerült a vadászat — mosolyodik el TuláJ, — jócskán kapok érte. Bár nyug­díjas vágyok, nem hagytam fel a vadá­szattal. Hiába, megszoktam a tajgát, nem tudok meglenni nélküle. A mai Felső-Gutara helyén harmincöt éve még járatlan tagja terület el. Akkor irosz kommunisták Jöttek a Száján hegy­ségbe, vadászellátó- és prémbegyüjtőtele­­peket létesítettek, falvakat építettek. És már a harmicas évek elején a tof nemze­tiség tagjai abbahagyták a nomád életmó­dot, letelepedtek, Nem volt könnyű meg­szokni az ú] életet. — Előfordult, hogy megijedtünk, ami­kor a házban felébredve nem láttuk a csil­lagokat, nem hallottuk a szél fúvását, nem égett mellettünk a tábortűz. Idegenszerü, szokatlan volt... De aztán megszoktuk — mondja Tuláj. — És mi célt szolgál a nyírfakéregből készült Jurta a ház mellett? Az öreg vadász elmosolyodik: — Télen raktárnak használjuk, nyáron pedig afféle lugasnak. A faluban mintegy 100 épület van. Vil­lanyvezeték húzódik az utca hosszában. Minden házban van rádió, sok családnak van mosógépe, motorkerékpárja. Van itt új Iskola, óvoda, bölcsőde, könyv­tár, klub, áruház, postahivatal, rádióállo­más és falusi kórház. A kórház tiszta, kényelmes és... üres. A tofok szívósak, ritkán betegek. Mint Pomltkin, a kórház Igazgatója mondja, az utóbbi öt évben hatvanhat gyerek született a faluban és nyolc öreg halt meg. Van Itt még egy ismerősünk: Gálja. Nagyanyja Kara-klsznek, azaz „fekete-lány­nak“ hívja, ugyanis a tof sámánok azelőtt gyakran külsejük után adtak nevet a gye­rekeknek. Pajtásaival együtt Gálja Is meg­­mászta a „szent“ Alhadir hegyet. A le­genda szerint ennek tetején élt a hara­gos Purhan Isten. A hegy lábánál növő fákat, az Istenség Iránti tisztelet jeléül, színes rongyokkal agatták tele az öreg tofok, mikor vadászatra Indultak a tajgá­­ba. A gyerekek felmásztak a legendás hegyre, és kitűzték csúcsára a vörös zász­lót. Amikor felszáll a köd, ma is látni a szélben lengő lobogót. A tof fiatalok ihár egészen másképp élnek, mint apáik és nagyapáik. Gálja na­gyokat kacag, mikor nagyanyja elmeséli, hogyan tanították őket annak Idején a fa­lusi tanácsban a csutak és a szappan hasz­nálatára. Milyen más ma a fiatal tof fiúk és lányok élete, mint akkoriban a nagy­anyjáé voltl Gálját bölcsödében, óvodá­ban nevelték, most pedig bentlakásos is­kolában tanul. Voltak játékai, könyvei, része volt a gyermekkor minden örömé­ben. Rádiós szeretne lenni, és ez a vá­gya természetesen teljesülni fog. Ebben nincsen semmi meglepő, hiszen sok földi­je végzett technikumban, főiskolán és dol­gozik — mint zootechnikus, tanító stb. Jó­mód, kultúra, műveltség — ezt adta a to­tóknak a szovjethatalom. . -. Búcsúzunk Tofalárlától. A repülő­gépről, mely napjaikban olyan a tofok számára, mint a városi embernek a taxi, jól látni, milyen tiszta a levegő a hegyek­ben, pontosan kivehetők a legmagasabb hegycsúcsok Is. Kékesszínű, áttetsző fátyol borul a tárja, ezért Is kaphatta a Kék Szá­ján hegység nevet ez a felhőkbe nyúló vidék. BORISZ CSERN1SOV Zöld szitakötők élelmiszereket, filmeket stb. szállítanak a totóknak Tanyecska Tulajévá nagyon szeretne tovább­tanulni s azután Moszkvába utazni A hegyek kOzOtt hőnapokat eltöltő vadászok pihenőhelyei spártatan egyszerűek

Next

/
Oldalképek
Tartalom