A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-22 / 34. szám

■ Az óceán borítja bolygónk felületének nagy részét ■ Az óceánokban keletkezett évmilliókkal ezelőtt az élet ■ És az óceán csak víz ■ A földet megtermékenyítő, esőt-hozó és annyiszor megénekelt felhő is csak víz ■ A sarkkörön túl a végtelen jég- és hómező is csak víz, semmi más.

Ki ne gyönyörködött volna még a napnyugta és a hajnal csodálatos bíbor és arany színpompájában? Hogy a nagy művész, akinek ecsetje alól kerülnek ki ezek a pompásnál pompásabb képek — a víz, azt már kevesen tudják.

A hatalmas hegygerincek alkotója is igen sok esetben a víz. Es a víz hozta létre a végeláthatatlan síkságokat is, a víz hatalmas, természetformáló ereje.

Végtelenül sokrétű az élet a földön, de csak ott, ahol jelen van a nagy varázsló, a víz. Ez a három atom alkotta vegyület játszik a természetben Ilyen nagy szerepet.

Ml is tulajdonképpen a víz? Hidrogén és oxigén vegyülete — H2O.

De a természetben a hidrogén három alakban fordul elő. A legkönnyebbet a vegyészek protlumnak nevezik. A vízben lévő hidrogén csaknem teljesen protlumból áll. Ezenkívül csaknem minden vízben van nehéz hidrogén, azaz deuterium. Minden 6700 protium atomra aránylag egy atom deuterium esik. Ha ez nagyon kevésnek 1s tűnik, ne feledkezzünk meg arról, hogy az ilyen apróságok gyakran nagy következményekkel járnak. A protiumon és deutériumon kívül van még a legnehezebb hidrogén, a tritium. Az egész földön mindössze egy kilogramm tritium van, mégis fellelhető minden csepp vízben.

Különféle vegyi eljárásokkal negyvenkét fajta vizet állíthatunk elő, ezek közül azonban csak kilenc állandó.

De ml is hát voltaképpen a közönséges víz? Már maga a kérdés is helytelen, mivel közönséges víz nincsen. A víz sohasem „közönséges", összetétele mindig attól függ, ml minden történt vele végtelen körforgása közben. Ha párolog, akkor gyarapszik benne a protium, ezért különbözik az esővíz a tavak vizétől. A folyók viza sem hasonlít a tengervízhez. A tavak zárt vizében több a deuterium, mint a hegyi patakok vizében.

A víz lehet „könnyű“ vagy „nehéz“. Könnyű víz az, amelyiknek képletét — Hí 0 — minden Iskolás ismeri. A természetben a víz nem fordul elő ilyen tiszta halmazállapotban, csak a világ legnagyobb laboratóriumaiban rendelkeznek vele, ahol a víz különféle tulajdonságait vizsgálják.

Hajó vibstban (Stefan Novák felv.J

A tudományban és az atomfizikában a deutériumot tartalmazó vizet nevezik nehéznek. A tiszta ős könnyű hidrogénből meg a légköri oxigénből állót viszont „nullás víznek“ nevezik. Ennek az összetétele állandónak mondható.

Ezenkívül létezik még víz, melyben nehéz Izotópot tartalmazó oxigén van. Tiszta állapotban azonban még senki sem lelte fel. Nagy fontossága van sok biológiai és vegyi folyamatnál.

A vízcsapból folyó vízben (folyóvíz), azaz ennek a víznek minden tonnájában körülbelül 150 gramm nehéz víz és csaknem 1800 gramm nehéz oxigén van. A Csendesóceán vizének minden tonnája körülbelül 165 gramm nehéz vizet tartalmaz.

Csaknem mindenki úgy véli, hogy a vizet nagyon ismeri. Ha bárki elé három poharat állítunk — az egyikben közönséges, a másikban nehéz és a harmadikban könnyű víz lesz, mindenki egyértelipűen Így válaszolna: mindhárom pohárban közönséges víz van. A három pohár tartalma sem Izében, sem illatában, sem színében nem különbözik egymástól. Még a vegyész sem veszi észre a különbséget, de a fizikus már annál Inkább — a forráspontjuk, a fagypontjuk meg a párájuk alapján különbözteti meg őket egymástól.

A biológusok mindmáig nem oldották meg a különböző izotópokból álló vizek rejtélyét. Nemrég még azt állították, hogy a nehéz vízben élő szervezet nincsen és el is nevezték holtvlznek. Azóta rájöttek viszont, hogy ha a vízben, melyben különféle mikroorganizmusok vannak, a protlumot deutriummal helyettesítik, akkor a mikroorganizmusok alkalmazkodnak új életkörülményeikhez, életben maradnak és tovább fejlődnek. Akkor aztán már a közönséges víz árt meg nekik.

A vegyi tüzelőanyag — a kőolaj, a gáz és a szén — már nem sokáig tudja kielégíteni az emberiség egyre fokozódó energiaszükségletét. Ezért van aztán az embernek minden reménye a termonukleáris energiában, melynek tüzelőanyaga éppen a nehéz víz.

Ha mindent el akarnánk mondani róla, bizony nagyon hosszúra nyúlna ez az Írás.

De vajon mennyi ideig lenne elég az emberiségnek a vízben rejlő energiakészlet? Előreláthatólag egymllllárd évig fedezné az emberiség minden energiaszükségletét! És ez nem kis dolog!

A víz forr- és fagypontja, s hogy a Jég nem merül a víz alá, szinte rácáfol a fizikai törvényekre.

Egyetlen gyémánt szépsége sem hasonlítható a napfényben csillogó hópehely csodálatos ragyogásához. A kékeszöld jég hegyeket alkot, egész földrészt borit be. A Jég szilárd halmazállapotú anyag ugyan, de mégis folyik. Hatalmas jégfolyamok ömlenek alá a magas hegyekből. Tízezer évig megőrzik a mammutok tetemét épségben.

De a közönséges Jégen kívül a laboratóriumokban még hat különféle jeget Ismernek, mely a természetben nem fordul elő és csak igen nagy nyomás alatt hozható létre.

Bizonyára csodálkoznak, ha azt mondom, hogy eddig még senki sem látott vagy ízlelt tiszta vizet. A vízben mindig rengeteg elem, az elemek százai vagy ezrei vannak jelen oldott állapotban. Már sok tudós szeretett volna abszolút tiszta vizet előállítani, de eddig egyiküknek sem sikerült. Egyszerűen azért, mert az üvegedényben lévő víz feloldja az üveget meg minden gázt is, amellyel érintkezik.

Az igazán tiszta víz rendkívüli tulajdonságokkal bír. Ha forraljuk — bár a hőmérséklete már régen elhagyta a forrpontot —, mégsem forr fel. Lehűthetjük, ahogyan akarjuk és nem fagy meg.

Van a víznek alakja? Sokak szerint nincsen, pedig van. Fényképezzünk le egy hulló esőcseppet — gömb alakja van. Tehát nem helyes az az állítás, hogy a víz mindig felveszi annak. az edénynek az alakját, amelyikbe beleöntlk. Csak lefelé folyik a víz? Nem! A talajban felfelé. A talajvíz átnedvesltl a felette fekvő földréteget, felfelé halad a fákban stb.

És ezt még nagyon sokáig folytathatnánk Így, de Ízelítőül talán ennyi is elég lesz azoknak, akik mindig „tiszta vizet öntenek a pohárba“.

Ford.: N. L. E.