A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-15 / 33. szám
Pavel Hasko felvétele 4 * oef <z/w//rie//e£/efe13 3 Qliai/i Atlasz, Japetosz fia, bírod-e még hatalmas válladon tartani a kék eget? A mítoszba zárt világ gyűrűje megrepedt s a kék búra alól, mint sárga kiscsibék, szétgurulnak a sápadt csillagok. A mindenséget meg nem foghatod, legendák súlya alatt görnyedsz csak, titán. A Hesperidák kertjét nem őrzi senki se, vasférgek nyüzsögnek, az dr any alma-fán. Az óriások törpévé zsugorodnak, ahogy tágul a tér, a megismert idő. Rakéták szelétől hegy-lábad megremeg. Fáradt szemed lehunyod, bánt a messzi fény... Öregszel, Atlasz, téged is eltemet a modern világ, a halhatatlanságod pajzsát hiába emeled arcod elé, mindörökre megszűnt a szobor-nyugalom. Ö, Atlasz, fapetosz fia, hitted-e valaha, hogy évezredek szürke ködében a semmit tartottad hatalmas válladon!? OZSVALD ÁRPÁD Csehszlovákiai író találkozója magyarországi olvasóival A budapesti Csehszlovák Kultúra a csehszlovákiai irodalom magyarországi népszerűsítésével az utóbbi időben szép eredméi nyékét ért el. Ctibor Stitnick? és Bohumil Hrabal magyarországi előadásai után, július első felében Egri Viktor államidíjas mar gyarországi körútját szervezte meg, akinek könyve a közelmúltban jelent meg a budapesti Kossuth Könyvkiadónál. Az írói felolvasó körutak gazdag programja rendszerint túlzsúfolt. Az érkezés utáni első napon a kiadó dolgozói fogadták Egri Viktort, aki Magyarországon kívül élő magyarul író elbeszélők közül, elsőként rövid idő alatt tízezres példányszámban nagy népszerűségre tett szert. A kiadó vezérigazgatója és Nvírő irodalmi főszerkesztő — aki Egri könyvét azért is szívügyének tekinti, mert maga volt a könyv szerkesztője —, tízezer példányszámot elért magyar írót üdvözölték. A gazdag program keretében mindjárt az első napon a sasadi olvasókkal is találkozott a szerző, akik szövetkezeti eredményeik mellett arra is büszkék, hogy tagjaik minden új könyvet elolvasnak és ebben is versenyben állnak egymással. Egrit Nyíró töszerkesztő mutatta be a közönségnek. Azonban hamarosan kitűnt, hogy erre nincs szükség, mert az írót a sasadiak barátjuknak tartják, nemcsak jó ismerősüknek. Írói módszere, hozzáállása, emberi magatartása érdekelte őket, tervei és újabb művei felől érdeklődtek a pestkörnyéki olvasók. A Csehszlovák Kultúra a Budapesten tartózkodó csehszlovákiai írókat igyekszik összehozni a magyar irodalom képviselőivel. • Egri budapesti tartózkodása alkalmával is az történt. Ez a találkozó lett belőle, amelyre Egri valamennyi Budapesten tartózkodó író barátja eljött. Szalatnai Rezső itt vette át az írótól a legújabb magyarországi kiadásban megjelent művének tiszteletpéldányát, Dobozy Imre, az Írószövetség főtitkára itt gratulált a rég nem látott barátnak és Garai Gábor a fiatalok nevében hozta el azoknak jókívánságait, akik személyesen nem jöhettek el. Dr. Rudolf Holcíknak a csehszlovák kultúrközpont igazgatójának és Nyíró Józsefnek, a Kossuth Könyvkiadó irodalmi szerkesztőjének bevezetője után Egri Viktor a csehszlovákiai magyar irodalom múltjáról és jelenéről tartott előadást. A csehszlovákiai magyar irodalom eddig kevésbé ismert, Magyarországon még soha nem hallott részleteiről számolt be. Szűcs László, a neves dramaturg az előadás után így gratulált az írónak: „Az igazi konszolidáltság levegőjét éreztem előadásodból, mert ma már merünk beszélni olyan dolgokról, amelyekről hosszú ideig hallgattunk.“ A Csehszlovák Kultúra eredetileg írók közötti beszélgetésnek szánta ezt a rendezvényt, de egy széleskörű baráti beszélgetés lett belőle, ahol szó esett nemcsak a múltról és a jelenről, hanem a csehszlovákiai magyarnyelvű irodalom jövőjéről és természetesen itt Is sokan faggatták az írót tervei felöl. Ezen a beszélgetésen a magyar sajtó és a magyar irodalom a magyar könyvkiadás, az írószövetség, a különböző könyvtárak képviselőin kívül, a fordítók és a csehszlovák irodalom magyarországi terjesztői és népszerűsítői is nagy számban vettek részt. A vendégek között volt a Magyar Külügyminisztérium képviselőjével együtt a szabadságát Budapesten töltő Krajcsik Mihály pozsonyi magyar főkonzul is, aki nem mulasztotta el az alkalmat, hogy meghallgassa Egri előadását. ( Sasad és Budapest után a program szervezői nem tudtak ellenállni a hevesmegyei rózsaszentmártoni olvasók ostromlásának, akik együttesen és külön-külön levélben fordultak a kiadóhoz, amikor arról értesültek, hogy Egri Magyarországra jön. július 9 én került sor a rózsaszentmártoni író-olvasó találkozóra, melyen több mint százan ültek össze és közel 30-an hozták el az író műveit azzal a kéréssel, hogy dedikálja azokat. Ismét dr. Holcík igazgató és Nyíró főszerkesztő kísérték el Egri Viktort erre az útjára, és napokon keresztül emlegették azokat a lelkes olvasókat, akik órákon át nem engedték el az írót és kétórásra tervezett előadásból így lett négy órán át tartó hosszú, meleghangú barátkozás, melynek végén az írónak meg kellett Ígérnie, hogy visszatér Rőzsaszentmártonba. Amikor a Nyugati pályaudvaron Egri Viktor búcsút vett magyorországi barátaitól, ismerőseitől, nekik is megígérte, hogy októberben ismét visszajön. Egy író útjához sok minden kell. Tehetségen kívül a körülmények, az események, a történelmi és a szubjektív feltételek egész sorának közvetlen egybekapcsolódása. Maga a tehetség, az objektív és szubjektív tényezők azonban még mindig nem elegendők egy írói életmű kifejlődéséhez. Ehhez valami több kell: az emberi magatartásnak egy olyan formája, mely az olvasók között az emberség melegségével meg tudja teremteni a közvetlen kapcsolatot. Az olvasók ezért igénylik az írókkal való találkozókat, hogy megérthessék azt, akinek írásai közel kerültek hozzájuk. És a szembesítés ekkor következik be. Az író sikere ekkor dől el. Minden jel arra mutat, hogy Egrinek nemcsak a tízezres példányszámmal, hanem közvetlenségével is sikerült megnyernie a magyar olvasókat. JOŰ KÁLMÁN 9
