A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-01 / 31. szám
A Várszínház Drottningholmban Farsta központja _ . .... . . . Egri Viktor Skandináviái útinaplója (IV.) 21 SE I! SS SE 21 ki Iliin/ lll'SSBE2l£*2IÍIl2lll édesszájú létemre — három adagot Is beke beleztem. De szégyen ide, szégyen oda, smőrgasbordot nem ettem, és ezzel a svéd kulináris élvezetek legfontosabbját elmulasztottam. Elég szűkén álltunk pénz dolgában, ami volt, másra kellett, mint egy ecetes és stiltheringgel kezdődő, lazaccal, szardíniával, füstölt angolnával, sonkával, különféle hideg húsokkal folytatódó és sokféle sajttal befejeződő smörgasbord, amelyhez puhabélű fehér kenyeret, a régi komiszkenyérhez hasonló lepényféle barnás knäcke-brödöt és fekete karvingot adnak. Lindner László magyar sakkmester tavaly megjelent tanulságos kis útikalauzában olvastam, hogy a világháború idején az ellátási nehézségek miatt az előételnek számító smörgasbord fogásainak számát a hatóságok hatra korlátozták. Az élelmiszer-üzletek kirakataiban remek szendvlcsestálak és kosarak csábítják a vevőket. Az ételek bőségéből nem nehéz megállapítani, hogy a svédek nagyétkűek, a fiatal nők megőrzik karcsúságukat, csak idősebb korukban nehezednek el és asztmás lthegésük, halványból vörösre festődő arcuk árulja el, hogy nem vetik meg a jó falatokat. Míg női utitársaimat a textil- és bőráruk árai érdeklik, én azt kutatom, vajon egy munkás jóllakatja-e családját keresetéből? Az idegenforgalmi irodában kapott zsebkönyv — amelyet idő híján ellenőrizni nem tudok — elég szavahihetően írja, hogy A Kínai pagoda Drottningholmban minden második svéd családnak van televíziója, elektromos hűtőszekrénye és minden harmadiknak gépkocsija. A mosógépről megemlíti, hogy minden kis lakás elengedhetetlen kelléke, a társasházakban közös gépeket használnak. Háztartással nem rendelkező magányos férfiaknak a mosás drága, szinte fényűzésnek számít. A további statisztika még érdekesebb, azt mondja, hogy a munkás 1 kg vajat 1,4, 1 kg kávét 1,8, 1 kg halat 0,8 munkaóra béréből vásárolhat. (A svéd korona hivatalos árfolyama 1,37 Kis, turistaforgalomban 125 százalék a felár, tehát 3,20 koronánknak felel meg.) De egy kétszobás lakásra rámegy a munkás havi keresetének negyede vagy ötödé, ha nincs három gyereke vagy több. A rengeteg autó sok fejtörést okoz a hatóságnak. Nincs elég garázs, bár a sziklákat állandóan fúrják és robbantják, hogy nagygárázsokat rendezhessenek be barlangjaiban. Ha egy kocsi kívénül, a tulajdonosa nem tud túladni rajta, és ócskavasként sem értékesítheti itt az acélipar előkelő központjában. Évente több mint kétezer kocsit hagynak ott az úttesteken. Most azt tervezik, hogy tengerbe süllyesztik az ócska kocsikat, bár ez is költséges, száz svéd koronába kerülne egy autó elsüllyesztése. És hogyan állnak kultúra dolgában? Drága a könyv, duplája a mi könyveink árának, a mozi és a színház a háromszorosa. A jómódú svéd polgár — ezt is statisztika bizonyítja — italra és dohányra lényegesen többet költ, mint kulturális igényei kielégítésére. Ez annál feltűnőbb, mert Stockholm vezető színházainak műsora nagyon vonzó. A Királyi Operaház világhírű táncosaival nyári balettfesztivált tart, énekesei kint Drottningholmban szórakoztatják a zenekedvelőket. A Városi Színházban a helsinki Svéd Színház vendégszerepei egy angol klasszikus, Sheridan A rágalmazás iskolája című komédiájával. Stúdiója August Strindberg Damaszkuszba című háromrészes drámáját tartja műsorán a filmjeiről nálunk is jól ismert Olaf Molander rendezésében. Bennünket a legjobban a Lilla Scenen érdekel, ahol Peter Weiss „Jean Paul Ma rat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet ápoltjai előadják de Sade úr betanításában“ című drámáját játsszák naponta (A Nagyvilág májusi száma közölte néhány részletét.) Itt Stockholmban tudtam meg, hogy Peter Weiss német drámaíró, a Gruppe 47 tagja, akinek csaknem leírhatatlanul hosszúcímű verses játéka világsikert aratott.* Legújabb müvét, a világháború sokmilliónyi mártírja emlékének szentelt Auschwitz című oratóriumjátékát ősszel Piscator, a nagynevű német rendező mutatja be. A svéd művészeti élet megformálásában egyébként része van a pécsváradi születésű, éveken át Prágában dolgozó Nemes Endrének is. Az expresszionistaként induló festőt itt nálunk mint a kilencszázkilences csoport érdemes tagjaként tartják számon. (Kassai, osztravai és prágai képtárak őrzik néhány alkotását.) Nemes is emigrációba kényszerült, és sokévi hányódás után kötött ki Stockholmban, ahol művészi körökben rangos nevet vívott ki magának. Legutóbb Londonban volt reprezentatív gyűjteményes kiállítása — értékes katalógusát forgathattam —, és most ősszel több mint huszonöt évi távoliét és szünet után ismét bemutatkozik Prágában, régi működése színhelyén. A világhírű Ingmar Bergman nevét sem a színházak, sem a mozik plakátjain nem olvashattam, csupán azt jegyezhettem fel egy újsághír kapcsán, hogy a Csend és más kiváló svéd filmek nagynevű rendezője őszszel egy új Moberg dráma rendezésére készül. Berlinből Prágába emigrált és az ottani Kép zőmfivészeti Akadémián tanult. Apja egyébkén! trencsénl születésű volt, és ő a náci megszállók elől menekülve előbb Svájcba, majd Svédországba költözött. 19
