A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-21 / 8. szám

Afe/yen a frewtmögött \ ' Kijevben elszabadult a pokol A gyors harctéri sikerektől megittasodott náci hadvezetőség otthonosan berendezkedett Kijevben. Hajtóvadászatot indított az ottmaradt szovjet funkcionáriusok, kommunisták, a szocia­lista rendszerhez hű személyek ellen. Napirenden voltak a raz­ziák, házkutatások, letartóztatások és kivégzések. A közeli Kagarllkban VasziliJ Leontyevlcs Vitiscsenko igaz­gató tanító lázasan csomagolt. Az illegális területi pártbizott­ság utasítására át keiü mennie a frontvonalon. Legközelebbi munkatársai már a Gestapo kezére Jutottak. S ha nála talál­nák ezt a táskát... Sokáig töprengett, míg tekintete meg­akadt öccsén, Misán. . — Te, Misa, te már nagy fiú vagy, sok mindent megértesz abból, ami történik. Rád bízom ezt a táskát, te majd jól el­rejted. Nem szabad, hogy a németek kezébe Jusson. Tudod, sok ember élete függ tőle ... Misa, a kamaszfiú nagyon Jól elrejtette az iratokat. Olyan Jól, hogy csak most, 25 évvel a végzetes események után, a kagarllkl Iskola renoválásakor találták meg a padlás egyik rejtekhelyén. A párt megbízásából A padlásom talált ofanáinyok 'képet adtaik a párt leijéről ille­gális területi bizottságának hónapokon át folytatott harcos tevékenységéről. A partizánharc szervezésével megbízott elv­­társakat még a város eleste előtt Ukrajna Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságában szemelték ki a titkárok. Köztük volt Ivan Vasziljevics Szergijenko hanyevói Igazgató tanító is. Rozvazsevben illegális kerületi pártbizottságot szervezett, melynek tagjai Krapivnában titokban üléseztek. Egyszer azon­ban Hanyevóban találkoztak Andrej Rugyenkónál, akiről ké­sőbb kiderült, hogy áruló. A rendőrök és a Gestapo az ille­gális szervezet nyomára akadt. Hat elvtársat, köztük Szergi­jenko apját is, agyonlőtték. Ivan Vasziljevics akkor Sztaviba menekült nagybácsijához, Pasz Usztyinovics Cernobajhoz, aki munkát talált számára a helybeli cukorgyárban. Amikor „rendőrök" vigyáznak a röpcédulák nyomtatására A gyárban Ivan Vasziljevics nyitott szemmel Járt. Érezte, hogy a németeket itt is ádázul gyűlölik, s nem haboznának fegyvert fogni ellenük. Különösen megbarátkozott ProkofiJ Ri­­bakkal. — Te, Prosa — szólította meg egyszer, — itt is ütni kelle­ne a németeket, nemcsak a harctéren ... — Elárulok neked egy titkot... Majd összehozlak jó embe­rekkel, meglátod... — válaszolta a fiú. így barátkozott meg Szergijenko későbbi munkatársaival, köztük Prosz apjával Trofim Ribakkal. Egyik összejövetelükön felvetődött a gondolat: Fel kell venni a kapcsolatot más kerületekkel, mert a maguk erejéből nem képesek nagyobb akciókra. A területi bizottság vezetése nagyon hiányzott, ezért Szergijenko vezetésével Sztavlban illegális területi pártbizott­ságot alakítottak, s megbízták Szergijenkót, lépjen kapcso­latba a kijeviekkel. Közben Sztavlban vígan nyomtatták az illegális harcra moz­gósító röpcédulákat, a szovjet vezetők buzdító sorait, tájé koztató lapokat adtak ki a front helyzetéről és a nemzetközi eseményeikről Ljuba Gura biztonságban dolgozhatott a lela­katolt nyomdában, melyet állig felfegyverzett rendőrök őriz­tek. A „fiúik“ a párt megbízásából lépteik a rendőrség szolgá­latába, és főnökük Sztyepnn Logvinovics KovalszkíJ állandó kapcsolatban állott az illegális területi pártbizottsággal. A röp­lapokat azután két megbízható ember: Alekszej Trofimenko cukorgyára söfőr és PJotr Sevosenko szállította Szita/viból KI- jevbe... Hősi halál A röplapok feltűnése Kijevben nagy riadalmat okozott a rendőrségen. Azt hitték, az ukrán nacionalisták, a petljuris­­ták és banderlsták segítségével sikerült elbánniuk a „vörösök­kel“ s Íme most az 6 nevükben harci felhívások jelennek meg. Vonatok siklottak ki, szerelvények repültek levegőbe Kljev vidékén, váratlan robbanások történtek német hivatalok­ban. Kinek a titokzatos keze irányíthatja ezeket az akciókat? Meggyőződésük szerint egy központból indulnak ki a szá lak. Provokatőrök, besúgók egész ármádiáját szabadították rá Kijevre, közben erősítették a razziákat, a terrort. Áruló juttatja — immár negyedszer — rendőrkézre a Szer­gijenko vezette illegális kijevi területi pártbizottságot. 1943. Január 17-ről 18-ra virradó éjjel tartóztatták le őket. Az ítélet egyértelmű volt: halál. Kegyetlen kínzások után egy fagyos reggelen kivégzőosztag oltotta ki a bátor pártharcosok, to vábbá Szergijenko nagybátyja, CsernobaJ és felesége életét. Kljev környékén a bosszúálló fasiszták több mint 700 ártatlan embert koncoltak fel tehetetlen dühükben. A bizottság tagjai közül csak Kovalcsuk érte meg a felsza­badulást. ö eljutott Berlinig. Vitiscsenko átjutott a frontvona­lon, de Lengyelország területén a felszabadító harcokban hősi halóit halt. Életüket áldozták a kijevi területi pártbizottság tagjai, de helyükbe újabb hősök léptek ... Következik: Meglepetések Harkovban Tudósítóink írják • Csaknem egy féléves kemény, szí­vás munka eredményeként színre került a Bánk bán Nagykaposon. Nem hivatá­sos színészek, mégcsak nem is gyakor­lott műkedvelők jóvoltából. Egyetemes irodalmunk legnagyobb nemzeti drámá­ját a nagykaposi Tlzenkétévas Középis­kola magyar diákjai szólaltatták meg. Hadd jegyzem meg mindjárt azt Is: nem is akárhogyan. Az előadás színvonalas, s ml több, szívbemarkoló volt. E lelkes diákok úgy látszik nagyon Is tudták, mit végeztek, mihez nyúltak, s mit lehet a Bánk bánból kihozni a nagykaposi, a pruksi és más színpadokon is, ahol csak felléptek. Én, aki 1956-ban Budapesten a Nemzeti Színházban végig néztem a klasszikus, s immár a világirodalomban is elismert nemzeti drámánkat, a kapóst előadáson is az első színtől az utolsó drámai jelenetig együtt éltem azokkal. akik e nemes tettre vállalkoztak. S ez előadásuk legfőbb értéke. Köszönet és dicséret minden szereplő­nek, s nem utolsósorban Géci Lajos és Petrlk Barnabás tanároknak, akik a drá­mát betanították. Legyen a nagykaposiak példája ösztönzés minden hazai magyar ajkú polgár számára, aki szívén viseli és szereti gazdag Irodalmunkat, nemzeti kultúránkat, történelmünket. Reméljük e jeles bemutatkozást Niagykaposon is újabb követi majd, mert kell Itt Is a szép, lelkesítő, nemzeti öntudatra ébresz­tő szó, hangozzék az bár Tiborc ajkáról, Petőfi, Vörösmarty, Ady vagy József At­tila verseiből — egyre megy. Az egysze­rű, hétköznapok emberei hallani akarják azt Bodrogközben is. Török Elemér, Abara • A Csemadok komáromi helyi szer­vezete hosszú hallgatás után valameny­­nyiünk örömére ismét életjelt adott ma­gáról. A helyi szervezet elnöke, Cibulka elvtárs szavai szerint az idei Jókai-na­­pokon már nem kell szégyenkeznie a csoportnak, mivel addigra színjátszói be­tanulják Jókai: Fekete gyémántok c, re­gényének színpadi változtatát. — A cso­port lelkes színjátszói Január 22-én Ker­tész Imre: Csacsifogat c. háromfelvoná­­sos vígjátékét mutatták be. A közönség szűnni nem akaró tapssal Jutalmazta de­rék munkájukat. A szereplőgárda vala­mennyi tagja valóban tudása legjavát nyújtotta. (Cséplő László, Komárom) • A Csemadok nyárasdi helyi szerve­zetének színjátszói nagy sikerrel mutat­ták be Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban c. vígjátékét. Ezúttal fejezzük ki köszönetUnket Esztergályos Gabriella tanítónőnek, aki a darabnak nemcsak betanítója, rendezője, de egyben kiváló főszereplője Is volt. (Belucz János, Nyit­­ra). 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom