A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-06-13 / 24. szám

Bajiul Béla |i!&7Kisti: I: írónkat találtuk két csinos tanítónő társa­ságában. A csillagszemű asszony, a Tűzvl­­rág, a Baj van a szerelemmel, népszerű szer­zőjével való találkozás mindig élményszám­ba megy, humoráról, szellemes tréfáiról, messzefőldön híres ember, s külön élmény hogy most más oldaláról, „a nemzet nap­számosaként“ is megismerjük őt. Csakhogy itt furcsa (majd azt mondtam kétségbeej­tő) módon komoly, sőt komor embernek látszik Lovlcsek Béla. Nein viccel, nem ne­vettet, fáradt hangon magyaráz valamit kol­léganőinek, hellyel kínál bennünket, meg­kérdi mi járatban vagyunk. — Az ifjúsági klubról szeretnénk meg­tudni valamit. — Akkor legjobb lesz, ha szólunk Ojváry Lacinak, az igazgatónak, ő volt a fő kezde­ményező. Amíg az igazgató megérkezik: — Most min dolgozol, Béla? — Előkészületeken. — Azonkívül. — Egy kisregényen, az időmből futja. — Témája? — Egy fiatalember, aki mezőgazdasági technikumot végzett, kikerül az életbe, ott sok minden történik vele éppen csak az nem, amit várt. — Munkacím? — Almok nélkül. Belép Ojváry igazgató s a beszélgetés más irányba jut. — Milyen célt, ill. küldetést szántak az Ifjúsági klubnak — érdeklődöm. — Elsősorban az értelmiségi, vagy ér­telmiségi pályára készülő ifjúság tömöríté­sét, szeretném megteremteni bizonyos fajta, nemesebb szórakozás, szórakozva tanulás' lehetőségeit. — Csak az értelmiségi ifjúság (diákság) látogathatja a klubot? — Nem. Az összejövetelekre akárki eljö­het, s maradhat, ha Jól érzi magát. Egy fel­tétellel persze: Itt lvászatot, kártyázást, randalírozást nem tűrünk, arra ott van a kocsma. — Mikor alakult a klub? — Május 7-én. — Milyen gyakoriak az összejövetelek? — Havonta kétszer (pénteken) tartunk klubdélutánt. — Milyen műsorral? — Rövid ismeretterjesztő előadás, vita, társasjátékok, tánc és egyéb szórakozás. Mindez természetesen kötetlen, közvetlen módon, tehát klubszerűén, de fegyelmezet­ten. — Vezetőség? — Négytagú, funkciók nélküliek. — Mi a vezetőség szerepe? — Az előadások és az anyagiak biztosí­tása, a klubélet irányítsa, mindenfajta dirl­­gálgatás nélkül. A délutánok műsorát, a műsorok jellegét a klubtagok határozzák meg. —■ Állandó klubtagok vannak? — Nehéz lenne két összejövetel után megállapítani, ki lesz rendszeres látogatója az ifjúsági klubnak, mindenesetre szeret­nénk egy harminc-negyven tagból álló törzsgárdát kialakítani. — No és kinek az égisze alatt működik az ifjúsági klub? — Természetes a Csemadok mellett. 3. Ha Oroszkán megkérdezünk valakit, hol lakik Pető Lajos tanító, azt a választ kap­juk, hogy a Csemadok utcában. Az utcának nem ez a hivatalos neve, mégis Csemadok utcának Ismeri itt mindenki, mivel minden házban két három Csemadok tagot találunk. Hogy ez milyen mértékben Pető kultúrtár­­sunk érdeme, az ő szervezőképességét dl­­cséri-e nem tudom, de hogy nem véletlen, az biztos, Sőt az sem lehet véletlen, hogy a legutóbbi évzáró közgyűlésen amelyen négyszáz ember vett részt, s ahol Pető Lajost titkárrá választották, nyolcvan új tagja lett a Csemadok szervezetnek. A zselizi dal- és táncünnepélyre a Garam­­menti Tapsi kolós c. népi tánccal mennek, ha sikerül jól felkészülniük. Ez a „ha“ azt jelenti, hogy a tánccsoport vezetője Magyar­­országra költözött, új vezetője van a cso­portnak, s így a zselizi szervezetről leg­alábbis megkérdő jeleződik. — Pedig Jó lenne már egyszer Gomba­szögre is eljutni, mondotta Bálái Lajos, az oroszkai Csemadok-szervezet új .elnöke. — Azonkívül a közeljövőben egy Lovi­­csek-szerzői estet szeretnénk rendezni. Az író már beleegyezett, hogy meg * kell szer­vezni és helyiséget biztosítani, mivel a Cse­­madok-klub befogadóképessége kicsi. 4. Megálltunk még Nagysallórt, beszélget­tünk Bajkai Bélával. A nagysallól szervezet is Jól működik, mivel azonban lapunkban a közelmúltban írtunk róla, egy közvetlen adattal egészítem ki a múltkori cikket: A Járási konferencia tiszteletére 105 új tagot szereztek — a régiek. Gondolom ez önma­gáért beszél. Na és végül itt van Léva városa. Teljes ütemben folynak az énekkar- és tánccso­port próbái. A negyventagú dalárda Halász tanár és Mátéfi Miklós vezetésével készül Zselízre. Szobi Kálmán titkár szerint a mű­sor csiszolt, látványos, Jóhangzású, érdemes megnézni. Nos, majd megnézzük, meghalljuk meglátjuk. Befejezésül hadd Idézzem Pásztor Lajos járási Csemadok titkár szavait: „A helyi csoportok munkájára igazán nem panaszkodhatunk: dolgoznak, kezdeményez­nek, igyekeznek. Állandóan növekszik a Csemadok-tágok létszáma, eddig 4280 új Igazolványt adtunk ki (4100 régi tagunk volt). Bővül tevékenységük köre, emelke­dik rendezvényeik színvonala. Ennek egyik okát, sok egyéb tényező mellett, abban is látom, hogy a járás új vezetői, a párt- és közigazgatás új Járási funkcionáriusai ta­nultak az elmúlt évek tapasztalataiból, már nem nézik felületesen a Csemadok munkáját, becsületesen igyekeznek megoldani a járás­ban található nemzetiségi problémákat. Pél­da erre, hogy az iskolai körleveleket már magyar nyelven is elküldik a címzettnek, továbbá határozat született, mely szerint a járásban található valamennyi egynyelvű cégtáblát még ebben az évben kétnyelvű­­ekkel cserélik ki stb., stb. Az ilyen légkörben érdemes, és lehet is jól dolgoznti Fényképésztől Mészáros ZS. NAGY LAJOS 7 A 16vai«k a Clgánjtánccal késxfilnek Zsellxre

Next

/
Oldalképek
Tartalom