A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-07 / 10. szám
KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Gábor Andor sgyik verséből idézünk, folytatva a függőleges 13. és 20. s2. sorban. 13. May Károly biogramja. 14. Föld latinul. 15. Női becenév. 16. Asszonyi. 17. Famunkás. 19. Dunántúli folyó — névelővel. 21. Kevert bang. 23. Saját kezűleg. 24. Pénzegység Iránban. 26. Fiume betűi. 28. Dallam. 30. Kő szlovákul. 32. Ékezettel: délamerikai tevefajta (névelővel). 34. Híres magyar zeneszerző. 36. Rajongva tisztelek. 38. Asztalos szerszám — névelővel. 40. A madarak dísze. 41. A dinárait feltalálója. 43. Hígít. 45. Lom ikerszava. 46. Azonos betűk. 48. Eltorlasztás. 51. Sír. 52. Vissza: mindenség, németül. 54. Televíziós készülékem. 55. ........Margit, szlovákiai magyar írónő. 57. Jog, valamely határozat elfogadásának megakadályozására. 59. Kicsinyítő képző. 60. Zoltán Andor. 62. Vissza: látomások. 64. Formátlan (gör.j. 66. Köszvény. 69. Kérdőszó. 70. Regina betűi. 72. Szikla. 74. Nem egészen naiv. 74. Az ábécében egymást követő két betű. 76. Csacsi beszéd. 78 Mánta betűi. 80. NLE. 81. Irma Mária. 83. Nyelvész. 87. Iajos Tamás. 88. Csúnya. 90. Juttat. 91. Arany franciául. 92. Hegység a Szovjetunió és Mongólia határán. 94. Kocka latinul. (ék. hiba). 96. Erős vihar. 99. I. Ö. 100. Mezőgazdasági szerszám. 102. Testőrség. 104. Katlan. 106. Asszonyom. FÜGGŐLEGES: 1. Ékezettel: részvényem. 2. Tett vége. 3. Növény, főzete üdítő ital. 4. Mutatószó. 5. Gerenda szlovákul. 6...........ráza, tiszta lap. 7. Mária Terézia. 8. Enyém latinul. 9. Papírra vetné. 10. Tigrisek idegen nyelvem. 11. Betű kiejtve. 12. Házas. 13. A vízszintes 1. folytatása. 18. Varázsló, pap (a sámánizmusban). 20. A függ. 13. folytatása. 22. Pásztor németül. 25. Levet. 27. Könyörgés. 29. Juhistálló. 31. Kevert beton. 33. Olasz betűi. 35. Tévesen ír. 37. Kocsi alkatrész. 39. Kártyajátékok. 42. Legyőz. 44. Rossz szellem. 47. Battériája (ék. felesi.]. 49. Betűpótlással: szín. 50. Norvég város. 53. Vissza: kérdősző. 56. Török. 58. ... után, majom. 61. Kötőszó. 63. Bájos jelenet, kép. 65. Frigyes Gábor. 67. Ékezettel: kötőszó. 68. Prágai Wegen nyelvű könyvkiadó-vállalat. 71. Alarm. 73. Kilát betűi. 77. Fordítva: e napon. 79. Motorgépkocsik részére építették. 82. Múlandóság. 84. Helyrag. 85. Vissza: élek egy házban. 86. Nem egészen sánta. 89. Gazdaságunk alapja. 93. Város az NSZK-ban (ék. felesi.). 95. Kadarkában van. 97. Bárka része. 98. Esküvő. 101. Kerek. 103. Év Párizsban. 105, Hangtalan néma. 107. R. M. Az előző rejtvény megfejté« se: „... asztag mellett kalászt szedni: jó (de hát, akit nem éget, az ne fújja a kását) mert aki molnárral utazik, annak lisztes a kabátja .. hála, sem hűség. Minthogy az egész cselekmény a szocialista társadalom kialakulásának kezdeti szakaszára esik, Szabó Béla ezen bévill nem fedezhette fel a fasizmust, hanem mint fentebb állítottuk, á fasizmust esetleg regenerálni képes erőket. Csakhogy a valóságos történelmi és társadalmi helyzet más volt. Ezek az erők nálunk akkor szenvedtek megsemmisítő vereséget. A tragikus magyarországi események visszhangfát érzem Szabó Béla könyvében. Talán a szörnyű híres és az országra szabadult feneségek hatása alatt álmodta s borzongta végig az ebek lázadásának kísérteties groteszkfét. Elhiszem Fehér Pálnak, hogy nemzetközi viszonylatban aktualizálódott a fasizmus veszélye, csakhogy Szabó Béla nem a nemzetközi helyzetből von le tanulságokat, hanem egy hazat viszonylatban irreálisan feltételezett helyzet alapján figyelmeztet: „A veszettség ellen elég az oltás, de a fasizmus ellen állandóan és kérlelhetetlenül harcolni kell." A különféle bajoktól nem mentes a mi társadalmunk sem: a machiavellista hajlamok, antiszemitizmus, különféle nacionalizmusok suba alatt és csökevények gyanánt a mi társadalmi állapotaink közepette is előfordulnak. Ezek leplezlezése és ábrázolása más szemléletet és más eszközöket követel. Szabó Béla alkotásában feltétlenül meg kell . becsülni szubjektív élményeitől determinált kérlelhetetlenségét a fasizmus erkölcsi nihilizmusa ellen, hűségét önmagához. a formai megoldások ellentmodásalnak ellenére nuilvánvalö emberi tisztaságát. BÄB1 TIBOR Számos ismerős és ismeretlen olvasó azzal a kéréssel fordult hozzám, az „Erzsi tekintetes asszony" folytatásban megjelent regényem elolvasása után, hogy írásom fantáziám szülötte, vagy történeti alapon megírt valóság? Felvilágosításként közlöm az olvasókkal a következőket: Mikor utoljára Nagyváradon jártam, öcsémmel felkerestük édesapánk sírját, a váradolaszi temetőben. Elmenőben testvérem megkérdezte, hogy nem lenne kedvem elmenni Madáchné sírjához is? Meglepődve kérdeztem. Hogyan? Hát az Ember Tragédiája" írójának hitvese Váradon lenne eltemetve? S elindultunk Fráter Erzsiké nyughelyéhez. Út nem vezetett hozzá, bozóttal benőtt, süppedt sírhantok között botorkáltunk „Lidércke" sírjához, ahol fekete, repedezett fájű kopjafa jelezte, hogy az, aki itt alusssza örök álmát: Madách Imréné, Fráter Erzsébet élt 45 évet. Elcsodálkoztam, hogy itt van elhantolva, Váradon. Hogy kerülhetett ide? Hosszas keresés, kutatás után végre a váradolaszi református egyházi hivatalban bukkantam nevére egy régi. bőrkötéses, halottakat nyilvántartó anyakönyvben. Ebből tudtam meg, hogy a váradi közkórházban hat* meg. Halál okául „Es“-kór volt bejegyezve, amely önkívülettel járó, epileptikus rohamokat jelent. . . Volt azonban a lelkészi hivatalos bejegyzésben egy mondat a lakhely rovatában: „Állandó lakása: nem volt.44 Szíven ütött ez a pár, könyörtelen szó . .. Hogyan lehetséges — tettem fel magamban a kérdést — hogy a Madách család, mely 5000 holdas birtokkal rendelkezett, így hagyta volna elszegényedni, nincstelenek sorába állítani a költő hitvesét, a költőét, aki viszszahívta feleségét, s megengedte, hogy holtáig az ő nevét viselje? Nem hagyott nyugton ez a kérdés. Elhatároztam. hogy kikutatom az okot, mely Fráter Erzsit az örvény szélére terelte. Felkutattam a Madách, Fráter, a Szontágh család életben lévő tagjait, az egykori sztregovai lelkész leszármazottját s azokat, akikről tudtára, hogy atyjuk baráti viszonyban állt a családdal. Ily módon számos dokumentum került birtokomba: levelek, fényképek és szájhagyományok a család részéről. S lassanként kezdett kibontakozni előttem a Tragédia írójának s hitvesének emberi tragédiája, melyben a feleség — Erzsi — egészen más világításban tűnt fel előttem, mint amilyennek régi tankönyvek és szenzációt kereső regényekből ismertünk. Rendkívül érdekes volt számomra a véletlenek játéka. így pl. az, hogy Fráter Erzsi sírja, apám nyughelyéhez közel van, hogy Erzsi tekintetes asszony abban a kórházi szobában halt meg, amelyben fiatal medika koromban beteglátogatásokat végeztem, s amely kórteremnek az ablakai arra az utcára nyíltak, melyben a mi kis családi házunk' állt, s amely előtt reggelenként kislánykoromban iskolába siettem. De még más körülmény, is közbejátszott, hogy érdeklődésem fokozódjon. így például az is, hogy mikor a már eszelős asszonyt Margittára adták e család tagjai, azon az utcán szökött ki a mezőkre kóborolni, ahol mi pár évig laktunk. . . Mindezek a körülmények nagy szerepet játszottak abban a törekvésemben, hogy évekig kutassak Madáchék családi tragédiája után- Ezen törekvésemben segítségemre voltak írásbeli és szóbeli közléseikkel: Madách Imre és Erzsi unokája: özv. Dr. Reinhardt Istvánná. Ruttkay Sarolta, Losonc; Madáchék dédunokája: Özv. Ficzekné Reinhardt .Alice, Besztercebánya, Madách Imre unokahúga Sztranvovszky Sándorné. Nógrádmarcal. Madách' Imre legjobb barátjának. Szontágh Pálnak unokabuga: Szontágh Katalin, Budapest — Henriczy Ágoston Madách bizalmasának fia — Fráter lózsef: Erzsi unokaöccse. Fráter Aladár; Erzsi unokaöccse, Klobusiczkv Béla (Erzsi udvarlójának fia). Az Irodalomból: Balogh Károly könyve: ..Madách az ember és a költő" s Palágyí Menyhért: ..Madách' Imre élete és költészete" Ennyi kutatás után írtam meg regényemet, s nagv örömömre szolgál, hogy a szerencsétlen .Erzsi tekintetes asszony" szomorú sorsáról írott munkám, megértő olvasókra talált. .5 hcmm Klss IMva: Az Erzsi tekintetes asszonyról"
