A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-06-27 / 26. szám

Mert a kínai jelentette számunkra mindazokat, akik messze voltak, mégis szeretni kell őket, és tenni kell értük va­lamit, noha sárgák és ferde szeműek. Mert nem az-e a legszebb, ha messze van az ember? De a „kínai“ nagybácsi nem jött el az­nap, s már esteledni kezdett. Kiszaladtunk mimagunk, hogy teát szed­jünk a kecskerágó-bokorról és hívogattuk a kínait, de ő nem jelent meg. A szamovár ott állt a' konyha előtt, s fortyogott halk fütyüléssel. Kellemes fa­szén-illat lengte körül. Beleszórtuk a csövébe a kecskerágó­leveleket, hadd forrázza le őket. Illatos füst emelkedett a magasba, s fodrosán remegtek a fák és a bokrok. Gyere, kínai — hívtuk. Egyikünk levette a kupakot, s mikor a forró víz sisteregve, pára-gomolyagban a földre csurrant, lélekszakadva menekül­tünk a cselédkonyhába. A majorosnétól krumplit kaptunk az üst­ből. Tudnivaló, hogy az üstből kivett krump­li minden más krumplinál jobb. Azért ad­ják a disznóknak és a lovaknak. Mégis egyre jobban elszomorodtunk, s a bokrok közt fölcsendült a majorosné tyú­kokat hívogató hangja. Fölkapaszkodtunk a bodzafa öreg, föld­re hajló ágaira, de senki nem nézett min­ket tévedésből tyúkoknak. A tóhoz futottunk, hogy odanőjünk, mint a tóparti fűzfák, de hiába nyújtogat­tuk karjainkat, a szél nem akarta lenget­ni őket, s nem váltak gallyakká. Az öcsike fél lábával a vízbe esett. Kihalásztuk, s a komló-aszalóba vittük, száradni. A komló-aszaló az ólak fölött volt. Fülledt homályban kellett fölmászni a létrán, s a magasból a padló résein át lát­ni lehetett a disznókat; úgy feküdtek reke­szeikben, mintha letaglózták volna őket. A szellős padláson az állványokra terí­tett cserényekről a frissen szedett komló szeszes illata szállt felénk. A padlás ajtaja egyenesen a szabadba nyílt; leugorhattunk a karámba, a szalma törékeny susogásába. Kifulladva verítékkel és porral fűsze­rezve, de végül is tisztára mosva feküd­tünk le aludni, ismét boldogan, abban a biztos tudatban, hogy holnap ismét meg­tehetünk mindent, amit akarunk; hogy minden sikerülni fog; hogy holnap eljön a kínai. HERÉNYI GRÁCIA fordítása SZIROTYAK DEZSŐ rajza i/ssssss^ssssssssssj’ssssss/ssssssssjYss/yssy-s^ssrrrs^ssssssssssssssssysssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss** James Baldwin, az ismert amerikai néger író nyilatkozott terveiről: „Gépelem Going to Met the Man című készülő kötetem harmadik s egyben utolsó elbeszélését. A kötet az idén Jelenik meg a Diai kiadónál. Rövidesen be­fejezem When the Rest of Heaven was Blue című nagy lélegzetű regényem első részét; a háromrészes regény egy néger és egy fehér család sorsát követi nyomon a polgárháború­tól a második világháborúig. Végül megír­tam új darabom, a The 212 st Day of Sodom első felvonását. A darabot Ingmar Bergman kívánja színre vinni Stockholmban" 1900 és 1964 között száznegyvenhatszor vit­tek filmre Shakespeare-színdarabot. Az első a Hamlet volt 1900-ban, Sarah Bernhardt-dal és Pierre Magnler-vel, Clement Maurice ren­dezésében. Kozincev Hamletje a dráma hu­­szonharmadik filmváltozata. 1901ben ugyan­csak Franciaországban Georges Mélies rende­zésében vitték filmre először a Rómeó és Júliát, s ezt még húsz változat követte (leg­utóbb egy olasz és egy spanyol). Erskine Caldwell In Search of Bisco című új könyvét az amerikai kritika egyöntetű (Röviden lelkesedéssel fogadta. A könyv útleírás formá­jában— az amerikai Délről fehérek és feke­ték problémáiról szól, és rengeteg benne ,A düh, az egyéni tragédia, a megrázó történet emberek szenvedéséről, fájdalmáról, szeren­csétlenségéről, Tőröméről és reménykedésé­ről", „telve humanizmussal és az emberekbe, az emberi haladásba vetett bizakodással.” Nagy vállalkozások fémjelzik a szovjet könyvkiadók idei tevékenységét. Iz Irodalmi Kiadó például regényekből, novella- és vers­­antológiákból Indított tizenkét kötetes so­rozatot a fasizmus feletti győzelem huszadik évfordulóján. Solohov 60. születésnapja tisz­teletére kiadják az író válogatott müveit, va­lamint a Csendes Dont és az Embersorsot. Ugyanebből az alkalomból jelenik meg V. Pe­­telkln Solohov humanizmusa, Zs. faklmenko Solohov világképe és V. Litvinov Grigorlj Me­­lehov tragédiája című munkája. Figyelemreméltó kötettel gyarapodott a dzsessz irodalma. A dzsessz háborúja — nem­rég jelent meg Párizsban Hugues Panassie tollából — idézi számos ismert dzsesszénekes művészi hitvallását. Hivatkozik többek kö­zött felly Roll Mortonrá, akt szerint a dzsessz „nem a zeneszerzés, hanem az Interpretálás művészete; bármilyen zeneműből lehet dzsesszt csinálni, ha Ismerjük az átalakítás módozatait." Divatmodellek ellopásáról szól majd a Vé­nusz születése című film, amelynek forgatá­sára Párizsban kerül sor. A film főszerepére Audrey Hepburnt szerződtették. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom