A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-06 / 23. szám
NAP 1___„*.■!(**> — 1QOOOG fényév Csillagrendszerünk, a Galaxis. A 100—200 milliárd calllag együttes, összeolvadó fénye lapos, diszkosz alakra emlékeztet (oldalnézet). Lehet, hogy ezt a képet fog]« sugározni a Föld, ha rábukkanunk az elad Idegen clvHHxAdóra. A kép a 19-soirban 209 rádiójelet éa szünetjelet tartalmaz. (Két prímáséin szorzata ez: 19.11» 209.) A jelek és a szünetjelek egyfoxtma Időtartalmúnk. Feltételezzük kozmikus partnerünkről, hogy adásunkat 19 sorba rendezi, és Így a 108-os jellel éa 103 szünetjellel kirajzolják egy földi ember sematikus alakját. Később ugyanilyen módszerrel partnereink tudtára adhatjuk bolygórendszerünk képét etb. A világ egyik legnagyobb rádiótávcsöve a 70 méter átmérójü Iodrell Bank-1 teleszkóp. Elméleti számítások szerint SO fényéve« körzeten belül kozmikus kapcsolatok felvételére alkal-Szklovszklj szovjet professzor a moszkvai sajtókonferencián előadást tart a CTA-102 rádióforrásról. Bár lehetségesnek tartja lakott világok millióinak lótazáaét, a CTA-102-t Inkább egy szupernóva csillag sugárzó maradványainak véli. A CTA-102 rejtélye Miről lehetne felismerni egy kozmikus rádiójel mesterséges eredetét: hogyan tudnánk eldönteni, hogy valóban értelmes lények sugározták-e felénk? Mai Ismereteink szerint az élettelen anyag mindenféle hullámhosszon folytonosan sugároz, bár a sugárzás erőssége változó, hullámzó lehet. A Galaxis Ö6szsugárzásának alapzaja olyan hangot hallat a vevőberendezésben, mintha egyhe széltől borzolt fenyőfa tűinek zizegését hallgatnánk. Mesterséges eredetre utal mindaz, ami ettől eltérő. Például az adás hirtelen megszakt tása, majd később ugyanazon jeleknek az Ismétlése. Nehezen képzelhető el olyan civilizáció, amely elfelejti levenni ujját az adóberendezés gombjáról és évezredeken át megszakítás nélkül folyamatosan sugározna. Kozmikus partnert kereső clvllizá dónak arra kell törekednie, hogy üzeneteit meg tudják különböztetni az élettelen anyag természetes sugárzásától. Sajnos, a CTA-102 kozmikus rádióforrás, amely most világszerte felzaklatta az emberek fantáziáját, nem felel meg ezeknek a követelményeknek. E kozmikus objektum Irányában a legnagyobb távcsövekkel sem találtak világító égitestet, ami elsősorban azt sejteti, Jiogy rendkívül messze van, kívül fekszik a Galaxis határain, távolsága lehet 100 ezer vagy millió, talán milliárd fényév is. Ebben az esetben az sem volna túl érdekes, ha a rádiózaj valóban mesterséges eredetű. Hiszen egy-egy üzenetváltás millió vagy milliárd évekig tartanai Ilyen rendkívül hosszú ldó alatt sok kiszámíthatatlan dolog történhetne a Földön (és ott Is). Pillanatnyilag olyan kozmikus partner „kerestetik*, akivel^egy üzenetváltás nem tart tovább néhány^évtizednél, vagy sokat mondunk: néhány évszázadnál. A CTA-102 rádiójelei a felfedezés óta szünet nélkül érkeznek. Minden fejlett civilizációról feltételezzük, hogy Intelligens voltukat a jelzések megszakításával, majd a „műsor“ Ismétlésével tudják bizonyítani. A jelzések mesterséges eredetét nem leplezi, hanem ellenkezőleg: valamilyen félre nem érthető módon bizonyítani kell. Mindaddig míg ezt nem tapasztaljuk, a CTA-102-t mint civilizációt, a fantázia birodalmába kell utalnunk. GAUSER KAROLY 7
