A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-23 / 21. szám

nut' e ty i/T ö l S-tfa rfy * iHpivo Vflíl.t »C.'T'tOinHiOlö + 0*1 Tn 11 r7K2lllriii ct a lr.1 a -m a rrá.1Vi o+ióf oCkl f r»1 \r -Alig pór hete volt kilencven esztendeje annak a nevezetes eseménynek, hogy a bécsi Operaház dlszlközűnsége először hall­gatta végig a „Sóiba királynője“ című Goldmark opera flnomszűvésű keleties ko­­loritú zenéjének dallamait. Kettős Jelen­tőségű volt ez a koramárciusi nap, mivel a zenetörténetem egyik nagyhatású és sike­­reklben gazdag operabemutatóját Jelzi, másrészt mivel Goldmark életútjának ha­tárjelzője, mely meghozza számára a vár­va várt döntő sikert. E nevezetes nap dátuma — 1875. már­cius 10. — geometriai pontossáiggal oszt­ja két — ellentétes előjelű — részire a szer­ző életét. Goldmark Károly százhairmlncöt éve, 1830. május havának 18. napján lát­ta meg a napvilágot Keszthelyen a Feste­­tiehek Balaton melletti saékhelyén-A sok­gyermekes kántorcsaládiban nem várja nagy Jólét az újszülöttet s a többi gyermek sorsára jutva Károly sem részesül rend­szeres iskoláztatásban. így történik aztán, hogy zenei képességei hamarább mutat­koznak meg, hamarább Ismeri a vonó ke­zelésének tudományát, mint a 12 éves koriban megismert ábécé rejtélmieit. Az el­ső tapogatiódzó kísérletek után hosszú éveikre a hegedűvel Jegyzi el magát, mely­nek aztán rövidesen Jőhirű mestere lesz. A keszthelyi zsinagóga udvarától életútja. Sopronon át Bécsbe, majd Győrön át — ahol a 48-as események aktív részese — Budára vezet, hogy ott egy kis füstös óbu­dai kocsmában húzza a talpaló valót a J6- kedélyű polgároknak. Ezekre' a tanulóévekre a tervszerű és kitartó önképzés mellett a nyomor és a nélkülözés hyomjá rá bélyegét. A szorgal­mas munkának azonban megvan az ered­ménye, mert alapos hangszeres tudásra téve szert, rövidesen újra bécsi színházi zenekarok pulpitusai! előtt találjuk a fia­tal muzsikust, aki a megélhetéssel foly­tatott .küzdelem mellett már megkompo­nálja első zsenge kamara Jellegű szerze­ményeit Is. Még pesti tartózkodásának Ide­jén, 1859. áprilisában tartja meg első nyil­vános szerzői estjét. Második szerzői est­je azonban már Bécs Igényes közönségé­nek váltja Ikí elismerését. A Goldmark név egyre Jobb csengésű lesz, az anyagi gon­dok Is csökkennek és egyre több Idő jut a komponálásra. Erre az időre esik a ma is gyakran felhangzó „Sakuntala“ nyitány, melynek pesti bemutatóját a vezénylő Er­kel Ferenc neve fémjelez. Ezután egy látszólagos hallgatási perió­dus következik, mely alatt nem más mint a nagy mű, a „Sába királynője“ nek par­titúrája születik. A komponálás munkája megszakításokkal mintegy hat évig tart, míg végre elkészül az első nagy látványos színpadi mű. A „Sába“ hát kész, de négy évig kell ádáz harcot folytatni, hogy a be­mutató megvalósulhasson. Miint oly sok korabeli zenész esetében, Goldmark felé Is Liszt Ferenc nyújtja se­gítő kezét. Egy jótékony-célú hangverse­nyen Ismeri meg az opera híres bevonulá­si indulóját, mely hatalmas közönségsi­kert arat. Liszt véleménye szerint „ha a mű telény.lre is olyan szép, mint ez a részlet, akkor okvetlenül elő 'kell adatni“, valamint Anidrássy Gyula döntő súlyú be­folyása végre megtűri a bécsi Opeinahóz vezetőségének ellenállását s megvalósul a várva várt bemutató. A bemutatón elért silier olyan nagy volt, amilyenhez hasonlót, alig látott a bécsi Operaház, s azótai a Staatsoper világhírű színpadán majd há­­romszázszor hangzottak el Szulamlth, a kiránynő és As,szád egzotikus színben pompázó áriáinak dallamai. Ez az est, ez a fényes bemutató volt hát a goldmairki életút nagy elégtétele. Mintegy kárpótlásként az ifjúság sok-sok koplalásáért, nyomoráért, a színházi ro­botban eltöltött évekért, megnyílik előtte a viliág s rálép a hírnévhez vezető útra és kezdetét vesizi a „Sába“ dialalmenete. Életének .nélkülözésekkel és szenvedé­sekkel teli; negatív korszaka lezárul, hogy megnyíljon a hátralévő negyven év sike­rekkel bearanyozott boldog, klegeyensúlyo­­zott alkotásnak szentelt Ideje. Élet© ezen­túl már végleg Bécs és a festői kis grnun­­denl nyaralóhoz köti, de lélekben vissza­­végylik gyermekkora színhelyére, a dím­­bes-doimbos Dunántúlra. Ez a nosztalgia cseng ki á nyolcvanéves aggastyán emlék­iratainak soraiból is, ahol azt írja, hogy „nagyon rideg az a lélek, mely ©1 tudja fe­lejteni azt a helyet, ahol .bölcsője ringott, mely el tudja felejteni a gyermekkor em­lékeit ..." VARGA JÓZSEF A honismereti körök jelentősége A Csemadok érsekújvári helyi szervezete már több mint 10 éve sorozatos előadáso­kat szervez városunk, valamint a környék történelméről. Ezeket az előadásokat eleinte a Csema­­dok régi kultúrtermében tartottuk meg, amelynek befogadóképessége 250 fő volt. Az első előadáson városunk legrégibb történelmével foglalkoztunk. A terem zsú­folásig megtelt, sőt sokan voltak olyanok Is, Okik az akkori kisebb terembe már nem fértek be. Az akkori vezetőség Keszt­­ler kultúrtárs indítványára a termet meg­nagyobbította és így mintegy 300-330- ra emelkedett a terem maximális befoga­dóképessége. A kezdeti stker ösztönzést adott arra, hogy a ,honismereti kör“ tagjai a járás falvaiban is tartsanak történelmi előadá­sokat. Ezeket az előadásokat a falvakon Is szívesen látogatták. Az emberék öröm­mel vettek részt Ilyen előadáson, hiszen a szülőföld történelme mindenkit érdekel. Ilyen előadások voltak Érsekújváron, kí­vül: Szimön, Udvardtani, Tardoskedden, Csúzon, Kürtőn, Fürön, Kamocsán, Bese-8 nyön és Andódon a régi újvári járásból, majd később, amikor a járás területe az új átszervezés következtében megnöveke­dett, akkor az új járás többi falvaiban Is tartottunk hasonló előadásokat. Érsekújvárnak és környékének gazdag a történelme, htszen a város 1663. szep­tember 2i-től egészen 1685. augusztus 19- Ig török rabság alatt volt. Ezenkívül a kuruckorban ts sok jelentős esemény szín­helye volt. 1710. január elején az érsek­­újvári főtéren fejezték le Ocslkay Lász­lót. 1228-ban Udvard községben volt hazánk­ban az első jobbágy lázadás a garambene­­dekt apátság egyre nagyobb jobbágyköte­lezettségei miatt. Azonkívül Udvardon volt 1307-ben a híres Udvardl zsinat, amelynek emlékére itt szólalt meg először az esti harangszó. Szímő mellett az 1920 as évék végén az akkori komáromi múzeum Igazgatója, dr. Alapy Gyula ásalott egy több éves cölöp­­építményt, amely Közép-Európában egye­dülálló lelet a maga nemében. Az első köztársaság Idején lelkes ér­sekújvári fiatalemberek Szőke Béla tanár vezetésével értékes archeológiát leleteket találtak. Nagy kár, hogy a háború utolsó fázisában városunkat ért három bombázás e leletek nagy részét megsemmisítette. Az érsekújváriak régi vágya volt, hogy a járási honismereti múzeumot a volt fe­rencesek kolostorában helyezzék el. Ebben az évben a munkálatok meg is Indulták, s azt gondoltuk, hogy városunk felszaba­dulásának 20. évfordulójára már részben Itt lesz a múzeum. Sajnos, ez a óhajunk nem teljesült, noha a munkálatokra for­dítandó pénz az állami költségvetésben is biztosítva van. A honismereti körök hasznos .munkát végeznek. Ebben az évben a Csemadok érsekúpárl helyi szervezete mellett működő honisme­reti körön kívül megalakult a Csemadok fárást elnöksége mellett a járási honisme­reti kör. Ezt úgy szerveztük meg, hogy azokat a kultúrtársakat, akik e téren már a helyt szervezetnél Is tevékenykedtek, megbízták a körzeti honismereti körök ve­zetésével. HOFER LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom