A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-23 / 21. szám
nut' e ty i/T ö l S-tfa rfy * iHpivo Vflíl.t »C.'T'tOinHiOlö + 0*1 Tn 11 r7K2lllriii ct a lr.1 a -m a rrá.1Vi o+ióf oCkl f r»1 \r -Alig pór hete volt kilencven esztendeje annak a nevezetes eseménynek, hogy a bécsi Operaház dlszlközűnsége először hallgatta végig a „Sóiba királynője“ című Goldmark opera flnomszűvésű keleties koloritú zenéjének dallamait. Kettős Jelentőségű volt ez a koramárciusi nap, mivel a zenetörténetem egyik nagyhatású és sikereklben gazdag operabemutatóját Jelzi, másrészt mivel Goldmark életútjának határjelzője, mely meghozza számára a várva várt döntő sikert. E nevezetes nap dátuma — 1875. március 10. — geometriai pontossáiggal osztja két — ellentétes előjelű — részire a szerző életét. Goldmark Károly százhairmlncöt éve, 1830. május havának 18. napján látta meg a napvilágot Keszthelyen a Festetiehek Balaton melletti saékhelyén-A sokgyermekes kántorcsaládiban nem várja nagy Jólét az újszülöttet s a többi gyermek sorsára jutva Károly sem részesül rendszeres iskoláztatásban. így történik aztán, hogy zenei képességei hamarább mutatkoznak meg, hamarább Ismeri a vonó kezelésének tudományát, mint a 12 éves koriban megismert ábécé rejtélmieit. Az első tapogatiódzó kísérletek után hosszú éveikre a hegedűvel Jegyzi el magát, melynek aztán rövidesen Jőhirű mestere lesz. A keszthelyi zsinagóga udvarától életútja. Sopronon át Bécsbe, majd Győrön át — ahol a 48-as események aktív részese — Budára vezet, hogy ott egy kis füstös óbudai kocsmában húzza a talpaló valót a J6- kedélyű polgároknak. Ezekre' a tanulóévekre a tervszerű és kitartó önképzés mellett a nyomor és a nélkülözés hyomjá rá bélyegét. A szorgalmas munkának azonban megvan az eredménye, mert alapos hangszeres tudásra téve szert, rövidesen újra bécsi színházi zenekarok pulpitusai! előtt találjuk a fiatal muzsikust, aki a megélhetéssel folytatott .küzdelem mellett már megkomponálja első zsenge kamara Jellegű szerzeményeit Is. Még pesti tartózkodásának Idején, 1859. áprilisában tartja meg első nyilvános szerzői estjét. Második szerzői estje azonban már Bécs Igényes közönségének váltja Ikí elismerését. A Goldmark név egyre Jobb csengésű lesz, az anyagi gondok Is csökkennek és egyre több Idő jut a komponálásra. Erre az időre esik a ma is gyakran felhangzó „Sakuntala“ nyitány, melynek pesti bemutatóját a vezénylő Erkel Ferenc neve fémjelez. Ezután egy látszólagos hallgatási periódus következik, mely alatt nem más mint a nagy mű, a „Sába királynője“ nek partitúrája születik. A komponálás munkája megszakításokkal mintegy hat évig tart, míg végre elkészül az első nagy látványos színpadi mű. A „Sába“ hát kész, de négy évig kell ádáz harcot folytatni, hogy a bemutató megvalósulhasson. Miint oly sok korabeli zenész esetében, Goldmark felé Is Liszt Ferenc nyújtja segítő kezét. Egy jótékony-célú hangversenyen Ismeri meg az opera híres bevonulási indulóját, mely hatalmas közönségsikert arat. Liszt véleménye szerint „ha a mű telény.lre is olyan szép, mint ez a részlet, akkor okvetlenül elő 'kell adatni“, valamint Anidrássy Gyula döntő súlyú befolyása végre megtűri a bécsi Opeinahóz vezetőségének ellenállását s megvalósul a várva várt bemutató. A bemutatón elért silier olyan nagy volt, amilyenhez hasonlót, alig látott a bécsi Operaház, s azótai a Staatsoper világhírű színpadán majd háromszázszor hangzottak el Szulamlth, a kiránynő és As,szád egzotikus színben pompázó áriáinak dallamai. Ez az est, ez a fényes bemutató volt hát a goldmairki életút nagy elégtétele. Mintegy kárpótlásként az ifjúság sok-sok koplalásáért, nyomoráért, a színházi robotban eltöltött évekért, megnyílik előtte a viliág s rálép a hírnévhez vezető útra és kezdetét vesizi a „Sába“ dialalmenete. Életének .nélkülözésekkel és szenvedésekkel teli; negatív korszaka lezárul, hogy megnyíljon a hátralévő negyven év sikerekkel bearanyozott boldog, klegeyensúlyozott alkotásnak szentelt Ideje. Élet© ezentúl már végleg Bécs és a festői kis grnundenl nyaralóhoz köti, de lélekben visszavégylik gyermekkora színhelyére, a dímbes-doimbos Dunántúlra. Ez a nosztalgia cseng ki á nyolcvanéves aggastyán emlékiratainak soraiból is, ahol azt írja, hogy „nagyon rideg az a lélek, mely ©1 tudja felejteni azt a helyet, ahol .bölcsője ringott, mely el tudja felejteni a gyermekkor emlékeit ..." VARGA JÓZSEF A honismereti körök jelentősége A Csemadok érsekújvári helyi szervezete már több mint 10 éve sorozatos előadásokat szervez városunk, valamint a környék történelméről. Ezeket az előadásokat eleinte a Csemadok régi kultúrtermében tartottuk meg, amelynek befogadóképessége 250 fő volt. Az első előadáson városunk legrégibb történelmével foglalkoztunk. A terem zsúfolásig megtelt, sőt sokan voltak olyanok Is, Okik az akkori kisebb terembe már nem fértek be. Az akkori vezetőség Kesztler kultúrtárs indítványára a termet megnagyobbította és így mintegy 300-330- ra emelkedett a terem maximális befogadóképessége. A kezdeti stker ösztönzést adott arra, hogy a ,honismereti kör“ tagjai a járás falvaiban is tartsanak történelmi előadásokat. Ezeket az előadásokat a falvakon Is szívesen látogatták. Az emberék örömmel vettek részt Ilyen előadáson, hiszen a szülőföld történelme mindenkit érdekel. Ilyen előadások voltak Érsekújváron, kívül: Szimön, Udvardtani, Tardoskedden, Csúzon, Kürtőn, Fürön, Kamocsán, Bese-8 nyön és Andódon a régi újvári járásból, majd később, amikor a járás területe az új átszervezés következtében megnövekedett, akkor az új járás többi falvaiban Is tartottunk hasonló előadásokat. Érsekújvárnak és környékének gazdag a történelme, htszen a város 1663. szeptember 2i-től egészen 1685. augusztus 19- Ig török rabság alatt volt. Ezenkívül a kuruckorban ts sok jelentős esemény színhelye volt. 1710. január elején az érsekújvári főtéren fejezték le Ocslkay Lászlót. 1228-ban Udvard községben volt hazánkban az első jobbágy lázadás a garambenedekt apátság egyre nagyobb jobbágykötelezettségei miatt. Azonkívül Udvardon volt 1307-ben a híres Udvardl zsinat, amelynek emlékére itt szólalt meg először az esti harangszó. Szímő mellett az 1920 as évék végén az akkori komáromi múzeum Igazgatója, dr. Alapy Gyula ásalott egy több éves cölöpépítményt, amely Közép-Európában egyedülálló lelet a maga nemében. Az első köztársaság Idején lelkes érsekújvári fiatalemberek Szőke Béla tanár vezetésével értékes archeológiát leleteket találtak. Nagy kár, hogy a háború utolsó fázisában városunkat ért három bombázás e leletek nagy részét megsemmisítette. Az érsekújváriak régi vágya volt, hogy a járási honismereti múzeumot a volt ferencesek kolostorában helyezzék el. Ebben az évben a munkálatok meg is Indulták, s azt gondoltuk, hogy városunk felszabadulásának 20. évfordulójára már részben Itt lesz a múzeum. Sajnos, ez a óhajunk nem teljesült, noha a munkálatokra fordítandó pénz az állami költségvetésben is biztosítva van. A honismereti körök hasznos .munkát végeznek. Ebben az évben a Csemadok érsekúpárl helyi szervezete mellett működő honismereti körön kívül megalakult a Csemadok fárást elnöksége mellett a járási honismereti kör. Ezt úgy szerveztük meg, hogy azokat a kultúrtársakat, akik e téren már a helyt szervezetnél Is tevékenykedtek, megbízták a körzeti honismereti körök vezetésével. HOFER LAJOS
