A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-23 / 21. szám
ellen Irányul, aki nem Amerikában született, aki nem protestáns, angolszász, és aki nem fehér; a haladó világnézetű emberekről nem Is szólva. A Klan „hihetetlen hatékonysága“ Idézünk a Time legutóbbi számának hoszszú, elemző cikkéből: „Mint politikai erő, a Klan hihetetlenül hatékony volt. Az 1924—28-as elnökválasztási konvenciókon és kampányokon, továbbá száz meg száz helyi választáson döntő tényező. Fehér Házba, Plakátokat vittek: „Johnson elnöki Ön tengerészgyalogosokat küld Vietnamba. Miért nem küld szövetségi rendőrséget Selmába? (A Paris Match képe és aláírása) A Klan útja egyenes irányban vezetett a 30-as években, a német—amerikai náci Bundhoz. A második világháború antifasiszta küzdelme csendességre késztette ugyan, de már 1945-ben amikor az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának döntése alkotmányellenesnek mondotta ki a faji elkülönítést az iskolákban, és különösen az 1964-es polgárjogi törvény újra felszította a Klan lapuló, de nem csituló terrorizmusát. Robert Shelton, aki csődbe ment autógumi-ügynökségét cserélte fel a Birodalmi Nagyvarázsló vörös csuklyájával, kb. negyvenezer tagra teszi a Ku-Klux-Klan beavatott tagjait, akik a titoktartás mesterei és kilétüket a hallgatás rémült összeesküvése Is leplezi. De hogy keresni hol kell őket, arról nemcsak a múlt Klan-története ad felvilágosítást, hanem a mai Amerika véres, napi krónikája. Napjainkban és szemünk előtt játszódtak le az Alabama állambeli Selma város eseményéi. Az itteni borzalmak az eddigi brutalitásokon is túltettek, s a helyi rendőrség, az állami milicia, a sheriffek és önkéntes lovasaik kegyetlenkedése semmivel sem maradt el a Klan tetteitől és módszereitől. A gyilkosság nem „szövetségi bűntett“ Klan itt, ott, mindenütt, sehol, köd előtte, köd utána... A Klan — nemzeti intézmény: hathatósan segíti egy olyan törvényrendszer, vagy inkább paragrafus-szövevény, mely lehetővé teszi, hogy a mai napig büntetlenek a birminghami bombamerényieteknek, a mississippi polgárjogi harcosok meggyilkolásának és sok más gaztettnek elkövetői. Az USA-ban a gyilkosság nem „szövetségi bűntett“ a központi hatóságok nem üldözhetik, nehogy megsértsék a tagállamok szuverenitását. Selmában, a Klan tagjai nyílt utcán, fényes nappal agyonverték Ja mes Reed bostoni protestáns tiszteletest, mert támogatta Martin Luther Klnget, a polgárjogokért indított tüntetésekben. A Selma- Montgomery között lefolyt békés tüntetőmé net befejezése után a Klan autós terroristái orvul meggyilkolták egy detroiti szakszervezeti titkár ötgyermekes feleségét. Viola Lluzzó-t, aki gépkocsijával hazaszállított néhány kimerült fekete bőrű menetelőt. Egyik esetben sem lehetett gyilkosságért vádat emelni. Egy 1870-ben hozott törvény értelmében a tényálladék csupán „egy polgár alkotmányban biztosított jogainak többek által együttesen elkövetett akadályozása“. Ennek a cselekménynek maximális büntetése tízévi ■ fogház és ötezer dollár pénzbírság. És csak ekkor, a Lluzzo gyilkosság után látta Johnson elnök elérkezettnek az időt, hogy a tévé kamera előtt .„harcot“ hirdessen a Klan ellen. Robert Scogginx, Dél-Karolina állam Ku-Klux- Klan szervezetének Nagysérkánya. Az arca kö teteket mond el jelleméről. A Klánban tömegesen találni ilyen zavaros tekintetű, a gyűlölettől elvakult kreatúrákat „A vakhitűek csuklyás társaságát“ felszólította: „Hagyják el a Ku-Klux-Klant és térjenek vissza a tisztes társadalomba, mielőtt késő lenne... Éppoly kevéssé engedjük megfélemlíteni magunkat a Ku-Klux-Klan terroristáitól, mint Észak-Vletnam terroristáitól.“ A felszólítás, amit az elnök a Klánhoz Intéz, különös módon egy olyan országot Is említ, mellyel az Egyesült Államok „mindössze* £bban a viszonyban van, hogy sűrű időközökben terrortámadásokat intéz területe ellen. Észak-Vietnam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság azért került az Egyesült Államok jelenlegi elnökének beszédében a Klánnál egy kalap alá, hogy enyhítse az amerikai társadalom külpolitikai szégyenfoltját, a vietnami nép ellen folytatott agressziót! Különös analógia, különös összekapcsolás. Nem más, mint a Vietnamban folyó amerikai terrorizmus igazolása, a legkisebb hitelt sem érdemlő önigazolás. T. I. A Klan szervezetek bírákat, polgármestereket és más városi tisztviselőket választottak, seriffeket, állami törvényhozókat, sőt néhány kormányzót, szenátort és képviselőt is. Sok politikus vad meggyőződésből csatlakozott a Ku-Klux-Klanhoz, mások azért, hogy megőrizzék a pozíciójukat.“ Robert Shelton a Ku-Klux-Klan lővaráxslója Ki tartóan ordítja: „El tag |önni a nap, amikor a kommunisták megadják a jelt és a négerek felláiadnak.“ zeti ünnep például így fest a Ku-Klux-Klan nyelvén: Az 57. Klan Esztendő Förtelmes Hónapja Síró Hetének Gyászos Napja. A hét napjai: Sötét, Halálos, Gyászos, Bánatos, Kétségbeesett, Förtelmes és Rettentő. A hónapok hetei: Siralmas, Zokogó, Jajveszékelő, Elvarázsolt, Végzetes. Az év hónapjai: Véres, Borús, Rémes, Ijesztő, Dühöngő, Irgalmatlan, Szörnyű, Borzalmas, Gyászbaborult, Reroénytvesztett, Irtózatos és Ocsmány. De — ismételten — nem kóklerkedésről van itt szól A Klan ideológiája kezdetben is felettébb sokoldalú volt: zsidóellenes, katolikus-ellenes (ez különösen akkor került előtérbe, mikor tömegesen vándoroltak Amerikába írek és spanyolok), s mindenki
