A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-23 / 21. szám
Technikai A „lefogyott" vasúti tartály érdekességek A Dnyepropetrovszkl K. Liebknecht üzemben szokatlan esemény történt. Miután egy vasúit ciszternából kiszivattyúzták a mazutot, a tartály jenekén sűrű massza maradt vissza. A masszát a munkások forró gőzzel nyomták ki belőle, aztán elzárták a tartály nyílását, s utána... csak a szemüket meresztették. Az óriási tartály fogyni kezdett. A gőz ugyanis a belsejében lecsapódott, légüres tér keletkezett s ennek hatására történt a gyors és eredményes „fogyókúra". A szakemberek szerint a tartály külső falára ható erő kb. 1000 tonna volt. Diagnózis telefonon Egyes betegségeknél, például a szívinfarktusnál a helyes diagnózis megállapítása sokszor élet és halál kérdése. A helyes diagnózis előfeltétele azonban az EKG, vagyis elektrokardtogram vizsgálat, amit az orvosok csak a kórházban, speciális műszerekkel tudnak elvégezni. Az USA- ban most olyan készüléket szerkesztettek, mely ezt a vizsgálatot távúton ts lehetővé teszi. A készüléket Data-Phonenak hívják. A páciens szívműködését hangefektusok alakjában telefon útján felveszi, ezeket a jeleket az EKG számára használható jelekké alakítja, mely aztán az orvos számára megszokott görbékké változtatja őket. A kardiológus, akt a jeleket figyelt, azonnal beszélhet ts telefonon a páciens orvosával és megadhatta neki a gyógyításhoz szükséges utasításokat. A General Motors új prototípusai A New York-l Világkiállításon a General Motors cég három kísérleti prototípusát mutatta be. (Képünkön fentről lefelé): ,?onabout" — nagy manőverező képességű, nagyvárosi kocsi, „Firebird IV“ — távolsági utazásokra tervezett nagy kocsi, „GM-X" — igényesek részére sQprtkocsl. Természetes hűtőszekrény Az Ural hegység északi részében hatalmas földalatti „hűtőszekrényt“ építettek. A hűtőfülkéket harminc méteres mélységben építették. Az egész évi átlagos hőmérséklet minus 20 fok celzlusz bennük. A „hűtőszekrény" ugyanis az örökké fagyos földrétegekben épült fel és háromezer tonna halat ts el lehet benne helyezni. Hazánk fennállásának 20. évfordulója sok-sok nagyszerű eredményt tárt elénk. Ezek között nagy jelentőségű az a fejlődés, amit a magyar tanítási nyelvű isikolák mutatnak fel a megalakulásukat követő másfél évtized végén. Fülek városát kisebb nagyobb dombok szegélyezik. Ezek egyikén sötétülik a történelmi patlnájú várrom. Épen maradt robusztus őrtonya, mintha a múltból nézne vlgyázón, érdeklődve. S mintha most elégedetten töklntgetne át a szemibesilévö dombra1, ahol élénk drap és vörös színével, csupa aölalkszemével a város legmodernebb épülete, az új magyar iskola áll. De lent, a völgyben, a, templom környékén, látszanak azok az Idejétmúlt épületek Is, amelyekben tanítottunk 1950. szeptember 1-től 1964. december 16-ig. Tekintsünk vissza a két időpont közötti másfél évtizedre. A volt elemi és polgári iskola 1950. szeptemberében nyílt eléggé nehéz vajúdás közepette. Régi üfött-kopott termőket kellett rendbeszedni. Hogy mégis megnyílhatott, abban, elévülhetetlen érdemei voltaik a helyt Csemadok tagjainak, a magyar pedagógusoknak, valamint a szülőknek. Nem riadtak vissza a szükséges, kőműves ős asztalos munkától se. Bontottak, falaztak, meszeltek, korhadt padlókat foltoztak. Háromszáz tanulóval Indult az Iskola, hiányos berendezésű osztályokban tanterv és tankönyv nélkül. A tanulók, tanítók és tanárok lelkesedése szinte csodát művelt, A meglehetősen sokrétű diákság — lemaradt korosztályok, eddig szlovák Iskolába járók, magánúton kezdők stb. — évről évre eredményesebben haladt a tudomány útján, 1950-ben negyven tanulóval indult meg a gimnázium. A volt katolikus kör nagytermét alakítottuk át ismét a szülők, a Csemadok tagok s a diákok erőfeszítésével. Az utóbbiak, hogy ezzel is bebizonyítsák ísko Iájuk létjogosultságát a város fejlesztése érdekében állandó társadalmi munkát végeztek. A fürdő, sportpálya, a szlovák Ísko la, mely úgy indult mint a ml gimnáziumunk új épülete, a zeneiskola, az EFSZ közős istállója mind mind magán viseli 'kezük nyomát, azonkívül a környék EFSZ-ei, állami birtokai Is sokat köszönhetnek nekik. Tánccsoportjaik* szlnJgárdájuk, közismerteikké váltak a számtalan kultúrbrlgád során a környéken, s nagyban hozzájárultak a vidék kultúréletének fölserkenéséhez. Legnagyobb teljesítményük egyike volt, hogy 1952-ben a losonci építészeti Ipariskola segítségével .két tantermet, tanári szó-
