A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-25 / 17. szám
) 5 i I i í I 5 Bulgária, .a szocialista közösség délkeleti tagja a Balkán-félsziget keleti részén terül el. Jugoszláviával, Romániával, Törökországgal és Görögországgal határos. Határainak egy részét a Fekete-tenger alkotja. Területe 110 624 négyzetkilométer. 40 százaléka dombvidék, 30 százaléka alföld, 30 százaléka pedig hegyvidék. Az ország hegyrajzi gerince a Balkánhegység. Eredetileg csak az alacsonyabb, fiatalabb korú rétegekkel borított keleti részt nevezték Így, míg a középső és a Vaskapuig húzódó nyugati rész neve Sztara Planina (Régi hegység) volt. A Balkán-hegység Észak-Balkánra, Közép- Balkánra és Dél-Balkánra tagolja az országot. Külön tájegységet alkot a Feketelunger 40—50 kilométeres partszegélye Észak-Balkánhoz tortozlk a Duna parti síkság, a Bolgár-tábla Dél-Dobrudzsával, a Balkán-hegység; a Közép-Balkánhoz a Szófiai-, a Levszkigrádl-, a Karlavói, a Kazanlikl-meduncébfil álló balkánaljai medencesor, a Szredna Gora alacsony hegység, a déli medencék (kelet-ruméliai síkság). A Dél-Balkán jellegzetessége a Rhodope-hegység, melynek legmagasabb csúcsa 2925 méter. A 600 kilométer hosszú, 20—50 kilométer széles, közepes magasságával alig kétezer méteres fiatal harmadkori gyűrt hegység, a Balkán kiemelkedő szerepet játszott a bolgár nép történetében, nemzeti jellegének megőrzésében. Az évszázados török elnyomás idején vad völgyeiben és zugaiban húzódtak meg a hazafiak. Láncait több hágó szeli keresztül — mégis gátolta a közlekedést az északi és iá déli területek között, míg lenyűgöző szépségű hegyi vaspályákkal és autóutakkal nem tették járhatóvá. A magassági viszonyok és a szerkezeti formai jelleg alapján Nyugat-, Közép- és Kelet-Balkán hegységre tagolódik. A zárt hegységet a legújabb időkig gyéren lakták, sűrű bükkösök és tölgyesek öszszefüggő takarója borította. A hegyekben extenziv állattenyésztést folytattak. A Nyugat-Balkán képe ma már megváltozott. Fűrésztelepek hasítanak az erdei csendbe, üdülők várják a vendégeket az elhagyott kolostorok helyén, tejüzemek dolgozzák fel a juhok, kecskék, tehenek tejét. Hasonló kép fogad a Közép-Balkán hegységben, amelynek legmagasabb csúcsa, a Botevcsúcs eléri iá 2365 métert. A Keleti-Balkán hegység láncszemei alig ezer méter magasak. A Balkán- hegységtől északra a Bolgártábla fokozatosan hanyatlik a Duna völgyére. A krétamészkő- és homokkő-rétegeket néhol 100—200 méter vastag lösz borítja, rendkívül termékeny talaj, a híres bolgár mezőgazdaság alapja. A sztyepp jellegű Dobrudzsát pedig Bulgária éléstárának nevezték. Bulgária nyugati része zárt hegyvidék. Keleten a Rhodope hegymasszivum terül el. Közép-Rhodopéban épült a második ötéves terv első nagy létesítménye, a bataki vízlépcső, itt összpontosul az ország vízerőkészletének 40 százaléka. Bulgáriának 7 601 000 lakosa van. 91 százalékban bolgárok, továbbá 6 százalék török, 3 százalék cigány, macedón, örmény stb. Az ország éghajlata mérsékelt kontinentális. erős mediterrán hatással. Évi középhőmérséklete északon 10,5—12 C fok. Évi csapadéka átlag 600 mm, Dobrudzsában csak 450 mm, a magas hegységekben 1000 mm fölött. Bulgária nagyobb folyót: Duna, iszker, Marica, Tundzsa, lantra, Sztruma, Arda. Az országnak 112 városa van, a nagyobbak: Szófia, Plovdiv, Várna, Dlmitrovgrád, Rusze, Burgasz, Dimitrovo, Pleven, Sztara Zagora. a baráti szocialista országokról? A tupulnh.ii duzzasztóját Bulgária viharos, történelmi múltra tekint vissza. Az 5—6. századbún szlávok éltek itt, akiket a török eredetű bolgárok leigáztak. Innen indultak északi térítő útjukra Cirill és Metód, a szlávok nagy apostolai, akik megvetették egy közös szláv kultúra alapjait. A kereszténység felvétele óta Bulgária állandóan a hatalmi törekvések ütközőpontjában állott. Egyfelől Bizánc, másfelől a nyugati keresztes lovagok hódításai ellen kellett védekeznie. A nép az idegen hódítókkal egyidejűleg saját urainak álnoksága ellen is kénytelen volt harcolni. Ezt bizonyítja a XIII. századbeli bogumil mozgalom. A későbbi századokban az egyre nagyobb méreteket öltő török hódítás hosszú időre megfosztotta az országot függetlenségétől. Végre az 1877—78-as szabadságharc, amelyben a bolgár hazafiak orosz testvéreik segítségével győzelmet arattak, s lerázták az otomán uralmat, meghozta az ország függetlenségét. A függetlenség azonban nem volt teljes, mert a berlini kongresszuson a nagyhatalmak úgy irányították a dolgokat, hogy azért a török befolyás megmaradjon a felszabadított országban. Bulgária nagy munkásmozgalmi múltra tekinthet Vissza. Már 1891-ben megalakult a szociáldemokrata párt, s az 1905. évi orosz forradalom hatására nagy sztrájkharcok törtek ki. A bolgár szociáldemokrata párt a II. Internactonálé azon kevés pártja között volt, amelyek elítélték az imperialista háborút A háború után a nép fellázadt Coburg— Gőthai Ferdinánd cár uralma ellen. 1918- ban felkelés tört ki, melyet azonban hamarosan levertek. Amikor 1923. június 9-én Cankov vezetésével fasiszta diktatúra lett úrrá az országon, a kommunista párt szeptemberben felkelést szervezett, mely bebizonyította, mennyire gyűlöli a nép a burzsoázia uralmát, s minden áldozatra kész, hogy kivívja szabadságát. A vérbefojtott felkelésnek húszezer áldozata volt. A párt illegalitásban harcolva tanította a népet, hogy vegye kezébe sorsának irá-Pernylki műkedvelők
