A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-18 / 16. szám
/ä net re juveny rer senye a baráti szocialista országokról? Lakosainak száma 1963 végén 19 milllú 65 000 volt, területe 255 804 négyzetkilométer. Területét s lakosságának számát tekintve Európában a tizedik helyen áll. Jugoszlávia hegyekkel, dombokkal borított ország, délről a romantikus szépségű Adriai-tenger határolja. Területének csak kb. 30 százaléka művelhető meg, a legnagyobb síkság északon, a Dráva, a Száva és a Duna mentén terül el; itt vannak a legjobb szántóföldek. Az ország nyugati részére átnyúlnak a Keleti-Alpok, majd a Dinara-hegység következik, déli részén pedig a Szerb-Macedon röghegység terül el. A hegyek legnagyobb része az alacsony (500— 1000 m) vagy a középnagyságú hegységek sorába tartozik. Legnagyobb részük mészkőhegy, melyen erős karsztosodás figyelhető meg; világhírű cseppkőbarlangjai vannak. Az ország rendkívül gazdag nyersanyagokban és ásványokban. Jugoszláviát hat szövetséges szocialista köztársaság alkotja: Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia. Zászlajának színei: kék, fehér, piros — középen ötágú vörös csillag van. Az országok határai nem esnek egybe a nemzetekével; öt .délszláv nemzete és számos kisebb nemzetisége van, a nemzetiségek közt legnagyobb az albán (több mint 9QOOOO) és a magyar (több mint félmillió). A lakosság kb. 80 százaléka szerb-horvát anyanyelvű, önálló irodalmi nyelvük van a szlovéneknek, macedónoknak, és a nemzetiségeknek. Jugoszlávia a felszabadulás előtt elmaradott, fejletlen iparú, mezőgazdasági jellegű ország volt, de az elmúlt húsz év alatt ipara is sokat fejlődött, a dolgozók többsége ma az iparban nyer alkalmazást. Az üzemek, bányák stb. Jugoszláviában társadalmi (nem állami) tulajdonban vannak, s ezekben a dolgozók önigazgatása érvényesül. (Elükön választott munkástanács áll, mely hasonló módon irányítja a termelést, mint nálunk a szövetkezetekben, a munkások fizetésében és a termékek árában ezért jelentős különbségek vannak, az azonos iparágakban is.) A mezőgazdaság legnagyobb részét magángazdaságok alkotják, de a szocialista szektor fokozatosan erősödik. A szocialista forradalom és a munkásosztály vezető ereje a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, mely ideológiai és politikai munkájával biztosítja a szocialista demokrácia és a társadalmi önigazgatás továbbfejlesztését. A szocialista Jugoszláviában kétféle írást használnak: cirill betűket (Szerbiában, Crna Gorában s részben Bosznia- Hercegovinában), másutt pedig a latin ábécét. Nemzetiségi területeken kétnyelvű feliratok is vannak. Az ország fővárosa Belgrád (közel 700 000 lakossal), a második legnagyobb város Zágráb (481000 lakossal), Horvátország fővárosa. Jugoszlávia címere: búzakalászokkal övezett mező, a kalászokat alul szalag köti össze, rajta ez a dátum: 1943. IX. 29 , a kalászok csúcsa között ötágú vörös csillag, a mezőben hat fáklya, melyeknek lángjai egyesülnek. A dátum az új Jugoszlávia megszületésének napját, az Antifasiszta Népfelszabaditó Tanács II. ülését jelzi. 3. JUGOSZLÁVIA Ha a jugoszláv népek legjellemzőbb tulajdonságát kellene meghatároznom, mindenekelőtt a bátorságot említeném. Mindez bizonyára összefügg .történeti és földrajzi körülményeikkel; a Balkán félsziget karsztos hegyvidékein megtelepedett szláv törzsek alighanem a legszerencsétlenebb helyet választották ki honalapításra. Alig volt hadjárat vagy háború Európában az elmúlt ezer év alatt, mely ezt a területet elkerülte volna. A Római Birodalom bukása utón itt megtelepedett szlávok a bizánci császárság hódító törekvéseivel, majd a frankokkal találták magukat szemben. A magyarok honfoglalás után Horvátországot is meghódították,-. majd keresztes hadjáratok vonultak erre Jeruzsálem felé. A XIV. században pedig megjelent a szerb fejedelemség területén a leghatalmasabb hódító, a török. A délszlávok szabadságszeretetére tengernyi példát Idézhetnénk az I. világháborúból, s még sokkal többet a másodikból. A jugoszláv király 1941- ben a fasiszta haderők támadásának másnapján elmenekült az országból, s a tizenegyedik napon Hitlernek azt jelentették, hogy Jugoszlávia feltétel nélkül megadta magát. Közvetlenül a fasiszta megszállás után a kommunisták vezetésével Jugoszláviában hatalmas partlzánháború bontakozott ki, melynek méretei csak a szovjetekével hasonlíthatók össze. A jugoszláviai felkelés közvetlenül azután robbant ki, hogy a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót. „A nemzetköziség szellemében, az októberi forradalom vívmányai és a szocializmus első országa Iránti szeretet jegyében nevelkedett jugoszláv kommunisták és a forradalmi munkás és antifasiszta mozgalom minden híve megértette, hogy a Szovjetunió megtámadása jeladás volt az emberiség összes forradalmi és antifasiszta erői számára, jeladás a döntő harcok, a legreakclósabb és legsötétebb fasiszta erők ellen. Ennél fogva természetes, hogy a Szovjetunió háborúba lépése akkor, amikor Jugoszláviában már befejezéshez közeledtek a felkelés előkészületei, erős hatással volt a jugoszláv néptömegek harci hangulatára és forradalmi lendületére, a megszállók és a hazaárulók elleni fegyveres küzdelem feltételeinek érlelödésére. Végül a felkelés megindításának szempontjából különösen jelentős volt az a tény, hogy Németország fegyveres erejének java részét, beleértve azokat a kötelékeket is, melyek az áprilisi hadjárat után Jugoszláviában maradtak, a Szovjetunió elleni támadásra vezényelték.“ (A JKSZ rövid története. 327. o.) A jugoszláviai népfelszabaditó, antifasiszta küzdelem jellemzésére csupán néhány adatot Idézünk: mór 1941-től 1945-ig mintegy egymillió felkelő harcolt, 1944-ben már reguláris hadosztályokba szervezve, a szovjet hadsereggel karöltve tisztították meg az országot a fasiszta megszállóktól. Már 1942-ben és 1943-ban is jelentős jugoszláv területek szabadultak fel, de a gyöngén felszerelt felkelőket az erős technikai fölényben lévő fasiszta hadosztályok többször és számos helyen visszaszorították. A harcoknak és a fasiszta terrornak több mint 1700 000 jugoszláviai személy esett áldozatul. Történelmi jelentőségű eseménynek számít a Jugoszláv Antifasiszta Népfelszabadító Tanács, (AVNOJ) II. ülése Jajcában, egy felszabadított boszniai városkában 1943. nov. 29-én, melyen elhatározták, hogy megfosztják a hatalomtól a Londonba emigrált II. Péter királyt és a régi burzsoá kormányt, az új Jugoszláviát népképviseleti, antifasiszta és föderatív alapon szervezik meg. Ugyanitt kinevezték a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottságot és a Népfelszabadító hadsereg marsalljává választották Joszip Broz Tito elvtársat. A szocialista fejlődés húsz éve A szocialista fejlődés feltételeit Jugoszláviában már a háború alatt megteremtették, amikor számos forradalmi intézkedést hajtottak végre. A fasisztákkal együttműködő személyek és a külföldi tőkések vagyonát már 1945-ben kisajátították, ugyanebben az évben megkezdték a bankok államosítását, Szedik a termést a nagy Belgréd melletti kertészetben 6
