A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-04 / 14. szám
Magyarország a Közópső-Duna-medencében fekszik s a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Ausztriával, Jugoszláviával ás Romániával határos. Felszínének több mint a fele a tengerszlnt feletti 200 méternél nem magasabb síkság. Ennél jóval kevesebb a dombos tarillet. A hegységek kózéphegység jellegűek. Az ország legmagasabb pontja a mátrabell Kékestetó. A Dunától keletre terül el a Tisza kettészelte termékeny Nagyalfüld, másik legnagyobb sík területe a Csehszlováklába átnyűló Kisalföld. Legnagyobb folyója a Duna, amely az ország egész területének vízgyűjtője, s teljes magyarországi hosszában hajózható. Mellékfolyói küzül jelentós a Tisza, a legjellegzetesebb magyar folyó, amely magyarországi szakaszának mintegy felén hajózható. Ezeken kívül megemlíthetjük még a Drávát, amely határfolyó Magyarország és jugoszlávla között. Az ország legnagyobb tava az 59Ű km2 kiterjedésű Balaton, amely idegenforgalmi központ és keresett fürdőhely. Magyarországhoz tartozik a Fertó-tó 103 km2-t kitevő része is. Magyarország éghajlata kontinentális jellegű, amelyre egyébként hatással van az Atlanti-óceáni és olykor a mediterrán klíma is. Átlagos évi középhőmérséklete 10 C fok. Az átlagos csapadékmennyiség S50—600 milliméter. Legcsapadékosabb az ország délnyugati része, míg legszárazabb a gyakorta aszály sújtotta Közép-Tlszavidék. Az ország hivatalos elnevezése: Magyar Népköztársaság. Területe 93 031 km2. Lakosainak száma 10 104 000. Népsűrűsége: négyzetkilométerenként 109 fó. KOzlgazgatásllag 19 megyére és Budapest főváros körzetére oszlik. Pénzegysége: 1 forint — 100 fillér. Az ország lakosainak 40 %-a városokban él. Fővárosa Budapest; lakosainak száma meghaladja az 1 920 000 főt, s Így a Szovjetunión kívül (ha nem számítjuk egész Berlint) az európai szocialista országok legnagyobb városa. További nagy városai: Miskolc 163 000, Debrecen 143 000, Szeged 110 000, Pécs 131 000, Győr 75 316 lakossal. Az ország egész területéből a szántóföld és kertgazdaság 64,3, a rétek és legelők 18,2, az erdők 16,5, a szőlők 2,7, a nádasok 0,3 százalékot tesznek ki. A mezőgazdasági földterület 97,4 százaléka a szocialista (szövetkezeti és állami) szektorhoz tartozik. 1963-ban 54 893 traktor állt a földművelésben dolgozók rendelkezésére. jelentős területeket foglal el, főként a száraz területeken az öntözéses gazdálkodás, amelyet nagyban elősegítenek az öntöző-csatornarendszerek. A növénytermesztésben előkelő helyet foglalnak el a szemes termények, nevezetesen a bűza és a kukorica. Ugyancsak nagy jelentőségű Magyarországon az ipari növények közül a napraforgó és a cnkorrépa termesztése. Külön helyen kell említenünk a külkereskedelemben fontos szerepet játszó zöldség- és gyümölcstermesztést. Nagy hagyományai vannak Magyarországon a bortermelésnek. A mennyiség tekintetében többet termelő területek közül kiemelkedik a világhírű tokaji bortemő vidék. Egyébiránt a szőlő területi elhelyezkedésére jellemző hogy több mint a fele az alföldi homokvidékre jut, míg az úgynevezett történelmi borvidékek a tokaj-hegyaljain kívül az egri, gyöngyös-vlsontal, soproni, badacsonyi—balatonfüred—csopaki, Balaton melléki, somlói, móri, szekszárdi, mecseki, villány-siklósi borvidékek a hegységek déli lejtőin helyezkednek el. Az állattenyésztés terén a legnagyobb jelentősége a szarvasmarha-, sertés-, jnh- és lótenyésztésnek van. W ÍiW M É , a baráti szocialista országokról ? MAGYARORSZÁG Csönd van és csöndben barangolok én E kis Guignol-orszégocskén keresztül, Hol füröszt mindent piszkos, őszi ár S ömlik a könny nádas, kunyhó-ereszből. S e nagy halkságnak ül dombtetején Bizakodón és hencegvén, mint a páva, Gazemberek vadászó, nemtelen. Puskás, bitorló úri társasága. A költő, a magyar vétesz Így látta a volt Magyarországot — a múlt országát. A hűbériség kialakulása után a Habsb ur g - din ászt 1 a uralkodásának századain át egészen a Horthy-reakcló Idejéig a magyar nép elképzelhetetlen nyomorban és elnyomatásban élt. A tatár és törökdúlás távolról sem ártott ennyit az országnak, mint ural mohó harácsolása és esztelen tékozlása. Közel egy évezreden át a magyar nép legjobb fial lehetőségek híján ibelelfulladtak a kllátástalanságba, a tanulatlanség posványába. Az urak véleménye az volt, hogy a paraszt és 'különösen a magyar paraszt, alacsonyaibbrendű, de makacs fajta, amelyet meg kell törni, s még csak arra se érdemesítették „hazájukat“, hogy megtanulják nyelvét. Idegeneket majmoltak, külföldön, Bécsben, Párizsban, Monte Cáriéban szórták a nép verejték es munkájából kizsarolt javakat és mikor zabolátlan „úri murikat“ rendeztek, mikor maguk és tányórnyalóik csömör lésig dúslakcdtak ételben-1 tatban-, a megvetett és kisemmizett béresnek, zsellérnek, a nép milliónyi fiának gyakran betevő falatja sem volt. Lidércnyomásként nehezedett a népre a nagybirtok, az egyházi birtok, amelynek nem vet ett véget a Horthy-r endszer már szinte gúny-számba menő „földosztása“ sem. A számbelileg gyenge munkásosztály 1919- ben a tőkés országok összpontosított támadásával szemben nem tudta megőrizni uralmát, nem hozta meg az áhított felszabadulást — erre csak 1945-lben került sor ... A harcok még dúltak Magyarország területén, amikor 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és 22-én megalakult a koalíciós Ideiglenes Nemzeti Kormány, Magyarország december 28-án kilépett a háborúból és hadat üzent a fasiszta Németországnak. 1945. március 15-én Debrecenben a rendkívüli miniszter-
