A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-04 / 14. szám

A közönség egy része lelenet a színálak Kodolányl-bemutatéjáből Szülőn új kultúrházíban ünnepelték a falu felszabadulásának 20. s a Csemadok fennállásának 15. évfordulóját. A csoport más­fél évtized alatt jó munkát végzett. Minden éven betanultak és előadtak egyikét színművet, melyek közül a legnagyobb közön­ségsikernek a Ludas Matyi, Csikós, LUlomfi, Bú jócska, a Cigány és a Dódl örvendtek s nemcsak otthon, hanem a 'környező fal­vakban Is. t f Az ének, zene és tánecsoport is a legjobbak közé tartozik a kerületben. Élénken él még emlékezetünkben a Vlrágszedés és Sulykolás néven Ismert cselekményes tánckompozíclójuk, mely­­lyel V?dhodnán és Gomlbaszögön Is nagy sikert arattak. De nem hagytak ki egyetlen alkalmat sem, a somodl, nagyidat, buzltal, sőt naigygéresl járási dal- és táncünnepségeken Is részt vettek. A csoport szakmai irányítását kezdettől fogva Erős Pálné vég­zi. Valamennyi színdarabjuk rendezője, s cselekményes táncuk szerzője. Nagyszerűen összetartja a fiatalokat és Idősebbeket. Ha a fiatal táncosból több gyermekes anya lett, megtalálja he­lyét a színjátszó csoportban és továbbra Is támasza a mozga­lomnak. Szervezési téren oly kiváló segítőtársakra talált Erős Pálné mint Kuzma János elnök, Koncsol Endre pénztáros és a többi vezetőségi tag, és ami nagyon örvendetes, az utóbbi idő­ben, két fiatal tanítónő, Korcsmáros Anikó és Pandi Flóra Is be­kapcsolódtak a munkába. A színjátszó csoport erősséget. A csoport céltudatos, körültekintő műsorpolitlkát folytat. Er­ről tanúskodik az Is, hogy a vígjátékok, s esztrád műsorok mel­lett komoly drámákat is műsorukra tűznék. A község felszaba­dulásának 20. évfordulóján előadták pl. a Vidéki történet-et. A paraszti problematikával foglalkozó báromfelvonásos színmű érdekes, lenyűgöző mű. A szerző Kodolányi az 1930-as évek, a három mlilló koldus Magyarországába, a modern feudalizmus ter­helt sínylő, egyikéző ormánsági nép kötélbe viszi a nézőt. A színálak már háromszor adták elő a Vidéki történetet, (leg­utóbb Kassán Is) sikerrel. Ennek a drámának ma Is van monda­nivalója. Előadás után megkérdeztem Erős Pálnét, ,a darab rendezőjét, mi késztette arra, hogy éppen Kodolányi drámáját tűzze mű­sorra? — Kodolányi műveit ismerem, szeretem. A vidéki történet be­mutatásával el akartam oszlatni azt a téves hitet, hogy falura nem való dráma. És ezt a színál, kassal és kenyhecl fellépéseken sikerült Is bebizonyítani és remélem sikerülni fog Buzltán és más falukban Is, ahová rövidesen ellátogatunk. A közönség meg­értette ezt a drámát, átérezte, átélte és bizonyságot tett arról, hogy falvalnk lakossága két évtized alatt életformájában, gon­dolkodásmódjában, érdeklődésében átalakult, megnőtt. A rendező szavaival egyetérhetünk, s befejezésként mondjunk még köszönetét a lelkes szereplőgárdának: Korcsmáros Ildiiké, Pazsá.k Ica, Lucskal Zsuzsanna, Pandi Flóra, Kuzma János és a többieknek, akik egylben a falu kulturális életének a mozga­tói Is. BÉRES JÓZSEF Berenhaut Róbert felvételei Űj irodalmi pezsgés Királyhelmecen Az év elejétől kezdve minden hónap má­sodik felében egy-egy nagyvonalú irodal­mi est hozza össze Ktrályhelmec iroda­lomszerető lakóit, fanuárban „Szabadság, szerelem“ címmel hangzott el irodalmi összeállítás Petőfi Sándor költészetéből, februárban pedig „Ember, küzdj!“ címmel Madách Imréről. A következő terv: Milyen volt szőkesége — Juhász Gyula. A kez­deményezés, a lendítés és a lendület tartás mindenképpen a Csemadok helyi szerveze­tének érdeme. Miért éppen Petőfivel kezdtük a sort? Nemcsak azért, mert mindmáig ö a leg­nagyobb költőnk, meg hogy Petőfi Sándor januárban született, hanem azért ts, mert száztizennyolc évvel ezelőtt, 1847, július 11-én a költő Itt járt Királyhelmecen, amit úti leveleiben meg is örökített. Az irodalmi est keretében méltóképpen idéztük nagy költünk emléke mellett ezt az útját is. Hajdúk Géza, a kilencéves alapiskola Irodalmár pedagógusa szervezte és állí­totta össze a műsort, ritka odaadással és buzgalommal. Kiváló előadókat gyűjtött maga köré, összefogta a város szinte min­den rétegét. A versmondűk és énekesek között szerepelt munkás, diáklány, és diák, crrvosné és hivatali alkalmazott, ma­gyar és szlovák pedagógus, mérnök és üz­letvezető — közel húszon. Többségük meg­lepő művészt teljesítményt nyújtott. Ilyen színvonalon eddig Ktrályhelymecen alig hallottunk művészi versmondást és ének­lést. Különösen örülünk annak, hogy új nevek, új tehetségek tűntek fel. S a kö­zönség moccanás és mocorgás nélkül hallgatott és kitörő lelkesedéssel tapsolt. Hasonló meleg hangulat uralkodott feb­ruárban a Maddch-esten is, amelyet külö­nösen meghitté és vonzóvá tett Lackóné dr. Kiss Ibolya kedves jelenléte. Az olvasók tucatjainak kívánságára és sürgetésére hívtuk meg az Erzsi tekinte­tes asszony szerzőjét, hogy tö’ltsön Király­­helmed olvasói között egy estét. Ritkán hallgattak még embert ilyen feszült fi­gyelemmel. Az Erzsi tekintetes asszony megírásának körülményei és az írónő újabb Madách-kutatásat különösen a nő­­hallgatókat nyűgözték le. A Madách-esttel újjáalakítottnak véljük a Bodrogközi Irodalmi Színpadot. Ezentúl csupán ktrályhelmeciekböl áll majd, s a Csemadok helyt szervezetének keretében fog működni. Az a lelkes és tehetséges szereplőgárda, amely a két irodalmi meg­mozdulás magvát képezte, btztosíték ar­ra, hogy a láng, amely a Pelőfi-esten jel­lobbant és a Madách-esten tovább lobo­gott, már nem alszik ki. TOLVA] BERTALAN 1 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom