A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 2. szám
nem s^ibnU A Hét zenei rovata, vezeti: ÁG TIBOR Népdalaink között találunk olyanokat is, melyekről bebizonyítható a műiköltésl vagy Idegen eredet. Így pontosan lemérhetjük, milyen változásokon ment keresztül, hogyan dolgozta át a nép saját hagyományai és Ízlése szerint. Ilyen a „Tollfosztóban voltam az este" kezdetű dal, mely Szirmai „Csak egy kis lány van a világon“ kezdetű dalának hépl változata. Alábbi dalunk eredete is sok fejtörést Okozott. Szerkezetére nézve új stílusú, erősen pentatonlzált dallam, azonban az érthetetlen „dalmaj“ és „álóm“ szavak, valamint a gyakori ütemváltozások idegen eredetre mutattak. A román népdalokban ugyan gyakori a „majmai“ refrénszerű Ismétlése, de hogy ke rült völna egy román dal Medvesaljára. Juli néni szerint a dalt leánykorában valamelyik környező pusztán, munka közben tanulta'; hogy kitől, arra sajnos már nem emlékszik. Arra gondoltam, hogyha további változatait sikerülne felikutatnom, sok mindenre választ kapnék. Egyházasbáston, egész Medvesalján, valamint a távolabbi falvakban mindenütt kutattam a változatok után. Még Détér környékén Is jártam, azonban minden fárad ságorn hiábavaló volt. Senki sem ismerte a dalt. A dal eredetével kapcsolatos titoknak kulcsát a véletlen adta kezembe. Amikor 1959 decemberében Magyarországon jártam, Víg Rudolf barátom, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának dolgozója, aki kizárólag csak cigány népdalok gyűjtésével foglalkozik, mutatott néhány cigány népdalt, köztük egypár cigány botoló tánc dailamát is. Ezek között talál tarn meg a medvesaljai dal változatait. A cigány népdalok szövegeiben, függetlenül attól, hogy az ország melyik vidékéről valók, gyakran előfordul az „álom“ szó. Tudniillik, amikor a dallam improvizált variálásánál nem Jön ki a szöveg a dallamra, a hiányzó szövegrészeket különböző szótagokkal töltik ki. Bizonyítékul szolgáljon Itt két cigány botoló tánc dallamának szövege Víg Rudolf gyűjtéséből. Uccu de k... a szegletre, Az életed a kezembe, Olyat vágok három felé, Hull a cigány mindenfelé. Af di-dt nononá dl lom álom-álom. (Botfala) Előveszem a botomat, úgy elmárelom, Ihogyf Megvernek a hotykat cigányok, Akkor lesz mafd csuda jó világ, Ha az öreg ktpedrl a bafuszát. (Makkoshotyka) A cigány és a magyar botolé tánc kapcsolatait még nem volt módomban tanulmányozni, azonban mai medvesaljal népdalunk szövegéből arra következtethetünk, hogy cigányok közvetítésével került Medvesaljára. .Jelenet As ember tragédiájából (Tóth Gyula felvétele) Bemutatkozott a „Fonás“ irodalmi színpad Az irodalmi szinpadmozgalom bennfentesei még jól emlékeznek a vidéki összejöveteleinken gyakran elhangzott vádra: Ti csak beszéltek (ti. a központi kiküldöttek, újságírók), de Bratislavába még a mai napig sincs irodalmi színpad. A ti elképzeléseitek: elmélet, a gyakorlatot ml csináljuk, formáljuk. — Nos, végre megszületett az első bratisleval irodalmi színpad is, s tagjai a Duna utcai Általános Középiskola tanárai és tannlői a „Forrás“ nevet adták neki. S a Déryné Színkör segítségévei december közepén Madáchra emlékezve bemutatták első műsorukat Is. (A műsort Kulcsár Tibor szerkesztette). Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy sikerrel. S mivel első bemutatóról van szó, még a hibáik is koncepció-meghatározó jelentőségűek lehetnek. A körülbelül kétórás műsor két részből Alit. Az első részben L. Kiss Ibolya „Erzsi tekintetes asszonyáénak színpadi változatát láttak, a másodikban részleteket Az ember tragédiájából. Az átírással a regényből, sajnos, nem lett dráma, s nem kínéit valami nagy lehetőségeket a fiatal színészeknek, de Wurster Ilona Nagyasszonya, Bar áros Imre Hanzélyl Ferije még Így is kitűnő volt. Az est vitathatatlan eredménye Az ember tragédiája néhány színének bemutatása volt. Mór a bátorság is figyelemreméltó, amellyel a fiatalok az igényes feladatra vállalkoztak, s bebizonyosodottnak éreztem egy régebbi meggyőződésemet, amely szerint az igényes szerep teszi a színészt! Hatvani László, Dréll Mátyás, Kulcsár Valéria s különböző mellékszerepekben Boráros Imre művészi teljesítménye azonban legalább olyan figyelemre méltó volt, mint amilyen a csoport darabválaszté bátorsága. Hatvani László Adámja elmélyült, részletekig kidolgozott alakítás, kór hogy as utolsó jelenetekben hangja, mozgása már kicsit monotonnak, fáradtnak tűnt. Dráfl Mátyás Luciferje komoly művészi mankó. Az ötödéves színművész-növendék tudatos, végig kiegyensúlyozott, fegyelmezett alakítást nyújtott. Az előadós nagy meglepetése a Italai Kulcsár Valéria, aki eddig még ismeretlen név volt színpadjainkon. Evdja mélyen átélt szerep, s végig üde, friss jelenség a színpadon. A mellékszerepekben egész sor ügyes alakítást látunk. Magabiztos mozgásával, beszédével Boráros Imre emelkedik ki közülük. Kár volt a jé dinamikájú előadást a terjengős Összekötő szöveggel lelassítani. S egyébként is az est célja nem Madách felfedezése, hanem ünneplése és művészi reprodukálása volt. Az összeállításnak ez erős oktató-nevelő jelleg semmiképpen sem használt. A bevezetőben koncepcióról beszéltünk. A „Forrás“ irodalmi színpad és a Déryné Színkör hellyel kimagasló színészi teljesítményt nyújtott. Ismétlem: színészi teljesítményt, s az elkövetkezőkben a rendezőknek, irányítóknak ebből kéne kiindulniuk, s figyelmüket inkább drámairodalmunkra ö&szpontosltanlok. Annál is Inkább, mert alakulóban van mór a másik irodalmi színpadunk, a főiskolásoké is, amely elsősorban a költészettel akar foglalkozni. így sajátos arculatot kapna mindkét együttes. Konkrétabban fogalmazva Madách után szívesen látnánk a „Forrás“ színpadán Katona Józsefet, Kisfaludyt, Vörösmartyt stb., egyszóval a magyar klasszikus drámai költészet nagy alakjait Is. Az ember tragédiájának bemutatásával bebizonyították, hogy ehhez minden teltételük megvan. TŰZSER ARPAd T«mpo Egyházasbást 1959 ^ ^ ^ Medv Cyi/Mné, ^ Ho.{el(oqovw a koto»« dal *wáj dal »«áj. Útnak ind» - to\v\ w>a.<jam a.Uvw daltaajdal tna^, Vágok olyat ieter ^elil, derül borul múui«n {tlol, Mov« dalvnáj, al<H*\ dalmaj doA (nij .
