A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-28 / 13. szám
Ember, könyv, társadalom A községi népkönyvtárak, a járási és körzeti könyvesboltok magyar könyvállományának hiányosságairól írt cikkeinkben számos feleletre, megoldásra váró kérdés és probléma merült fel. A szerkesztőség szükségesnek tartotta a legilletékesebbeket megszólaltatni a könyvellátással kapcsolatban. Azonban az intézmények felelős dolgozóinak a válaszai nem kielégítőek és következő, számunkban az egész akciót lezáró szerkesztőségi cikkben a problémákra még visszatérünk. JÁN PRINC a Könyvellátás Szlovákiai Központjának igazgatója: Létezik valamilyen rendelet, vagy irányszám, amely szerint a nemzetileg vegyes járások könyvesboltjai a vásárolt könyvek nyelvi összetételét (szlovák, magyar) irányítják? — Ez teljesen a könyvesboltok vezetőin múlik, akik az igény s a kereslet ismeretében rendelik a magyar, illetve a szlovák nyelvű irodalmat. Természetesen csak abból a készletből rendelhetnek, amely a rendelkezésünkre áll. A készlet jegyzékét mindig megkapják. Ennek a „készletnek“ egy része magyarországi behozatal, másik része hazai kiadás. Magyarországról behozni, sajnos, csak annyit iehet, amennyit kiviszünk. De ez a szám évről évre nő. Míg 1965-ben 7 millió 100 ezer könyv kerül piacra, s abból a behozatal kb. 5 millió, addig 1970-re ez a szám megkétszereződik, 11 millióra emelkedik. A magyar könyvek sorsa (s természeteseo a szlovákoké isi) nem kis részben a könyvesboltok s a könyvtárak alkalmazottjain múlik. Ki törődik ezeknek az alkalmazottaknak a nevelésével, s milyen intézmények biztosítják az utánpótlást? — A „Slovenská kniha“ s a könyvtárak kerületi vállalatai a könyvtárakban és könyvesboltokban csak középiskolai végzettségű dolgozókat alkalmazhatnak. Ezen a területen szakvégzettséget magyar nyelven nálunk nem lehet szerezni. Véleményem szerint azonban semmi akadálya, hogy az ilyen pályára készülők Magyarországon végezzék iskoláikat. Terméseztesen csak annyi személyt küldhetünk Magyarországra tanulni, amennyi onnan hozzánk jön. Tervezünk kiépíteni egy ún. magyar Hiintakönvvtárat. több mint valószínű Léván, ahová magvar szakembereket biztosítanánk (egyelőre mondjuk a nyitrai Pedagógiai Intézet végzett hallgatóiból) s ennek a mintakönyvtárnak lenne aztán a feladata a magvar könyvtárak metodikai irányítása. a könyvek központi kiválasztása stb Ez most a „Mattca slovenská“ hatásköre. de az a magvar könyvtárakat módszertanilag irányítani magyar szakemberek és egyéb eszközök hiányában képtelen. Nem lenne eredményesebb a magyar könyvek propagációia. ha időnként magyar könyvheteket, hónapokat tartanánk? — Fokozottabb mértékben kell mozgósítani a Csemadok helyi szerveze'eit. A küszöbön álló könyvhónap során senki sem tiltja meg, hogy pl. a Csemadok szervezetek. vagy akár a könyvtárak és könyvesboltok minden eszközt kihasználjanak a magvar könyv propagálására. Ezért csak hálásak lennénk nekik. De egyébként is többet kéne foglalkozni az olvasókkal (persze a szlovák olvasókkal isi). A múlt évben ugyanis kb. 590 ezer magyar nyelvű könyvet kellett kivonni a könyvesboltokból — a teljes érdeklődés hiányában. Ezek elsősorban a magyar nyelvre fordított szlovák klasszikusok, de van köztük bőven mai hazai magyar szerző is. A háború után a helytelen nemzetiségi politika következtében a magyar iskolai s helyi könyvtárakból sok könyv elpusztult. Hogyan próbálják a hiányt pótolni, ezeknek a könyvtáraknak a készletét kiegészíteni? — A központi szervek a vegyes járásokban egy főre 3 korona értékű könyvet terveztek. A járási szerveken múlik, hogy betartják-e ezt a rendelet. Sajnos, a gyakorlatban sokszor megtörténik, hogy a 3 korona rovására a költségvetésből inkább futball felszerelést vesznek. FRANK ISTVÁN, a Szlovák Nemzeti Tanács népművelési főosztályának vezetője, Vlasta Kalinová, a szlovákiai népkönyvtárak központi szakelőadója é^ Bajza Vince népművelési szakelőadó. Melyik rendelet írja elő, hogy a helyi népkönyvtár vezetője csak a maga körzetében vásárolhatja meg a kívánt könyveket? — A könyvesboltok tervezett forgalmát főként az biztosítja, hogy bizonyos vásárlási körzettel rendelkeznek. Ezért volt hallgatólagosan jóváhagyva az a gyakorlat, hogy a helyi népkönyvtárak csak bizonyos könyvesboltokban vásárolhatták meg az utalványom feltüntetett könyvmennyiséget. Melyik kulturális szerv törődik a magyar nyelvű könyvtárosok képzésével, és melyik feladata lenne egy állandó jellegű — havi vagy negyedévi — magyar könyveket ismertető publikáció kiadása a könyvtárosok, könyvesboltok részére? — A könyvtárosok módszertant képzését. oktatását a járási népkönyvtárakra bízzuk. Az ő feladatuk az is. hogy az általános évi tervekből ismertető propagáciős anyagot adjanak ki magyar nyelven is, ahol arra szükség van. A hiányosság onnan ered, hogy nincsenek megfelelő szakemberek a járási népkönyvtárakban, akik e magyarnyelvű kiadványokat elkészítenék. Többségükben még a járási népkönyvtárak igazgatói sem felelnek meg a kívánt követelményeket (főiskolai végzettség, tíz éves gyakorlat). Ennek oka főként az, hogy a főiskolát végzett szakemberek elsősorban a tudományos feliegű könyvtárakban helyezkednek el. és csak elvétve vállalnak munkát a járási népkönvvtá rakban. Mi az oka, hogy sem a JNB illetékes ügyosztálya, sem a járási népkönyvtár nem ad ki magyar nyelvű propagációs anyagot a helyi könyviárosuk részére? — A magyar nyelvű ismertető anyag kiadását és a szakszemináriumok megindítását a SZNT illetékes osztálya oly módon kívánja megoldani, hogy területi Jellegű könyvtár-központokat létesítene olyan járási székhelyen, ahová később szakszeminárium céljából a dél-szlovákiai terület járásainak könyvtárosait összpontosítanák. Ugyanakkor a szükséges propagációs anyagot a központosított területi jellegű könyvtár adná ki magyar nyelven. Ez a feladat is szakembereket igényel, amiből, sajnos, kevés van. Milyen módon rendelhetnék meg a helyi népkönyvtárak a sorozatos kiadványokat? Aranykönyvtár, Versbarátok, Könyvbarátok. — A sorozatos kiadványok megrendelése két tényezőtől függ. Az első, hogy a könyvtáros az igénynek megfelelően elhatározza a sorozatkiadványok megrendelését. E megrendelést átadja a könyvesbolt vezetőjének, akinek kötelessége gondoskodni e kiadvány kellő példányban való biztosításáról. Végső soron ez határozhatná meg a kiadvány példányszámát a kiadói, illetve a behozatali tervben. Ez a kérdés azért probléma, mert a könyvtárosok nem tervezik be időben a kérdéses sorozatot, mivel nem tudnak róla, végsősorban a könyvesbolt nem gondoskodik az igény gyors elintézéséről. Szükséges-e hogy a vegyes lakosságú járásokban a járási népkönyvtár vezetője tudjon magyarul? — Feltétlenül szükséges, hogy a járási népkönyvtár vezetője a vegyeslakosságú járásokban magyarul Is beszéljen. Több mint 500 olyan falunk, illetve kisvárosunk van, ahol többségben élnek magyarok, igy a helyi népkönyvtáros is magyar. Van-e rá lehetőség, hogy ezek részére járási, kerületi, illetve központi továbbképző iskola nyíljon? — A továbbképzésre egyelőre csak szlovák nyelven van lehetőség. Ha megvalósul a tervezett két területi jellegű könyvtárközpont, ez pótolná a továbbképzés jelenlegi hiányosságát. Mi az illetékesek véleménye arról, hogy könyvtárosaink a magyar nyelvű „Könyviáros“ című folyóirat kiadását igénylik? — A könyvtárosok részére eddig még járási méretben sincs megoldva egy magyar nyelvű kiadvány. Egy „Könyvtáros“ című folyóirat mindenesetre nagyban hozzájárulna a munka színvonalának megjavításához. Egyelőre ügy lehetne ezen segíteni, hogy a Népművelési Intézet által kiadott Népművelés című folyóirat, amely már 10 éve működik, „Könyvtáros“ rovatot indítana. Ha ez csak papír kérdése, akkor talán nincs is akadálya, hogy ezt megvalósítsuk. Ennek fontosságát a nevezett intézmény is bizonyára belátja. Ez esetben már a közel jövőben megvalósítható lenne, ha egy hozzáértő bizottság vállalná a rovat megindítását, vezetését. Miért nem rendeznek a járási szervek magyar könyvek propagálását szoleáló könyvnapokat? — A magyar könyveket propagáló 10
