A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-28 / 13. szám

Ember, könyv, társadalom A községi népkönyvtárak, a járási és körzeti könyvesboltok magyar könyvállományának hiányosságairól írt cikkeinkben számos feleletre, megoldásra váró kérdés és probléma merült fel. A szerkesztőség szük­ségesnek tartotta a legilletékesebbeket megszólaltatni a könyvellá­tással kapcsolatban. Azonban az intézmények felelős dolgozóinak a válaszai nem kielégítőek és következő, számunkban az egész akciót lezáró szerkesztőségi cikkben a problémákra még visszatérünk. JÁN PRINC a Könyvellátás Szlovákiai Köz­pontjának igazgatója: Létezik valamilyen rendelet, vagy irány­szám, amely szerint a nemzetileg vegyes járások könyvesboltjai a vásárolt könyvek nyelvi összetételét (szlovák, magyar) irá­nyítják? — Ez teljesen a könyvesboltok vezetőin múlik, akik az igény s a kereslet ismereté­ben rendelik a magyar, illetve a szlovák nyelvű irodalmat. Természetesen csak ab­ból a készletből rendelhetnek, amely a rendelkezésünkre áll. A készlet jegyzékét mindig megkapják. Ennek a „készletnek“ egy része magyarországi behozatal, másik része hazai kiadás. Magyarországról be­hozni, sajnos, csak annyit iehet, amennyit kiviszünk. De ez a szám évről évre nő. Míg 1965-ben 7 millió 100 ezer könyv ke­rül piacra, s abból a behozatal kb. 5 mil­lió, addig 1970-re ez a szám megkétsze­reződik, 11 millióra emelkedik. A magyar könyvek sorsa (s természete­­seo a szlovákoké isi) nem kis részben a könyvesboltok s a könyvtárak alkalma­zottjain múlik. Ki törődik ezeknek az al­kalmazottaknak a nevelésével, s milyen intézmények biztosítják az utánpótlást? — A „Slovenská kniha“ s a könyvtárak kerületi vállalatai a könyvtárakban és könyvesboltokban csak középiskolai vég­zettségű dolgozókat alkalmazhatnak. Ezen a területen szakvégzettséget magyar nyel­ven nálunk nem lehet szerezni. Vélemé­nyem szerint azonban semmi akadálya, hogy az ilyen pályára készülők Magyaror­szágon végezzék iskoláikat. Terméseztesen csak annyi személyt küldhetünk Magyar­­országra tanulni, amennyi onnan hozzánk jön. Tervezünk kiépíteni egy ún. magyar Hiintakönvvtárat. több mint valószínű Lé­ván, ahová magvar szakembereket bizto­sítanánk (egyelőre mondjuk a nyitrai Pe­dagógiai Intézet végzett hallgatóiból) s en­nek a mintakönyvtárnak lenne aztán a fel­adata a magvar könyvtárak metodikai irá­nyítása. a könyvek központi kiválasztása stb Ez most a „Mattca slovenská“ hatás­köre. de az a magvar könyvtárakat mód­szertanilag irányítani magyar szakembe­rek és egyéb eszközök hiányában képtelen. Nem lenne eredményesebb a magyar könyvek propagációia. ha időnként ma­gyar könyvheteket, hónapokat tartanánk? — Fokozottabb mértékben kell mozgósí­tani a Csemadok helyi szerveze'eit. A kü­szöbön álló könyvhónap során senki sem tiltja meg, hogy pl. a Csemadok szerveze­tek. vagy akár a könyvtárak és könyves­boltok minden eszközt kihasználjanak a magvar könyv propagálására. Ezért csak hálásak lennénk nekik. De egyébként is többet kéne foglalkozni az olvasókkal (persze a szlovák olvasókkal isi). A múlt évben ugyanis kb. 590 ezer magyar nyel­vű könyvet kellett kivonni a könyvesbol­tokból — a teljes érdeklődés hiányában. Ezek elsősorban a magyar nyelvre fordí­tott szlovák klasszikusok, de van köztük bőven mai hazai magyar szerző is. A háború után a helytelen nemzetiségi politika következtében a magyar iskolai s helyi könyvtárakból sok könyv elpusz­tult. Hogyan próbálják a hiányt pótolni, ezeknek a könyvtáraknak a készletét ki­egészíteni? — A központi szervek a vegyes járások­ban egy főre 3 korona értékű könyvet ter­veztek. A járási szerveken múlik, hogy betartják-e ezt a rendelet. Sajnos, a gya­korlatban sokszor megtörténik, hogy a 3 korona rovására a költségvetésből inkább futball felszerelést vesznek. FRANK ISTVÁN, a Szlovák Nemzeti Ta­nács népművelési főosztályának vezető­je, Vlasta Kalinová, a szlovákiai népkönyv­tárak központi szakelőadója é^ Bajza Vin­ce népművelési szakelőadó. Melyik rendelet írja elő, hogy a helyi népkönyvtár vezetője csak a maga kör­zetében vásárolhatja meg a kívánt köny­veket? — A könyvesboltok tervezett forgalmát főként az biztosítja, hogy bizonyos vásár­lási körzettel rendelkeznek. Ezért volt hallgatólagosan jóváhagyva az a gyakor­lat, hogy a helyi népkönyvtárak csak bi­zonyos könyvesboltokban vásárolhatták meg az utalványom feltüntetett könyv­mennyiséget. Melyik kulturális szerv törődik a magyar nyelvű könyvtárosok képzésével, és me­lyik feladata lenne egy állandó jellegű — havi vagy negyedévi — magyar könyveket ismertető publikáció kiadása a könyvtáro­sok, könyvesboltok részére? — A könyvtárosok módszertant képzé­sét. oktatását a járási népkönyvtárakra bízzuk. Az ő feladatuk az is. hogy az ál­talános évi tervekből ismertető propagá­­ciős anyagot adjanak ki magyar nyelven is, ahol arra szükség van. A hiányosság onnan ered, hogy nincsenek megfelelő szakemberek a járási népkönyvtárakban, akik e magyarnyelvű kiadványokat elké­szítenék. Többségükben még a járási nép­könyvtárak igazgatói sem felelnek meg a kívánt követelményeket (főiskolai vég­zettség, tíz éves gyakorlat). Ennek oka fő­ként az, hogy a főiskolát végzett szak­emberek elsősorban a tudományos feliegű könyvtárakban helyezkednek el. és csak elvétve vállalnak munkát a járási nép­­könvvtá rakban. Mi az oka, hogy sem a JNB illetékes ügyosztálya, sem a járási népkönyvtár nem ad ki magyar nyelvű propagációs anyagot a helyi könyviárosuk részére? — A magyar nyelvű ismertető anyag kiadását és a szakszemináriumok megin­dítását a SZNT illetékes osztálya oly mó­don kívánja megoldani, hogy területi Jel­legű könyvtár-központokat létesítene olyan járási székhelyen, ahová később szaksze­minárium céljából a dél-szlovákiai terü­let járásainak könyvtárosait összpontosí­tanák. Ugyanakkor a szükséges propagá­ciós anyagot a központosított területi jel­legű könyvtár adná ki magyar nyelven. Ez a feladat is szakembereket igényel, amiből, sajnos, kevés van. Milyen módon rendelhetnék meg a he­lyi népkönyvtárak a sorozatos kiadványo­kat? Aranykönyvtár, Versbarátok, Könyv­­barátok. — A sorozatos kiadványok megrendelé­se két tényezőtől függ. Az első, hogy a könyvtáros az igénynek megfelelően elha­tározza a sorozatkiadványok megrendelé­sét. E megrendelést átadja a könyvesbolt vezetőjének, akinek kötelessége gondos­kodni e kiadvány kellő példányban való biztosításáról. Végső soron ez határozhat­ná meg a kiadvány példányszámát a ki­adói, illetve a behozatali tervben. Ez a kérdés azért probléma, mert a könyvtáro­sok nem tervezik be időben a kérdéses sorozatot, mivel nem tudnak róla, végső­­sorban a könyvesbolt nem gondoskodik az igény gyors elintézéséről. Szükséges-e hogy a vegyes lakosságú járásokban a járási népkönyvtár vezetője tudjon magyarul? — Feltétlenül szükséges, hogy a járási népkönyvtár vezetője a vegyeslakosságú járásokban magyarul Is beszéljen. Több mint 500 olyan falunk, illetve kis­városunk van, ahol többségben élnek ma­gyarok, igy a helyi népkönyvtáros is ma­gyar. Van-e rá lehetőség, hogy ezek ré­szére járási, kerületi, illetve központi továbbképző iskola nyíljon? — A továbbképzésre egyelőre csak szlo­vák nyelven van lehetőség. Ha megvalósul a tervezett két területi jellegű könyvtár­központ, ez pótolná a továbbképzés jelen­legi hiányosságát. Mi az illetékesek véleménye arról, hogy könyvtárosaink a magyar nyelvű „Könyv­iáros“ című folyóirat kiadását igénylik? — A könyvtárosok részére eddig még járási méretben sincs megoldva egy ma­gyar nyelvű kiadvány. Egy „Könyvtáros“ című folyóirat mindenesetre nagyban hoz­zájárulna a munka színvonalának megja­vításához. Egyelőre ügy lehetne ezen se­gíteni, hogy a Népművelési Intézet által kiadott Népművelés című folyóirat, amely már 10 éve működik, „Könyvtáros“ rova­tot indítana. Ha ez csak papír kérdése, akkor talán nincs is akadálya, hogy ezt megvalósítsuk. Ennek fontosságát a neve­zett intézmény is bizonyára belátja. Ez esetben már a közel jövőben megvalósít­ható lenne, ha egy hozzáértő bizottság vállalná a rovat megindítását, vezetését. Miért nem rendeznek a járási szervek magyar könyvek propagálását szoleáló könyvnapokat? — A magyar könyveket propagáló 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom