A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-14 / 11. szám
Mróz Stefan szövetkezeti elnök Kovács László agronómus Vámos László Mennyit fizettek az emberérti A Perzsa-öböl Bandar-Abbás kikötőjének közelében van a legforgalmasabb rapszolgapiac. A legelhagyottabb afrikai területeken felvásárolt „árút“ szállító karavánok minden Irányból feléje Igyekeznek. Ugyanígy Mekka is á „fekete-elefántcsont“ piacok leghíresebbje közé tartozik. Az ENSZ adatai szerint földünkön jelenleg 1 millió rabszolga él. A rabszolgakereskedelmet felszámoló vllégszőveitség adatai szerint azonban csupán az arab félszigeten mintegy 1,5 millió rabszolga él. Hivatalosan ugyan megszüntették a rabszolgaság Intézményét és Szaud-Arábla kormánya hivatalosan megváltotta gazdáiktól az utolsó néhányezer rabszolgát, a valóságban azonban az arab ussáról minduntalan ellentmondásos híreket hordanak a szelek. Régebben, úgy tizenöt évvel ezelőtt a futballcsapat szerzett jő nevet a községnek, ugyanakkor rossz utakról s még rosszabb autóközlekedésről hallhattunk. Később a színjátszó csoport járta a környéket s aratott hatalmas sikert (még a losonciak előtt) a Csárdáskirálynővel, a Mágnás Miskával, a Dankó Pistával stb. Ekkor viszont a szövetkezet került mélypontra, a munkaegység értéke egyenletesen süllyedt, a munkaerkölcs ezzel egyenes arányban romlott. Azt beszélték, nincs Isten, aki Itt rendet teremtsen. Hát isten tényleg nem volt, de Jött egy új elnök, névszerlnt Mráz Stefan, leszerelt katonatiszt, tehát parancsnoki szigorral rendelkező ember, jött egy teljesen új vezetőgárda, melynek sikerült megállítani a szövetkezet végérvényes szétzüllését. Persze, a szövetkezetben még mindig nem uralkodnak paradicsomi állapotok, de a kátyúból már kikerültek, a gazdasági alap gyarapszik és ... de hiszen -erről még szó lesz. Ezzel egy időben a kultúra, hogy úgy mondjam szabadságra vonult, a Csemadok Vámos László elnök szerint csak vegetál, a televízió teljes mértékben uralomra jutott, kulturális eseményt legfeljebb a Területi Színház szórványos vendégszereplése jelent, s ez „aligha elég az üdvösséghez“. 2. Két dolog látszik állandónak Bussán: a bor és a víz. (Pontosabban az Ipoly.) A bor, amely könnyű, fanyar és könnyebben becsapja az embert, mint a szép lányok (egyébként szép lányokból sem volt még hiány Bussán), s amely egyre-másra csinál ja a galibát, öntözvén az edzett bússal nyeldeklőket, szombatesténként pofonokkal teli ünnepi játékokat rendez; és az Ipoly, amely Itt folyik egy lépésnyire a falu alatt, és minden évben kiönt kétszer-háromszor. A különbség csak annyi, hogy míg a borihlette pofonokat — különösen, amióta új, keménykezű csendőr került a faluba, megfékezik, addig az Ipoly kedvére garázdálkodhat, kényúrként áztatgathatja a szövetkezet rétéit és gabonáját. A hírek szerint hatvanötben megkezdik az Ipoly szabályozását, de ezt (annyi meddő Ígérgetés után) már senki sem hiszi el. 3. De nagy meglepetésre Bussán az Ipolyra sem panaszkodnak annyit, mint másutt. Kiöntetni kiönt, az igaz, tavaly például háromszor Is, ennek ellenére a szövetkezetnek van elég szénája, s ami még lényegesebb, a széna jó minőségű. — Tehát nem savanyú, mint másutt az Ipoly árterületén? — kérdem kételkedő arccal. Nem — mondják egyértelmű fejcsóválással. Persze, idejében kell kaszálni. A múlt évben például a három áradás ellenére csak valami öt hektárnyi (tíz pótkocsi) sarjút kapott el a víz. A szénát már május 20-án, a sarjút .fúnlus 28-án lekaszálták és begyűjtötték. Kovács László agronómus egy szénakévét tesz elém. Hosszú, kalászbaszökkent fűszálak kévékbe kötözött csokrát — ha megvárjuk, amíg a széna ekkorára nő — mondja —, akkor fuccs a takarmánynak. Nem olyan „marha“ a marha, hogy ezt is megegye. Jó takarmány csak friss, kalásztalan szénából lesz. Nekünk tavaly sikerült. Silónk is van elég, újig biztosan kihúzzuk takarmánnyal. Ez pedig nagy szó, hiszen emlékszem, az egyik közeli faluban már tavaly novemberben panaszkodtak, hogy kevés a takarmányuk, pedig hasonló körülmények között termelnek, mint a bussaiak. 4. Kovács László agronómus ötvennégy éves magas, szikár ember. A bússal szövetkezet elnöke Is volt már (három évig), majd kertész két évig, s újabb két évig a nagyzellől szövetkezet agronómusa. Négy évvel ezelőtt jött haza Bussára, a szövetkezet visszakérte őt. Csendes, szomorú mosolyú ember, aki (egy szerencsétlen házassággal a háta mögött) élete értelmét a szövetkezetben látja. Józan, gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező agronómusa a szövetkezetnek. Vezetője a komplex-brigádnak, de azt is látja, hogy egy-két mezőgazdasági mérnök elkellene már a szövetkezetben. Akkor talán sikerülne az élre kerülnünk — mondja, s az arcán látszik, hogy őszintén gondolja. Szeretettel beszél a vezetése alatt dolgozó komplex-brigádról. A brigád huszonkét tagjának munkaerkölcse dicséretre méltó, minden szakaszon hajlandók dolgozni, s ha éppen szükséges, ^yalogmunkát Is végezni. A brigádtagok átlagos életkora 38 év — a szövetkezeti tagoké 48 körül mozog. Az átlagot 4—5 hetvenöt éves öreg rontja. Az állattenyésztésben viszont huszonhat egészen fiatal ember dolgozik. 5. A fő súlyt a vetőmagtermesztésre és a tejtermelésre helyezik. Összesen 240 fejőstehenük van. A teheneknél, juhoknál és a sertéseknél bevezették a törzskönyvezést. — Fajtiszta állatokat tenyésztenek. Tenyésztenek még kacsát és pulykát. Ez utóbbi szárnyasnak nagy hasznát veszik a kolorádóbogár elleni harcban. Mráz elnök szerint ez a védekezés legjobb módja: a pulykákat ráhajtják a burgonyaföldre, s azok a rovarokkal együtt a petéket is felfalják. A másik dolog, amiért a pulykatenyésztés kifizetődik (s ami a fenti dosejkeknek ma is sok rabszolgájuk van, bár fik „szolgáknak“ hívják fikat. Alábbi adatainkat a Przekráj cfmfi lengyel lap eredeti cikke alapján, a ZZ 100+1 magazin búi vettük. A koronára valfi átszámítások történelmi értelemben véve relatlvok és megközelítsek. Például a dollár értéke is más volt a múlt évszázadban, mint most. A táblázatok lengyel szerzői a történelmi adatokat az ezüst, lengyel ékszerüzletekben érvényes árára számították át, vagyis 1 kg ezüst ára 1300 zlotyi, bár az ezüst ára korok folyamán változott. A zlotyi koronára valfi átszámításánál a kulcs 100 zlotyi «■ 180 korona. Szövegünkben az idfi és hely megjelölése után a rabszolga fajtája és minfisltése, aztán a korabeli pénz- vagy értékegységgel kifejezett ára és végül a koronára átszámított ár következik. 18
