A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-14 / 11. szám

Mróz Stefan szövetkezeti elnök Kovács László agronómus Vámos László Mennyit fizettek az emberérti A Perzsa-öböl Bandar-Abbás kikötőjének kö­zelében van a legforgalmasabb rapszolgapiac. A legelhagyottabb afrikai területeken felvásá­rolt „árút“ szállító karavánok minden Irány­ból feléje Igyekeznek. Ugyanígy Mekka is á „fekete-elefántcsont“ piacok leghíresebbje kö­zé tartozik. Az ENSZ adatai szerint földünkön jelenleg 1 millió rabszolga él. A rabszolgake­reskedelmet felszámoló vllégszőveitség adatai szerint azonban csupán az arab félszigeten mintegy 1,5 millió rabszolga él. Hivatalosan ugyan megszüntették a rabszolgaság Intézmé­nyét és Szaud-Arábla kormánya hivatalosan megváltotta gazdáiktól az utolsó néhányezer rabszolgát, a valóságban azonban az arab ussáról minduntalan ellentmondá­sos híreket hordanak a szelek. Régebben, úgy tizenöt évvel ez­előtt a futballcsapat szerzett jő nevet a községnek, ugyanakkor rossz utak­ról s még rosszabb autóközlekedésről hall­hattunk. Később a színjátszó csoport járta a környéket s aratott hatalmas sikert (még a losonciak előtt) a Csárdáskirálynővel, a Mágnás Miskával, a Dankó Pistával stb. Ek­kor viszont a szövetkezet került mélypont­ra, a munkaegység értéke egyenletesen süllyedt, a munkaerkölcs ezzel egyenes arányban romlott. Azt beszélték, nincs Is­ten, aki Itt rendet teremtsen. Hát isten tényleg nem volt, de Jött egy új elnök, névszerlnt Mráz Stefan, leszerelt katona­tiszt, tehát parancsnoki szigorral rendelke­ző ember, jött egy teljesen új vezetőgárda, melynek sikerült megállítani a szövetkezet végérvényes szétzüllését. Persze, a szövet­kezetben még mindig nem uralkodnak pa­radicsomi állapotok, de a kátyúból már ki­kerültek, a gazdasági alap gyarapszik és ... de hiszen -erről még szó lesz. Ezzel egy időben a kultúra, hogy úgy mondjam szabadságra vonult, a Csemadok Vámos László elnök szerint csak vegetál, a televízió teljes mértékben uralomra ju­tott, kulturális eseményt legfeljebb a Te­rületi Színház szórványos vendégszereplése jelent, s ez „aligha elég az üdvösséghez“. 2. Két dolog látszik állandónak Bussán: a bor és a víz. (Pontosabban az Ipoly.) A bor, amely könnyű, fanyar és könnyebben be­csapja az embert, mint a szép lányok (egyébként szép lányokból sem volt még hiány Bussán), s amely egyre-másra csinál ja a galibát, öntözvén az edzett bússal nyeldeklőket, szombatesténként pofonokkal teli ünnepi játékokat rendez; és az Ipoly, amely Itt folyik egy lépésnyire a falu alatt, és minden évben kiönt kétszer-háromszor. A különbség csak annyi, hogy míg a bor­ihlette pofonokat — különösen, amióta új, keménykezű csendőr került a faluba, meg­fékezik, addig az Ipoly kedvére garázdál­kodhat, kényúrként áztatgathatja a szövet­kezet rétéit és gabonáját. A hírek szerint hatvanötben megkezdik az Ipoly szabályo­zását, de ezt (annyi meddő Ígérgetés után) már senki sem hiszi el. 3. De nagy meglepetésre Bussán az Ipolyra sem panaszkodnak annyit, mint másutt. Ki­öntetni kiönt, az igaz, tavaly például há­romszor Is, ennek ellenére a szövetkezet­nek van elég szénája, s ami még lénye­gesebb, a széna jó minőségű. — Tehát nem savanyú, mint másutt az Ipoly árterületén? — kérdem kételkedő arccal. Nem — mond­ják egyértelmű fejcsóválással. Persze, ide­jében kell kaszálni. A múlt évben például a három áradás ellenére csak valami öt hektárnyi (tíz pótkocsi) sarjút kapott el a víz. A szénát már május 20-án, a sarjút .fúnlus 28-án lekaszálták és begyűjtötték. Kovács László agronómus egy szénakévét tesz elém. Hosszú, kalászbaszökkent fűszá­lak kévékbe kötözött csokrát — ha meg­várjuk, amíg a széna ekkorára nő — mond­ja —, akkor fuccs a takarmánynak. Nem olyan „marha“ a marha, hogy ezt is meg­egye. Jó takarmány csak friss, kalásztalan szénából lesz. Nekünk tavaly sikerült. Si­lónk is van elég, újig biztosan kihúzzuk takarmánnyal. Ez pedig nagy szó, hiszen emlékszem, az egyik közeli faluban már tavaly november­ben panaszkodtak, hogy kevés a takarmá­nyuk, pedig hasonló körülmények között termelnek, mint a bussaiak. 4. Kovács László agronómus ötvennégy éves magas, szikár ember. A bússal szövetkezet elnöke Is volt már (három évig), majd kertész két évig, s újabb két évig a nagy­­zellől szövetkezet agronómusa. Négy évvel ezelőtt jött haza Bussára, a szövetkezet visszakérte őt. Csendes, szomorú mosolyú ember, aki (egy szerencsétlen házassággal a háta mögött) élete értelmét a szövetke­zetben látja. Józan, gazdag gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező agronómusa a szövetkezetnek. Vezetője a komplex-brigád­nak, de azt is látja, hogy egy-két mező­­gazdasági mérnök elkellene már a szövetke­zetben. Akkor talán sikerülne az élre ke­rülnünk — mondja, s az arcán látszik, hogy őszintén gondolja. Szeretettel beszél a vezetése alatt dol­gozó komplex-brigádról. A brigád huszon­két tagjának munkaerkölcse dicséretre mél­tó, minden szakaszon hajlandók dolgozni, s ha éppen szükséges, ^yalogmunkát Is vé­gezni. A brigádtagok átlagos életkora 38 év — a szövetkezeti tagoké 48 körül mo­zog. Az átlagot 4—5 hetvenöt éves öreg rontja. Az állattenyésztésben viszont hu­szonhat egészen fiatal ember dolgozik. 5. A fő súlyt a vetőmagtermesztésre és a tejtermelésre helyezik. Összesen 240 fejős­tehenük van. A teheneknél, juhoknál és a sertéseknél bevezették a törzskönyvezést. — Fajtiszta állatokat tenyésztenek. Tenyésztenek még kacsát és pulykát. Ez utóbbi szárnyasnak nagy hasznát veszik a kolorádóbogár elleni harcban. Mráz elnök szerint ez a védekezés legjobb módja: a pulykákat ráhajtják a burgonyaföldre, s azok a rovarokkal együtt a petéket is felfalják. A másik dolog, amiért a pulyka­tenyésztés kifizetődik (s ami a fenti do­sejkeknek ma is sok rabszolgájuk van, bár fik „szolgáknak“ hívják fikat. Alábbi adatainkat a Przekráj cfmfi lengyel lap eredeti cikke alapján, a ZZ 100+1 magazin búi vettük. A koronára valfi átszámítások tör­ténelmi értelemben véve relatlvok és megkö­zelítsek. Például a dollár értéke is más volt a múlt évszázadban, mint most. A táblázatok lengyel szerzői a történelmi adatokat az ezüst, lengyel ékszerüzletekben érvényes árára számí­tották át, vagyis 1 kg ezüst ára 1300 zlotyi, bár az ezüst ára korok folyamán változott. A zlo­tyi koronára valfi átszámításánál a kulcs 100 zlotyi «■ 180 korona. Szövegünkben az idfi és hely megjelölése után a rabszolga fajtája és minfisltése, aztán a korabeli pénz- vagy értékegységgel kifeje­zett ára és végül a koronára átszámított ár következik. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom