A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-28 / 9. szám
tötlenítl őket. A fogyasztásra előkészített tejet jelenleg még kannákban szállítják a fogyasztókhoz, de Itt van már a csarnokban az üvegtöltő automata, felszerelésre és indításra vár. A pasztőröző részleg három automatagépe (a chotébofl Gépgyár gyártmánya) óránként 30 000 liter tejet pasztőröz. Technológiájuk hagyományos, a bacílusoktól mentesítendő tejet 5 másodpercig melegítik 85 C fokra, vagy 18 másodpercig 71—75 C fokra. A „vajköpülő“ részleg két kontlnuálls automatagépe (ugyancsak a chotébofl Gépgyár gyártmánya) óránként 400—400 kg (egy műszak alatt 8400 kg) vajat gyárt. A gyerekmesék tejjel-mézzel folyó országa jut az ember eszébe ebben ez üzemben, ahol minden ragyogóan tiszta, a munkáslányok köppenye hófehér, és a két vajgyártó automatából hajlékony, vastag tömbként kunkorodlk elő végeszakadatlanul a friss vajklgyó. Az adagológép azonnal szabványos adagokba osztja, a csomagológép csomagolja és a lányok kartondobozokba rakják. A legmodernebb üzemrészleg azonban kétségtelenül a szárított tejport gyártó berendezés. A teljesen automatizált munkafolyamattal dolgozó berendezés holland cég gyártmánya, naponta 180 000 liter tejet dolgozhat fel. Az ún. porlasztó rendszerű berendezés, a tejet porlasztófej segítségével hevített térbe permetezi, ahol elpárolog belőle a víz, és a tejpor a gyűjtőtérbe hull alá, ahonnan a gyűjtőkörök az adagoló nyílásokba 9eprlk. A részleg munkáját egy vegyészmérnök és egy vegyipari technikus Irányítja és figyeli a vezérlőpult fényein és mutatóin... Az üzemnek négy fő terméke lesz: fogyasztásra kerülő, pasztőrözött tej, egalizált tej hizlalás és takarmányozás céljaira, vaj és tejpor. S emellett gyártanak még túrót, tejszint és joghurtot is. A dunaszerdahelyl járás köztársaságunk egyik legsikeresebb tejtermelő vidéke. A téli hónapokban mintegy 90 000 liter tejet vásárolnak fel a járásban (6,2 liter átlaghozam), de tavasszal, a fő Idényben 140— 150 ezer literrel számítanak. Természetesen az új tejgyárat nem elégíti ki ez a mennyiség, a környező járásokból Is meg kel) majd szervezniük a tejszállltást. Az üzem Indulásával egyidőben azonnal megmutatkoztak a kezdeti hiányosságok és nehézségek Is. Algayar jaroraír, a dunaszerdahelyl JNB mezőgazdasági osztályának dolgozója: — A Járás több szövetkezetében és állami gazdaságában megkezdtük egalizált tejjel (két százalékosra csökkentett zsírtartalmú tejjel) táplálni a szopósborjakat, de sajnos, nem vált be a dolog. Miután a tejet autókon hordják szét, néha későn, máskor meg savanyúan érkezett. A járás távoleső vidékeire nem jut el a szoptatás Idejére a tej. Helytelen az is, hogy ml 3,6 százalékos „teljes“ tejet adunk a tejgyárnak, s ugyanannyi liter egalizáltat kapunk vissza, viszont a kivont zsírtartalomért nem kapunk semmit. Csóka Ferenc, a tejfalusi szövetkezet elnöke: — A legeredményesebb borjúnevelési módszer az anyjuk tejével etetni a borjakat. Még ez Is káros hatással lehet rájuk, ha más tehén tejét kapják. Hasmenést kapnak tóié. Magerőák mérnök, a SZNT mezőgazdasági megbízotti hivatalának dolgozója: — Az egalizált és regenerált tejjel való borjúnevelés kétségtelenül kifizetődő lenne, de a tejnek időben történő szállítását meg kell szervezni. Ahogy hallottam, az üzemnek a felvásárolt tej minőségével Is nehézségei vannak. Az automatagépek első és másodosztályú tejre vannak szerkesztve, s ők néha negyedosztályú tejet Is kapnak a termelőktől. Így aztán nem tudhatnak optimális minőségű árut termelni és a berendezések Is Idő előtt tönkremehetnek. Ojra eljutottunk oda, ahová oly gyakran elérkezünk nemzetgazdaságunk minden szakaszán — az emberekhez. Hiába vannak világviszonylatban is kiváló gépeink, modern nagyüzemünk, a gépek munkájának tökéletes emberi munkával kell párosulnia, hogy eredményes legyen. A hanyag emberi munka sikertelenségekhez vezet, s a sikertelenség aláássa a bizalmat az új technika Irént. Az amerikai farmernek termelőmunkájában megbízható segítőtársai a gépek, semmi okunk arra, hogy szövetkezeti parasztjainknak ne legyenek ugyanazok. hegyek és szopás borjak
