A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-03 / 1. szám

A tudomány és technika kimagasló sikerei 1964-ben A technika slágere-a lézer Az évtized egyik legizgalmasabb technikai felfedezése a lézer, amelyet egyszer ú] „ha­lálsugárként“, máskor a jövőben felmerül­hető összes technikai problémák kulcsaként emlegetnek. Bár már négy évi kutatómun­kát fordítottak rá, még mindig elsősorban csak laboratóriumi célokra használják. A lézer alapvető előnye és vonzó vonása az, hogy nagy energiájú, nem széttartó su­garat hoz létre. E sugár akár koherens fényből, akár infravörös sugárzásból áll­hat, és frekvenciája rendkívül pontosan meghatározott. Minthogy a sugár nagymér­tékben irányított, és energiasűrűsége is óriá­si, a fémek megmunkálásához, például fú­rásukhoz igen sokat Ígérő. Minthogy a su­gárzás koherens, vagyis minden hullám szinkron ütemben fut — rádióhullámokhoz hasonló módon — Információt is vihet ma­gával, minthogy a nagyobb energiájú fény­­sugárzás sokkal nagyobb frekvenciájú, mint a rádiósugárzás, mllllószor annyi informá­ciót szállíthat, mint az. És mivel a lézer sugara igen pontosan meghatározott frek­venciájú, ezért az analitikai kémikusok szá­mára is rendkívül sokat Ígérő kutatóeszköz­nek ígérkezik. A lézerek problémájával világszerte fog­lalkoznak a kutatók. Az első csehszlovák gázlézert az ez idei brnói vásáron mutat­ták be. Az 1964-as fizikai No,bel-dlja,t Is a lézerkutatásban elért eredményekért ítél­ték oda. Nyikolaj Baszov és Alekszander Prohorov professzor, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia P. N. Lebegyev Fizikai In­tézetének munkatársai és Charles Townes, az Egyesült Államok Massachusetts államá­ban működő Műszaki Intézet professzora közösen a kvantumelektronika szakáiban elért alapvető munkájukért kapták a leg­magasabb tudományos kitüntetést. Eredmé­nyeik lehetővé tették a lézer elvén működő oszcillátorok és erősítők megszerkesztését. — A képen Nyikolaj Baszov (balra) és Alekszander Prohorov (jobbra) professzo­rok, az új Nobel-dljas szovjet tudósok. Bár hivatalosan nem tüntették ki olimpiai aranyéremmel, a világ sok millió sportked­velője neki köszöni, hogy a Tokióban leját­szódó eseményekről a földgömb másik ol­dalán is néhány órán belül televíziókészü­léke képernyőjéről szerezhetett tudomást. Az űrrepülés kiváló sikerének számit s azt bizonyítja, hogy a rakétatechnlkának és űr­repülésnek elsősorban békés célokat kell teljesítenie. A tv-közvetítést lebonyolító Telstar II. igen bonyolult feladatokat is ké­pes -teljesíteni, hisz létrehozóinak 18 ezer miniatűr alkatrészt sikerült bezsúfolniuk az aránylag kis gömbbe. A könnyű magné-Nikkel kadmhrm akkumulátoruk A tokiói olimpiász „aranyérmese" 1 Antenna (vezérlés „ ék távirányítás Elektronikus tiiillámerösítő Nobel-díjas orvosok Az 1964. évi orvosi Nobel-dljat a német eredetű Dr. Konrad Bloch amerikai pro­fesszor és Dr. Feodor Lynen nyugatnémet professzor kapta. Az első a Massacihussetts állambeli Cambridg Harvard Egyetemén te­vékenykedik, Dr. Ly-nen pedig a müncheni Max Planck Kémiai (intézet igazgatója. Azokért a felfedezésekért kapták ezt a ma­gas tudományos kitüntetést, amelyek a ko­leszterin mechanizmusával és szabályozásá­val, valamint az emberi szervezetben lévő savak anyagcseréjével függnek össze. A koleszterin minden emberi vagy állati sejtben megtalálható szteránvázas vegyület. Különösen nagy mennyiségben fordul elő az epekövekben, mellékvesékben és az Ideg­szövetekben. Fontos szerepe van a sejthár­tyák felépítésében és működésében. A ko­leszterin világszerte tanulmány tárgyát ké­pezi; a koleszterin-anyagcsere rendel­lenességnek ugyanis valószínűleg döntő szerepe van az érelmeszesedés létrejötté­ben, amely korunk egyik legelterjedtebb betegsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom