A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 5. szám
KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Sevcsenko egyik költeményéből idézünk, folytatva a függőleges 29 és 20 számú sorban. 14. Mindegy. 15. Folyó Romániában. 16. Évszak. 17. Város Ausztriában. 18. Kedvelt ifjúsági regényíró. 21. Nagy ázsiai város. 24. Enyém franciául. 25. PDP. 27. Virág fejlődik belőle. 28. Ismeretien adakozó névjeie. 29. Kis Ágnes. 31. Költő (lat.). 33. Helyiérdekű vasút. 34. Svájci város. 35. Bratislava korábbi neve. 36. Idő Londonban. 37. ¥NT. 38. Az arabok fehér színű, lepelszerű köpönyege. 40. Dolog latinul. 41. Az arzén vegyjele. 42. „A" betűvel a végén a zene befejező része (olaszul). 43. Dakarban van! 44. Sebhely. 46. Tamás Sándor. 47. Elkülönített női lakosztály a mohamedánoknál (férfinak tilos a bemenet). 48. Testgyakorlat. 49. Ű Bécsben. 51. Ritka idegen szóval. 52. Betűpótlással: indiai eredetű játék. 54. A hónap része. 55. A technikai atmoszféra rövidítése. 56. Szarvasfaj. 58. Pikáns hideg mártás. 60. Mutatószó. 61. Angol hosszmérték. 63. Csendőr népiesen. 64. Harckocsi. 65. KN. 66. Indulatsző. 68. Gyermek (névelővel). 69. Boldogság kezdete. 70. Azonos magánhangzók. 71. Hullott lomb. 72. Szemináriumba van! 73. Itala. 75. Rak. 79. A vívásban: kettős találat. 81. Dara. 82. ‘Magyarország egyik híressége. 84. Verdi opera. 86. ÄÜS. 87. Talál. 88. Lom ikerszava. 90. Csüng. 91. Nándor Dezső. 92. Ázsiai állam. 94. Idegen női név. 96. Római ötvenegy. FÜGGŐLEGES: T. Forradás. 2. Ékezettel: a fa része. 3. Magyar Államvasutak. 4. Battéria. 5. Hazai. 6. Szlovák ellentétes kötőszó. 7. Lajos Tamás. 8. Káté! 9. Fogadási összeg. 10. Nem valóság. 11. Éppen hogy. 12. Folyó a Dunántúlon. 13. Az ábécé ben egymást követő két betű. 19. Omladék. 20. A függőleges 29. folytatása. 22. Végtag. 23. Ügynök. 25. Cölöp. 26. Posta betűi. 28. Germán. 29. A vízszintes 1. folytatása. 30. Jelt ad. 31. Piszok. 32. Haaiza közepe. 33. Tudósítás. 35. Kozmetikai-cikk. 38. Borszakértő. 39. Női név. 42. Orosz uralkodó. 44. Bakó. 45. GNT. 50. Meghasad a jég. 52. Folyó Németországban. 53. Fordítva: ok. 55. Juttatna. 57. Madár peremei. 58. Sam betűi. 59. NÁY. 60. Csacsi beszéd. 62. Import szlovákul. 64. Csípős gyökér. 67. Vízben él. 69. Nyakpróm. 71. Viszsza: nem recés. 74. Fordítva: házi szárnyas. 76. Bolt. 77. A gabonafélék cséplése után viszszamaradó szár. 78. Magyarországi vármegye. 80. Szájvízmárka. 82. Hegy idegen nyelven. 8. Ni-nl betűi. 85. Tevékeny. 87. LUA. 89. Mátyás Tamás. 92. Bírom eleje és vége. 93. Régi római pénz. 94. Szállít tási műszó. 95. ... Abram, kairói napilap. Az előző rejtvény megfejtése: Legtöbbször olyankor van az embernek kötelessége, mikor egy másikat el akar mulasztani. zata van, az utóbbinak ungi és vasi variánsa is, jelezve azt, hogy az egész országban énekelték. A Thököly és Rákóczi közti időben a magyar költészet jellemző formája a bujdosóvers, hisz a kurucok élete is bujdosás e húsz esztendő alatt. A kuruc vitézi költészet a Rákócziszabadságharc első három esztendejének terméke. A korábbi irodalmi köztudat ezt tekintette igazi kuruc költészetnek, de beleértette a Thaly szerzetté álkuruc balladákat is, az eredeti verseket ezekhez mérte s le is becsülte. A hiteles Rákóczikon verseket csak azóta értékeli méltóképpen az irodalomtörténet is, mióta a kuruc költészetet a kritika megszabadította Thaly szerzeményeitől, s kéziratos költészetünk fejlődésének rendjében szemléljük őket. A Rákóczi-szabadságharc vitézi költészetének két ága van: az egyikben a győzelem és reménység hangja zeng, a másikban, a vereséget sirató énekekben a fájdalom sikolt. A bizakodó, lelkes vitézi énekek közül időrendben első a Rákóczi buzgó éneke (Oh, Fölséges Isten, ki lakozol mennyben ...) E nagy, művészi értékű verset lehet, hogy maga Rákóczi szerezte 1703. július 29-én, Kálló várának megvétele után. Nem ez az egyetlen olyan ének, mely a fejedelmet szólaltatja meg. Azért is nevezetes vers, mert az első katolikus lelkiségű kuruc ének: a „Szép Szűzanyá-t hívja segítségül népe oltalmára“. 1705 ntán a kuruc vitézi költészet elhallgatott. A felkelés későbbi éveiből csak két fontos énekünk van: A szegénylegények éneke és a Két szegénylegény egymással való beszélgetése. Mind a kettő a katonáskodó jobbágyság panasza Rákóczi előtt a földesurak és a kuruc nemesi tisztikar ellen. A felkelő parasztoknak Rákóczi megígérte, hogy hajdűvárosi szabadságot ajándékoz nekik. Az ígéret beváltása késett, a vitézek elkeseredtek, s az urak ellen fordultak. A beszélgetés könyörtelen képet rajzol a „sok fondorkodó urakról“: hivalkodók, harácsolok, csatakerülők. A fejedelem e versben még „édes urunk“, s a „rossz tanács“ felelős azért, hogy az ígéret nem valósult meg. Az Énekben már nincs semmi etlágyulás. Kemény beszédben kéri számon Rákóczitól a hajdószabadságot, az olcsón — hitvány rézpénzért — kiontott vért és a kezdettől 1706 őszéig felsorakoztatott hadieseményekkel bizonyítja, hogy „ha valaholott voltának csodák. Csak szegények, S nem urfiak, Véreket ontják." Fájdalomból ás gúnyból összeszövődött kiáltásukban számol le az ének a felszabadulásnak azzal a reménységével, mely a vitézek szívét a szabadságharc megindulásakor eltöltötte. A Beszélgetés szolgált ösztönzésül Ady Endre kuruc versei számára. A felkelés költészetének utolsó értékes darabja: Vitézlő Bezerédy éneke, amcly- Iyel búcsúzott. A halálra ítélt brigadéros férfias hangú, árulását megsirató búcsúéneke egy régi műfaj kései hajtása, s méltó párja Bónis Ferenc keservének. A császárpárti magyar vorselásnek — Koháry István versein kívül — csak egyetlen irodalmi értékű éneke van: Hol vagy te most, nyalka kuruc? — A Rákóczi-uóta (Jaj, régi szép magyar nép...) nem a szabadságharc verse, hanem a bukását követő kései kuruc költészet egyetlen értékes termése. Alighanem a XVIII. század harmincas éveiben szerzettek. A német katonai megszállás alatt kínlódó magyar nép panasza ötvöződik rapszódiává a régi kuruc dicsőségekre való visszaemlékezéssel és a Rákóczi-várás hangulatával. A XVHL század legnépszerűbb éneke volt, szinte első nemzeti himnuszunk. Egy tőből sarjadt vele a Rákóczi kesergője; a búcsúzó Rákóczi és a Rákóczit búcsúztató nép megható beszélgetése. A nép ajkán maradt fenn. A Habsburg-házzal összebékülő nemességet a szegénylegények bosszújával fenyegeti. A kuruc kor költészetének van néhány csak félig-medi dig hiteles verse is. Ezeket Thaly szájhagyomány útján öröklődött és kéziratban fennmaradt verstöredékből szerkesztette össze a történeti kuruc kort és a hamis kuruc romantikát egyként tükröztető költeményekké. Ilyenek: a Kuruc tábori dal, (Te vagy a legény, Tyukodi pajtás.. Őszi harmat után és a Rákóczi búcsúja (Kiállott Rákóczi...). EMBER, KÖNYV, TÁRSADALOM /Folytatás a 10. oldalrólI Lászlóé, Illyés Gyuláé, Déryé, Tamási Ároné, Szabó Lőrincé, Kodolányié, Tatayé, Juhász Ferencé, Nagy Lászlóé, Simon Istváné s a Garai-Václ nemzedéké is csupán egyszeregyszer. A könyvtáros tájékozatlanságáról lenne itt szó? Ugyanez a helyzet a csehszlovákiai magyar írók művei köröl. Miért nem jutnak el falusi könyvtárainkba? A rendkívül alacsony példányszámon kívül mi játszhat itt még közre? A könyvesboltokra is sok a panasz. „Kevés a magyar nyelvű könyv." Okokat akarunk megállapítani, helyes következtetéseket akarunk levonni a 6 község helyszíni vizsgálódásaiból. Következő számainkban a szerkesztők láncszemről láncszemre haladnak — község, járást székhely, kerületi székhely, központ — az okok vizsgálásában és a következtetések levonásában. Persze, a pontos diagnózis megállapításához a mi erőnk kevés. Olvasótáborunk segítségére van szükség. Kísérjék figyelemmel cikksorozatunkat fi könyvellátottságról és hasznos tanácsaikat, iavaslataikat, megjegyzéseiket küldjék el a Hét szerkesztőségébe Következő számunkban látogassanak el velünk Ögyallára. Szerkesztőség 15
