A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-05 / 27. szám
KERESZTREJTVENY SZÍNHÁZI KALAUZ VÍZSZINTES: 1. Schiller-színmíí címe. 15. Lehurrog. 16. Folyó Franciaországban. 17. A három a kislány c. Schubertoperett társszerzője. 19. Női név. 21. Hímállat. 23. Vissza: János szlovák beceneve. 24. Személyes névmás. 25. Ünnepi lakoma. 27. Lakás szlovákul. 29. Szoknya. 30. Rádium vegyjele. 31. A világ egyik legnagyobb gyémántja. 33. Nem ellenség. 35. Ádám Ernő. 36. Bonifác betűi. 38. Balkezes. 39. Kétes! 41. Kajak közepe. 42. Aga betűi. 44. Égitest. 45. Személyes névmás. 46. Nem azé. 48. 'Öreg bácsi. 49. Tanok betűi. 51. Spion. 52. Olajipari központ a Szovjetunióban. 53. Átnyújt, 54. Princípiuma. 55. Mezőgazdasági szerszám. 56. Húz. 57. Bólintok. 59. Férfiak angolul. 60. Zokog. 61. Hangyák „alakulata“. 62. Tromf. 63. Női név. 65. Tagadőszó. 66. Műveltség. 68. Szellős. 69. Dolog része. 71. Rajt. 72. Női név. 73. Betű kiejtve. 74. Nándor Tibor. 76. ,Apa törökül. 78. Nyelvtani fogalom. 79. Hímállat. 80. Csillag angolul. 81. Angol Tamás. 83. Híres német zeneszerző. 84. Ara betűi. 85. Tutaj része. 87. Spanyol Péter. 89. Les betűi. 90. P. R. 91. Nem neki. 93. Király franciául [fon.). 95. Állati lakhely. 96. Mandulafenyő. 97. Régi súlymérték'. 99. Csont betűi. 102. Lessing színdarabja. FÜGGŐLEGES: 1. Nem ül. 2. Csúz. 3. Mária becézve. 4. Bánat része. 5. Nándor Tamás. 6. Létezik. 1* Nem kevés. 8. Hegy Jeruzsálemben. 9. ZRS. 10. Azonos magánhangzók. 11. Kutya. 12. Férfinév. 13. Női név. 14. Málta betűi. 18. Makszim Gorkij ismert színműve. 20. Dobozy Imre nagysikerű darabja. 22. Rostand sokat játszott színdarabja. 25. Űkori görög gyarmat Kis-Ázsiában. 26. Király franciául. 27. Hüvelyes vetemény. 28. Lapos edények. 30. Gerhart Hauptmann színdarabja. 31. Mindkettő szlovákul. 32. Folyó Szlovákiában. 34. Topáz része. 37. Bemard Shaw színműve. 40. Szaktárs Magyarországon. 43. Bírósági tárgyalásoknál fontos személy (névelővel). 45. Hibás. 47. Dísze. 50. AAT. 51. Holland Légiforgalmi Társaság. 56. Folyó Nyugat-Afrikában. 58. Mázolta. 61. Bánatos. 62. Művészet több idegen nyelvben. 64. Török főtiszt. 67. Férje. 68. Román pénz. 70. Tó Kanadában. 73. Szlovák juhász. 73. Kopasz. 77. Elemei. 79. Az egyik kezünk. 80. Grillparzer színmű. 82. Bátor. 85. Sportcsapat angolul. 86. Svájci szabadsághős. 88. Magyar fes- Az előző rejtvény megfejtése: tő a XIX. században. 91. Soha Szép a tavasz, és szép a nyár németül. 92. E napi. 94. Bólint, is, de szebb az ősz s legszebb 98. Tantál vegyjele. 100. Azo- a tél, annak, ki tűzhelyet, csanos magánhangzók. 101. 'Tető ládot már végképp másoknak mássalhangzói. remél. yw///////w///////////////////////////////////////iW//////////^/^/^ A múlt század harmadik harmadának kezdetén az újromanitkus stílus legragyogóbb pompájában tündökölt. Berlioz ugyan — lefektetve a programzene alapjait — már élete végéhez közeledik, de Liszt és Wagner — a majdani nagy bálvány — még alkotó periódusuk csúcsán járnak. A Trisztán már készen várja a müncheni bemutatót, amikor II Lajos bajor király udvari zenészének felesége — 1864. június 11-én fiúgyermeknek ad életet. Az újszülött nem más, mint Richard Strauss. Milyen furcsa véletlenje a sorsnak, hogy az apa, annak a Trisztánnak a bemutatóján fújja az első kürtszőlamot, mely később fia zenei fejlődésére a legdöntőbb befolyást gyakorolja. A kis Richard zenei adottságai igen korán kezdenek mutatkozni. Alig négyéves, mikor apja már hozzákezd zenei neveléséhez. Első kompozíciói már két év múlva napvilágot látnak, s tizenhét éves korában már nyilvánosan is bemutatkozik mint zeneszerző Három évre rá pedig karmesteri pálcával a kezében aratja első nyilvános sikereit. Ettől kezdve meredeken ível fölfelé karmesteri pályafutása. Bejárja Amerikát, Európát s majd mint zeneigazgató megosztja tevékenységét szülővárosa, Berlin és Bécs között Közben páratlan gyorsasággal születnek nagyszabású művei. Szimfonikus költemények, koncertek, dalok és tizenhét színpadi mű Rendkívüli képességei előtt az egész zenei világ meghódolt, s a megbecsülés minden jelével elhalmozták. Élete utolsó napjait garmiscbpartenkircheni villájában tölti s pár hónappal 85. születésnapja után, egy szeptemberi koradélutánon röpíti az éterbe a müncheni rádió a szomorú hírt, hogy Richard Strauss, a Rózsalovag szerzője, örökre elköltözött az élők sorából. Az ifiú Strauss zenei prnfilia a mendelssohni-brahmsi stíluson kezd formálódni, Richard Strauss (1864-1949) de hamarosan Liszt és főleg Wagner eszméi kerítik hatalmába. Ez az a hatás, mely egész működésére rányomja bélyegét, s így válik Liszt és Wagner egyetlen hivatott örökösévé. Strauss genialitása páratlan hangszerelésében rejlik. Míg elődei hangszerekben gondolkoznak, ő zenekarban gondolkozik Szimfonikus művei közül általánosan ismertek a „Don juan“, a „Till Eulenspiegel vidám csínyjei“, a „Halál és megdicsőülés, a „Don Quijote“ és az „Imigyen szőla Zarathustra* Strauss művészetének csúcsát azonban az a három színpadi mű jelenti, melyekkel századunk első évtizedének operaközönségét döbbentette meg. Az első ebben a hármasban a csodás szépségű és élvhajhászó júdeai hercegnő — Szalome — drámája. Oscar Wilde színpadi műve — melyben Szalome és a ciszternába zárt próféta különös történetét dolgozta fel — keríti hatalmába Strauss fantáziáját. Nem csoda ha ez a mű — a kegyetlenség, a vér, hisztéria, szadizmus és perverzitás megzenésített drámája — korának leghevesebb vitáit váltotta ki. Zenei téren még meglelhetők a wagneri vezérmotívum és énekbeszéd hatásai, de már az új zenekari szín és főleg az elmélyült lélekábrázolás kerül előtérbe Még jóformán el sem csillapodtak a bemutató hullámai, máris készül az új mű, mely mind sikerben, mind botrányban egyenértékű a Szaloméval. Most azonban az antik görög sorstragédiák kiemelkedő nőalakjának, Elektrának históriája kerül a cselekmény középpontjába. Míg Szalome a szerelem megszállottja, addig Elektrát a bosszúvágy élteti. Mikor azonban Agamemnon gyilkosai, Oresztesz kezétől elnyerik büntetésüket, fékevesztett vad, diadalittas őrjöngés közepette Elektra is holtan rogyik össze. A szenvedélyek itt még magasabb hullámokat vernek föl, melyek a zenei kifejezésben is a végsőkig fokozódnak. A középpontban álló zenekar létszáma százhúszra nő, és ez az óriási hangtömeg a hősök: lelkében lejátszódó mindennemű érzelem illusztrálására képes. Ezután a döbbenetes mű után Strauss száznyocvan fokkal változtat irányt. Az elektrai csúcsot csak más irányban lehet folytatni. Ez az irány pedig nem más, mint a múltból a jelenbe kanyarodni, s a kedélyes Mária Terézia korabeli Bécs életéből meríteni az új témát. Így születik meg 1911-ben a legnépszerűbb straussi mű — a Rózsalovag. Maga a mese nem sok, egy kis szerelem: Octavian és Sofie egymásratalálása, egy kis tréfa a parlagi Ochs báró körül s végül a korosodó Tábornagyné rádöbbenése, hogy elszállt feje fölött az idő. De nem is a mese a fontos, hanem az a páratlan hangulat, amit itt a szerző hangokba önt. Szinte elképesztő, hogy a hatalmas zenekari apparátus micsoda Intim, bensőséges, könnyed és sziporkázóan szellemes hanghatásokra képes. Ez hát a három mű, mely után még sok új és más következik, de ezek — bár hoznak még újat — már csak alatta maradnak a zenitnek. A kor és a zenei irányzat, mely születésekor volt pompájában, halálával befejeződik. Strauss a betetőzés, a búcsúakkord, az utolsó nagy polgári zeneköltő A Rózsalovagga) pedig a német romantikus opera búcsúzik, mint ahogy — a művet záró tercettben — a tábornagyáé búcsúzik az elröpült ifjúságtól. VARGA JÓZSEF 15
