A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-26 / 30. szám
Myknrlnosz ráraó Hatborral As a kynopoUszl belyl Istonnävot Tuthankamon arany halotti masskja SÍI’IIVkIhÍIkIII utazója keletkezésüket már maga Is épp úgy a ködös múltba veszőnek látta, mint a mai látogató. E helyen megállt az ldó s a térnek sincs mértéke. A legegyszerűbb geometriai formába sűrített anyagot nem lehet az emberi test arányaival mérni, ez a forma 'az örökkévalóság kultuszának kifejezési. Az élők városa, a Nílus közelében fekvő Memphlsz, az ó-blrodalom hajdani központja, nem tudott Ilyen sikerrel küzdeni az Idő romboló erejével. Itt már csak egyetlen alabástrom szfinx, egy befejezetlen Ramszesz szobor és néhány törmelék emlékeztet a birodalom rég letűnt fénykorára. Az élő Dzőszer fáraó palotája nyomtalanul eltűnt, de a halott király szakkarai nekropollszának hatalmas együttese elbűvölő látvány még ma Is. Az 515X278 m alapterületű komplexumot hástyás, meander formában húzódó kőfal veszi körül. Középtájt áll a 60 m magas lépcsőzetes piramis, az első nagy kőépltmény kb. 1 e. 3000-ből. Formailag átmenetet képez a masztaba és a piramisok végleges alakja, a gúla között. A piramis északi falához kapcsolódik a halotti templom, és Itt van a bejárat az aknaszerűen elhelyezett sírkamrába. Az együttes nagy része csak nemrég, az ötvenes években került feltárásra. Az ásatások még ma Is folynak, és mindjobban kiegészítik ennek a monumentális építészeti alkotásnak teljes képét, melynek kiképzése a történelem első Ismert építésze, Imphotep nevéhez fűződik. Ezt a zseniális művészt, ami sokoldalúságát Illeti, csak a reneszánsz nagy mestereihez lehet hasonlítani. Nemcsak építész volt, de az orvostudomány megalapítója is. A görög mitológia őt tartja Aszkleplosznak, az orvoslás Istenének. Ezenkívül matematikus, csillagász és politikus volt egyszemélyben. Az építészettörténetben művéhez, a szakkarai nekropoliszhoz fűződik az első nagy kompozíció kialakítása, az első, még faformákat mutató kő-építészeti elemek, a féloszlopos, kőgerendás, födémszerkezet megteremtése. Az élettelen sivatag tökéletes csendje fogadja a látogatót a dahszúrl piramisoknál. A turisták ide csak ritkán látogatnak, és így semmi sem zavarja azt a fenséges látványt, amelyet a sivatag sárga homokján uralkodó két hatalmas gúla ős Egyiptom örökké kék egének együttese nyújt. Itt van az úgynevezett megtört piramis és a .„vörös piramis“ — mindkettő Sznefrú fáraó számára készült az 1. e. XXX. században. Szintén Sznefrú építtette az Innen kb. 60 kilométernyire délre fekvő lépcsős-piramist Mejdúmban. Kairó közelében, Gizehben található Egyiptom legmonumentálisabb piramis-csoportja. Itt már nem fogadja olyan Idillikus csend a látogatót, mint Dahszúrban. A környék tele van elegáns szállókkal és mulatóhelyekkel, mint például a „Pearl of Sahara , vagy pedig a „Sahara City" — egy mulatóvá alakított karavárlsátor, orientálta és afrikai táncokkal. A piramisokhoz autóbusszal vagy taxival érkező látogatót szinte megrohanják az Idegenvezetők, a dragománok, kínálgatva tevőiket, lovaikat, vagy öszvéreiket. Néha bizony a közeli rendőrőrs segítsége nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. A glzehl temetkezési hely a negyedik dinasztia három nagy uralkodója: Khufu (görögül Kheopsz,) Khafré (Khephrén) és Menkaura (Mykerlnosz), valamint főembereik számára épült. A legnagyobb gúlában Sznofrú és Hetepherasz fiának, Khufu fáraónak teste nyugodott, két 'és fél millió köbméternyi kőtömeg közepén. Ez a hatalmas piramis a még fejletlen technikával rendelkező munkaszervezés eredményének valóságos csodája. A gúla bejárata északról van, a szűk és alacsony ferde folyosó egyik elágazása a királynő sírkamrájába vezet, a másik rész kitágul, magassága eléri a 8 métert, és Innen a csiszolt gránitlapokkal borított királyterembe lehet Jutni, ahol a szarkofág áll. 1*1»* istennő, Oiirlixuek, ■ sötétség te a halál litenének felesége A glzehl királysír-komplexum mindegyike négy egymáshoz kapcsolódó részből áll. Ezek a bejárati rósz, vagy az úgynevezett „völgy-templom“, az összekötő zárt folyosó, a halotti templom és végül maga a piramis. Ez az együttes aránylag Jól rekonstruálható a középső — Khafró-plramistól keletre található maradványok nyomán. A Nílus valamikor közelebb folyt a temetkezési helyhez, így Khafré völgytemploma, amely még mu is aránylag Jó állapotban van, a folyóparton állt. A bejáratot két szfinxpár őrizte. A szűk folyosókon át lehet Jutni a harántcsarnokba, majd pedig az úgynevezett „hosszú csarnokba , melynek kellemes arányú térhatását monolitikus gránitoszlopok egyszerű hasábjai alakítják ki. Az egyes oszlopok között Khafré 23 szobra állott, melyeknek azonban csak a nyoma maradt meg a padozaton. A csarnoktól délnyugatra 3 raktárhelyiség az áldozati kellékek számára. Az északnyugati részhez a kb. 130 méter hosszú folyosó csatlakozik, amely a halotti templomhoz vezet. Ez a rész a Nílus túlsó partján húzódó Mokattam hegy mészkőjéből épült, ős aszszuánl gránitlapokkal van borítva. A lépcsős bejárati csarnok oldalához kapcsolták az ún. Szerdábot, ahol a halott fáraó élethű szobra állt. (Ha a testhez visszajáró árnylélek, a „Ká“ nem találná a múmiát, egyesülhet a kőmásolattal is.) A következő rósz a „hosszú csarnok“, majd a gránitoszlopokkal övezett templomudvar. Ennek nyugati részéhez öt kápolna csatlakozik, melyek mindegyikét a fáraó egy-egy nevének szentelték. Valószínűleg Itt voltak elhelyezve a napisten szent hajói is, melyek közül kettőt nemrégen ástak ki. A glzehl együttest .kiegészíti a további hat kisebb piramis, a masztabák sorai, és végül maga a nagy Szfinx. Ez az oroszlántestű emberfejű óriás ősidők óta nézi a napfelkeltét Khafré völgytemploma mellől. Sokan a mamelukok ágyúgolyóitól megcsonkított arcában Khafré vonásait vélik fölismerni. Néhány részlet azonban arra mutat, hogy sokkal régibb eredetű. Az 1926-os ásatások hiába szabadították ki hatalmas testét a fojtó homokból, eredetét és kilétét máig sem árulta el. A tér végtelenségébe tekintő szeme évezredek óta némán őrzi Ozlrlsz birodalmát. A szerző felvételei és razjal 21
